Egy pici építmény fontos küldetése.

Sóhajok hídja nemcsak Velencében van, hanem több más európai városban is. Többek között Szegeden.  Az eredeti olasz építmény neve a feladatáról is árulkodik: ezen a  zárt folyosón kísérték át a Dózse-palotából a szomorú rabokat a börtönbe, miután kihirdették ügyükben az ítéletet. A szegedi hidacskán viszont nem sóhajtozott senki, a név csak tisztelgés az olasz mesterek előtt.  

Szegeden a Széchenyi téren a legszembetűnőbb épület a neobarokk Városháza sárgára festett falaival. Mellette áll a Bérpalota, és köztük ível át a Sóhajok hídja, ami 1883-ban épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján. A kis folyosó elkészültekor praktikus célokat szolgált, és a történetében visszaköszön a város történelmének egy fontos időszaka. 1879-ben egy tiszai árhullám gyakorlatilag elsöpörte Szegedet. A pusztítás olyan nagy volt, hogy valóban kérdésként merült fel, érdemes-e újjáépíteni egyáltalán a várost. Aztán nemzetközi összefogással, elképesztően gyors tempóban megindultak a munkálatok, és a régi város romjain egy új, modern Szeged épült. 

Ferenc József 1883-ban személyesen látogatott el a városba, hogy megtekintse, hogy áll a felújítás. A  központban, a Bérpalotában szállásolták el őt és kíséretét, és tiszteletére rendkívüli  díszközgyűlést tartottak a Városházán. Az esemény előkészítése során a városvezetés szembesült vele, hogy a két épület közötti utcarész mennyire nehezen járható. Az árvíz pusztítása után ezt a részt nem kövezték még újra, és a gondolat, hogy a felséges csizmáknak sárban kellene gázolniuk, miközben a látogatás célja éppen a gyors és sikeres újjáépítés megünneplése volt, nem tűnt túl biztatónak. Ekkor jött az ötlet, hogy ha a Bérpalota és a Városháza épületét egy függőfolyosóval kötik össze, akkor az uralkodó és kísérői száraz lábbal kelhetnek át a kérdéses útszakasz felett. 

Ferenc József látogatása végül teljes sikerrel zárult, a Sóhajok hídja pedig a mai napig a Széchenyi tér egyik legfőbb dísze, átjárást biztosítva a Városháza és a Bérpalota között. A rajta olvasható dátum emlékeztet a korabeli eseményekre és arra, hogy ez a hidacska nemcsak két épületet köt össze, de az árvíz előtti és a mai Szeged közti kapcsolatot is jelképezi.