Kilőtt a vírus Magyarországon, mióta a kormány azt állítja, hogy sikerült lelassítani.
Az utóbbi két hétben azt kommunikálta a kormány, hogy mindjárt átlép Magyarország a csoportosból a tömeges megbetegedések korába. Az ún. operatív törzs napi mítingjein rendszeresen elhangzott, hogy most már mindjárt várható, hogy a megbetegedések átlépnek az ezres nagyságrendbe.
Talán azért, hogy ha már megakadályozni nem tudják, a kormány legalább elmondhassa utólag, hogy legalább megjósolták, ők előre szóltak.
De aztán semmi ilyesmi nem történt. A koronavírusos esetszámok a növekvő intenzitású tesztelés ellenére alacsonyan maradtak. Ekkor a kormány váltott, és
áttért a sikerpropagandára.
Az Emmi nevű sóhivatal például azzal káslerolta magát, hogy minden az ő érdemük:
a kormány határozott fellépésének jelentős szerepe van abban, hogy Magyarországon a járvány bármilyen európai összevetésben két-három héttel később jelent meg, és lényegesen kevesebb fertőzést okozott, mint a nyugat-európai országokban.
Jakab Ferenc, az országos koronavírus-kutatócsoport vezetője pedig úgy nyilatkozott, neki
úgy tűnik, a járványgörbét ellaposítottuk.
És akkor ránéz az ember a napi esetszám grafikonjára (lásd fent; forrás: pandemia.hu, a kormány hivatalos adatai alapján), és nem érti, mitől tűnik ez nekik laposnak.
- Pénteken, amikor Orbán bejelentette a kijárási korlátozást nevezett kormányrendeletet, például 300 koronavírus-fertőzöttet detektáltak Magyarországon.
- 3 nappal később, hétfőre ez a szám 447-re nőtt (a halottaké 15-re)). Ez 50 százalékos emelkedés.
Ha ez nekik a lapos, milyen lehet a meredek?
Ez eredmény kevésbé tudható be a tesztek megnövelt számának, mint inkább annak, hogy az eddigi intézkedések elégtelenek voltak. Már amik voltak.
Az iskolabezárást a miniszterelnök nemcsak tagadja (mert ő nem zárta be azokat, csak látogatásukat tiltotta meg), de elrendelni is csak komoly lakossági nyomásra rendelte el. (Még aznap reggel is a tanárok fizetésének megvonásával fenyegetőzött, ha továbbra is követelnék.)
A határokat is csak félig meddig zárták le: minden magyar állampolgár bejöhet, ha fertőző, ha nem; a nem állampolgárok szintén átmehetnek az országon.
Az akkor még biztatónak tűnő, a jóslatok ellenére csak lassan emelkedő esetszámoknak tudható be a szombattól elrendelt, ún. kijárási korlátozás.
Ami sokkal inkább kijárási engedély, mint bárminek a korlátozása volna.
- Értelmetlen volt például megtiltani, hogy a tömegközlekedési eszközökön 1,5 méterre álljanak egymástól az emberek. Amikor eddig 5-10 méterre álltak, olyan kevesen használták a tömegközlekedést.
- Eddig nem jártak az emberek fodrászhoz, meg műkörmöshöz, például mert a fodrászok és a műkörmösök rég zárva voltak. Most Orbán megengedte nekik, hogy újranyissanak. (Érthetetlen, hogy a kozmetikusok miként maradhattak ki a felsorolásból.)
- Az idősek jelentős része eddig nem járt boltba, mások vásároltak helyettük. Most külön időablakot kaptak, a kormányrendelet gyakorlatilag felszólítja őket, hogy menjenek boltba.
Orbán rendelete minden tekintetben az ellenkező hatást érte el: azonnal megnőtt a kiskereskedelmi és az autóforgalom, illetve az egészségügyi sétájukat a város parkokban (Budapesten a Városligetben, a Margitszigeten vagy a Normafánál) végzők száma is.
A kijárási tilalom inkább engedély: mindenki mehet, ahová akar, ha tud találni egy kibúvót, amiket a kormány előzékenyen listázott is a rendeletében.
A kormányrendelet elérte a célját, ha az volt a cél, hogy felgyorsítsa a fertőzések számának emelkedését.
És ez még nem is látszik az adatokon. A 2-14 (átlag 5-6) napos inkubációs idővel számolva ez még a 21-22-ei hétvége hatása. A 27-ei kijárási engedély miatti szétterülés majd csak az első április hétvégén mutatkozik meg.
Ez van akkor, ha a kormány nem mer érdemi lépéseket tenni. Mindenképpen el akarták kerülni a kijárási tilalmat
- annak gazdasági hatásai miatt,
- mert úgy látták, úgyse tudnák betartatni,
- ráadásul népszerűségvesztést okozna.
Erre válaszként a vírus kilőtt és szétterült.
Ha viszont el akarják kerülni kerülni a tömegkatasztrófát. akkor végül majd mégiscsak rákényszerülnek a kijárási tilalomra, a nem létfontosságú gazdasági tevékenység leállítására. A különbség csak az, hogy hosszabb ideig fog tartani és nagyobb gazdasági visszaeséssel jár majd, mert a jóval kiterjedtebb fertőzést nehezebb megállítani, mintha időben léptek volna.
Lehetett volna a dolog fordított (szigorú korlátozás, fokozatos enyhítés), mint most, amikor majd az enyhítést lesznek kénytelen szigorítani.
Csak sokkal tovább fog tartani, és még kevésbé fogjuk élvezni.