Erről a legnagyobb magyarországi vallási szervezet, a katolikus egyház feje, Erdő Péter bíboros beszélt.

Az esztergom-budapesti érsek karácsonyi interjújában diplomatikusan jelezte, egyháza visszautasította az a szerepet, amit a kormány szánna a katolikus szervezeteknek a társadalom szellemi-kulturális és szociális életének működtetésében.

A bíboros utalt arra, a katolikus egyház kapott felkérést arra, vegye át az állam egyes szociális feladatait, de nem vállalták, mert ők

nem jótékonysági szervezet:

időről időre változik, hogy egy-egy kormány milyen területen tart igényt az egyház szerepvállalására a társadalom életében, mit vár el, mit szeretne és milyen feltételek mellett. „Mi azonban nem jótékonysági szervezet, nem NGO vagyunk, hanem alapvetően Jézus Krisztusban hívő közösség”, amelynek „sajátos értéke a hitre épülő, önzetlen segítségnyújtás”.

Ami azt jelenti, a katolikusok csak hitükből fakadóan hajlandók segíteni az elesetteken, de kötelező jelleggel még pénzért sem, mert ez számukra spontán, személyes küldetés, nem akarják, hogy bürokratikus feladat legyen:

Egyes, a szociális szférában szolgáló szerzetesi közösségek ezért nem vállalnak intézményfenntartást. Teréz anya nővéreinek a küldetése például egyértelműen a személyes önzetlenségen és áldozatvállaláson alapul. A nővérek igen aktívak Budapesten is a hajléktalan-ellátásban, de rendi szabályaik tiltják, hogy – akár az állam által finanszírozott – intézményeket működtessenek, mert úgy gondolják, a bürokratikus előírásoknak megfelelni kénytelen intézmények fenntartása elidegenítené őket „spontán, személyes küldetésüktől”.

• Igényt tart az egyház szerepvállalására,
• nem vállaltak intézményfenntartást,
• állam által finanszírozott.

Az Erdő Péter által használt kifejezések azt jelzik, a kormányban komoly szándékok voltak, hogy újabb területen számolják fel az állam és az egyház szétválasztását, de

a katolikus főpapok ellenállásán megbukott a dolog.

Ezúttal nagyobb sikerrel jártak, mint korábban. A bíboros húsvétkor árulta el, egyáltalán nem a katolikusok ötlete volt az oktatásbeli egyházi szerepvállalás. Sőt, a katolikus egyház véleményét egyáltalán nem kérték ki az állami oktatáspolitika vagy az iskolai hitoktatás kialakításakor:

Egyszer sem voltunk döntési helyzetben. (…) Megkérdeztek egyáltalán minket arról, mit, hogyan szeretnénk? Szinte hagyomány már ez a magyar politikában.

Feltűnő, hogy a katolikus egyház

mennyire nem hajlandó betagozódni a NER-be, és mennyire nem hajlandó elfogadni az államegyházi szerepet, amit Orbán szánna nekik.

Persze szigorúan csak azért, hogy az állam megszabadulhasson egyes, nem kívánt feladatköröktől, mint az oktatási vagy a szociális szféra. (Innen nézve már az se lenne nagyon váratlan, ha a kórházakat is át akarná adni a kormánynak, esetleg minden, jelenleg az Emmi alá tartozó területet.)

Orbán és a katolikusok között jelentős az egyházat illető nézetkülönbség.

• A Fidesz elnöke a propagandahálózatán karácsony előtt megjelent iránymutatásában a kereszténységről mint kultúráról beszélt. Azaz minden magyar keresztény; még az ateisták is keresztények.
• Erdő Péter azonban ragaszkodik hozzá, hogy a kereszténység nem kultúra, hanem vallás: az (és csak az) a keresztény, aki hisz Jézus Krisztusban (létezésében, feltámadásában, isteni voltában, etc.).

Ugyanezt a bíboros-érsek húsvétkor úgy fogalmazta meg, hogy

a mai magyar helyzetre nem alkalmazható már a népegyház fogalma sem. Csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény is.

Orbán ugyan a propagandabeszédében kifejezte azt az elvárását, hogy karácsonykor ne legyen csatazaj és feleselés, hanem inkább elfogadás legyen és szeretet. Erre pont a legnagyobb magyarországi vallási szervezet vezetője áll neki feleselni vele, ahelyett, hogy elcsendesedne és elfogadná, amire utasítja.

A régivágású kereszténydemokráciának nehezebb dolga van az engedetlen bíborossal, mint Rákosinak volt anno.

 

 

erdő_péter katolikus_egyház kereszténység