Ugyanaz, mint a tiszai limány. Azaz: folyami örvény. De vajon miért hívják így?
Szegeden és környékén sokáig Szent Péter vizének hívták a folyó örvényes szakaszait. Az idők folyamán feledésbe merült, hogy ennek mi volt az oka. A különös elnevezés egy régi mesére vezethető vissza, ami nem kevesebbet állít, mint hogy Szent Péter személyesen látogatott el erre a vidékre egyszer.
A legenda szerint Jézus és Szent Péter utazásaik során vetődtek erre. Ahogy hajóztak felfelé a Tiszán, személyesen is megtapasztalhatták, hogy a közlekedés egyáltalán nem egyszerű a szeszélyes és kanyargós folyón. Elhaladtak olyanok hajósok mellett, akik szitkozódva próbáltak meg előrébb jutni az árral szemben küzdve. Péter fülét bántotta a sok istenkáromlás, és bosszúságában nagyszerű ötlete támadt: mi lenne, ha a víz az egyik oldalon lefelé, a másikon felfelé folyna? Hiszen Jézusnak ez csak egy szavába kerülne, és mennyivel könnyebben utazhatnának a vízen az emberek, csak a megfelelő oldalon kellene menniük! Krisztus azt felelte, hogy ettől a hajósok túlságosan elbíznák magukat. De Szent Péter addig erősködött, hogy Jézus végül engedett neki, és teljesítette, amit kért.
Amikor néhány nappal később már lefelé jöttek a vízen, Péter megdöbbenve tapasztalta, hogy hiába vált sokkal egyszerűbbé a közlekedés a Tiszán, a szembejövők, akik fölfelé utaztak, megintcsak csúnyán káromkodtak. Most azt kifogásolták, hogy lefelé gyorsabban lehet haladni, mint ellenkező irányba. Jézusnak lett igaza: a hajósok elbízták magukat, és ahelyett, hogy örültek volna, megint találtak kifogásolnivalót. Szent Péter belátta, hogy az emberek örökké elégedetlenek lesznek, és, mi tagadás, meg is haragudott rájuk emiatt. Ezért könyörögni kezdett Jézusnak, hogy legyen minden ugyanúgy, mint azelőtt: egyen egy folyásirány, és az emberek boldoguljanak, ahogy tudnak! Sőt, az lenne a legjobb, ha egy kicsit még nehezebben lehetne haladni, mint azelőtt. Hadd tanulják meg az arra hajózók, hogy aki nem becsüli meg azt, amit kap, az később rosszul jár! Jézus teljesítette tanítványa kérését: visszafordította a vizet az eredeti irányba, de meghagyott benne kisebb szakaszokat, amelyeknek az egyik oldalán a víz fölfelé, a másik oldalán lefelé folyik.
Azóta vannak örvények a Tiszán, és mivel Péter kérésére kerültek oda, a helybeliek Szent Péter vizének nevezik. És bár a folyószabályozásnak köszönhetően ma már sokkal könnyebb a vízi közlekedés, a Tisza felső szakaszán evezők a mai napig sűrűn emlegethetik Szent Pétert, még ha a fenti történet csak legenda is.