Felcsútról (Hatvanpusztáról, a Budai Várból) határozták meg a választási stratégiát, de felvidéki magyarok jelentős része beintett, és etnikai pártok helyett a korrupt Smer-kormány leváltásra szavazott. Így se parlamenti képviselet, se kormánytagság nem jut a szlovákiai magyar pártoknak. 
Mivel Magyarországon nem övezte kitüntető figyelem a szombati szlovákiai parlamenti választást, érdemes talán röviden összefoglalni a történetnek azt a részét, ami közvetve bennünket is érint. A 2 legjelentősebb fejleményt mindjárt az elején érdemes leszögezni:
- a választók leváltották a baloldali populista Smer maffiakormányát;
- a magyar etnikumnak a rendszerváltás óta először nem lesz képviselete a pozsonyi parlamentben.
Az előbbi onnan nézve nem meglepő, hogy 2 évvel ezelőtti újságírógyilkosság (a tényfeltáró Ján Kuciak és barátnőjének megölése) kormánykörökig elérő szálai után az a csoda, hogy a kormány eddig kihúzta. A miniszterelnök nem: Robert Ficót Peter Pellegrini váltotta a kormányfői poszton.
A második pedig azért nem váratlan, mert az egyik magyar párt, az MKP (Magyar Közösség Pártja) sorozatban negyedszer nem tudta megugrani a parlamenti küszöböt.
A másik (magyar dominanciájú, bár magát interetnikusnak nevező) formáció, Bugár Béla Most-Hídja pedig részt vállalt a népszerűtlen maffiakormány mögötti kormánykoalícióban, és ezzel gyakorlatilag lenullázta magát. (Nem léptek ki Kuciak megölése után sem, bár a miniszterelnökcsere és Kalinák belügyminiszter menesztése nekik is köszönhető.)
Innen nézve semmi meglepő nem történt. Pedig alakulhatott volna ez nagyon másként is.
- Ha a 2 magyar párt közös listán (választási pártban) indul, akkor szinte biztosan ott vannak a pozsonyi parlamentben.
- Az MKP-nak pedig arra is megvolt minden esélye, hogy ne pusztán csak bejusson, de kormányra is kerüljön. Sőt, a következő kormánykoalíció második legerősebb pártja legyen kb. 15 képviselővel.
Ha Budapest, a Fidesz, illetve maga Orbán Viktor nem szól bele,
és gyakorlatilag egyszemélyi döntésével (zsarolásával) nem akadályozza meg, hogy a magyar etnikum jelentős érdekérvényesítő-képességgel bírjon a következő parlamenti ciklusban.
A történet még tavaly májusban, az európai parlamenti választáson kezdődött, ahol az MKP 400 szavazattal maradt le a mandátumról. A Híd még rosszabbul szerepelt, alig 2,6 százalékot ért el.
Ebből már mindenki tudhatta, hogy ha semmi nem változik, akkor háromnegyed évvel később a szlovákiai parlamentben sem lesz magyar párt.
A Most-Hídnak nem volt nagy mozgástere, az MKP-nak viszont két opciója is. Amelyek közül sikerült a biztos bukáshoz vezető harmadikat választania.
Az első lehetőség természetesen az volt, hogy összefognak és közösen indulnak a magyar pártok. Augusztusban le is ültek tárgyalni, majd hirtelen felálltak. A hírek akkor arról szóltak, hogy a Fidesz vétózta meg az együttműködést. Erre bizonyíték ugyan nincs, de például Kövér László többször azt nyilatkozta, hogy Bugár Bélát nem tekinti magyarnak (noha Bugár természetesen magyar, és pártjára, a Hídra is szinte kizárólag magyarok szavaznak).
Hónapokkal később egy hekkercsoport, az Igazság Ligája nyilvánosságra hozott több emailt, amiket állítólag Kubatov Gábor írt. Az egyiket az MKP választmányi elnökének. A levél hitelessége kétséges, mert
talán még Kubatov sem lehet annyira hülye,
hogy írásba adja, a Fidesz, illetve a budapesti kormány illegálisan finanszírozza egy másik ország politikai pártját, amiért cserébe a annak politikájába is beleszólást akar. (Bár Kubatov akadályozott már meg népszavazási kezdeményezést börtönviselt, bőrfejű verőemberekkel, szóval ki tudja.)
Itt a meg nem erősített hitelességű email:
date: 22.8. 2019, from: [email protected], to: [email protected], subject: Bugárék
Szervusz, Péter!
Az elnök nagyon mérges. És őszintén szólva én sem értelek benneteket. Mi ez az egész az MKP – Híd tárgyalással? Mire föl ez a hirtelen nagy összeborulás? Azt hittem, egyszer és mindenkorra letettetek róla, hogy azokkal az árulókkal szövetkezzetek.
Talán nem volt elég a pénz és az energia amit belétek fektettünk?
Tudod, hogy mostanáig is megkaptatok tőlünk mindennemű anyagi támogatást, ez ezután is így lesz. Most tényleg azt akarjátok tőlünk, hogy támogassuk Bugárékat is csak azért, mert nem bíztok magatokban meg bennünk? Bugárt? Egy árulót?!
Tárgyaljatok Zsoltiékkal vagy bárkivel, de ne Bugárékkal
És lehetőleg igyekezzetek úgy kibújni ebből az egészből, hogy Bugár húzza a rövidebbet. Nekünk olyan pártra van szükségünk a pozsonyi parlamentben, amelyikre számítani lehet, nem pedig olyan balfaszra, mint Bugár.
Legyetek szívesek és gondolkodjatok el, mit nyerhetünk és mit veszíthetünk Bugárék által. Az MKP hithű szavazóit mindenképpen leveszítjük. Szóval gondoljátok meg, kivel szövetkeztek.
Üdvözlettel:
Kubatov Gábor
pártigazgató
De az MKP-nak még a fideszes vétó után sem kellett kétségbe esnie. Még annál is jobb lehetősége akadt, amint a Híddal való fúzió.
A tárgyalások megszakadásának hírére Igor Matovic ugyanis kitartó udvarlásba kezdett, hogy saját listájára csábítsa a Smerrel magát nem kompromittált (annál is inkább, mert parlamenten kívüli) MKP-t. Az az Igor Matovic, akinek pártja, az Olano (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek) nagy fölénnyel nyerte a szombati választást, és várhatóan ő lesz Szlovákia következő szlovák miniszterelnöke.
Ezt akkor még természetesen nem lehetett tudni, de azt igen, hogy Matovic 14-15 képviselői helyet garantált, ha az MKP az Olanóval koalícióban (választási szövetségben) indul. Ez jelentős eredmény lehetett volna már önmagában is az addigi és mostani nulla mandátumhoz képest. Ráadásul – mint utóbb kiderült – ez komoly pozíciókat biztosított volna a következő kormányban.
Azonban ismét jött a budapesti (felcsúti) elutasítás. Matovic ugyanis a korrupt kormány leváltásával kampányolt, Orbán Viktor ellenben a Fidesz kongresszusáról, tavaly szeptemberben megüzente Pozsonyba:
Reméljük, Pellegrini miniszterelnök úr is sikerre vezeti csapatait a soron következő választáson.
Tehát hogy ő a maffiakormány győzelmének szurkol.
Szóval szó sem lehet a kormányváltó közös listáról. (Orbán a kampányban is kiállt Pellegrini mellett, elvitte Röszkére is, és együtt fényképezkedett vele (lásd a képet fent; Orbán mellett Pellegrini). El nem lehet képzelni, milyen hatást akart elérni ezzel. Ha saját – szlovákiai – népszerűségével akarta megtámogatni a Smert, akkor a terv nem érte el a célját.)
A szlovákiai magyar politikusok – ismerve az ország hangulatát – elhűlve hallották Obán Pellegrini melletti kiállását, de nem szálltak szembe a vezéri akarattal. Ugyanakkor ebből azt szűrték le, hogy akkor a Főni az etnikai politizálást támogatja, tehát mégiscsak Bugárékkal kell fuzionálni (mert külön-külön nincs esély a bejutásra, ez nyilvánvaló volt).
Októberben ismét leültek, meg is állapodtak, majd 3 nap múlva az MKP elnöksége elutasította a megállapodást. Ezt azzal indokolták, hogy a soktízezres támogatottságú Híd listája helyett inkább annak az Összefogás nevű pártnak a listáján indulnának, ami augusztusig nem is létezett. Mert csak. Mert ez a Fidesz kívánsága.
Így is történt:
- MKP-Összefogás (MKÖ néven) 3,9 százalékot kapott, nem jutott a parlamentbe.
- A Híd szintén kiesett, alig 2 százalékos eredménnyel.
- Választási pártban közösen indulva ellenben bejutottak volna.
- Az Olano pedig 25 százalékkal nyerte a választást, és a vezető kormánypárt lesz.
Az Egyszerű Emberek még a magyarlakta járásokban is taroltak. 13-ból 10-ben is megelőzték az MKP-t, egyszer pedig döntetlenközeli eredményt hoztak.
Orbánnak 2 célja volt: az etnikai magyar párt parlamentbe juttatása (amiért semmilyen magyarországi közpénzt nem sajnált), valamint a Pellegrini-kormány hatalomban tartása (alkalmasint az etnikai magyar párt segítségével). De egyik sem teljesült.
A felvidéki magyarok kb. 30 százaléka Matovic pártjára szavazott,
szembementek az orbáni akarattal,
többet ért nekik a (pozsonyi) korrupt kormány leváltása, mint az az etnikai párt parlamentbe juttatása vagy a budapesti (szintén korrupt) rezsim megmaradása.
Viszont a szlovmagyar politika semmit nem profitált abból, hogy a magyarok a kormányváltást támogatták. Két szék között a pad alá estek. Se parlamenti képviselet, se kormánytagság, 0 érdekvényesítő képesség a következő 4 évre, mert engedelmeskedtek Orbánnak, és a saját választóik érdekeit alárendelték a budapesti kormányénak.