Embertelenség és paranoia. 
Az az egészen abszurd az Orbán-kormány járványkezelésében, hogy egyaránt kirúgják a kórházakból a betegeket és az igazgatókat is.
Az előbbiek helyzete egyszerre kétségbeejtő és reménytelen, de a kormány motivációja szimpla és világos. Puszta pénzéhség motiválta embertelenségről van szó, meg akarnak szabadulni az egészségügyi rendszernek komoly kiadást és terhet jeltő krónikus fekvőbeteg osztályoktól, magyarul az elfekvőktől.
A cél az egészségügyi fekvőbeteg-ellátás kiszervezése. Ha nem ez volna, akkor nem lenne szükség 36 ezer(!) kórházi ágy, a férőhelyek 60 százalékának(!) felszabadítására. Ennyit se a mostani, se a várható koronavírus-helyzet sem indokol, még a legrosszabb eshetőséggel számolva sem.
A koronavírus csak ürügy ehhez.
A fekvőbetegek ellátását át akarják terhelni a hozzátartozókra, ahogy a kormány arca, Ceci néni is megmondta,
most családi összefogásra van szükség.
- A kórházakból kitett, krónikus és demens páciensek aztán meghalnak.
- Vagy a családoknak sikerül – saját költségen – ápolót fogadniuk.
- Esetleg elhelyezni a papát valamilyen bentlakásos egészségügyi intézményben.
Természetesen ismét csak saját költségen. A most kivéreztetett önkormányzatok ehhez méltányossági alapon hozzájárulhatnak, de természetesen a kormánytól ehhez nem kapnak forrást.
Aki élni akar, fizessen maga, hiába fizette a járulékokat évtizedeken át. Vagy fizessen helyette a családja. Ha nincs pénzük, az már az ő bajuk. Ha az akció sikeres, azaz a választók elfogadják a rájuk rótt terhet, és nem büntetik ezért a kormányt, akkor majd tartósan így is marad.
A lényeg, hogy az állami egészségügy megszabadul a kiadásainak jó részétől. Több marad a felcsúti kis- és a belgrádi nagyvasútra, stadionokra és fociakadémiákra, űrutazásra és Orbán egyéb hobbijaira.
A kórházigazgatók kirúgása már bonyolultabb ügy. Az egy dolog, hogy a szakma (orvosi kamara és – egyetem, kórházszövetség, stb.), a beosztottak és a önkormányzatok is kiálltak mellettük, attól még elkövethették, amit a terhükre rónak.
Viszont az eddig információk szerint a helyzet az, hogy nem követték el.
- A fehérvári kórházigazgatót, Csernavölgyi Istvánt például egy olyan “adatszolgáltatási hiba” miatt menesztették, ami nem az is az ő hatásköre. És még utódja szerint “sem kerek a történet”.
- A rehabilitációs intézet igazgatóját, Cserháti Pétert pedig Kásler azért rúgta ki, mert nem teljesített egy feladatot (a betegek hazaküldését), amit viszont a kórházi dolgozók szerint 1. teljesített, 2. a teljesítés határideje sem járt le.
A történet egyik esetben sem kerek, és arra utal, hogy valami egész más van a háttérben, mint amit a kormány kommunikálni igyekszik. (Ami nem nagy újdonság.)
A megfejtésre – a keringő szóbeszéd mellett – Cser-Palkovics fehérvári polgármester Facebook-posztja jelenthet megoldást, amelyben a fideszes politikus azt mondja:
- váratlanul érte a kórházigazgató leváltása,
- akivel egyébként korrekt volt az együttműködés.
Ami alighanem azt jelenti, ez volt a valódi oka a leváltásának.
A polgármesterek hetek óta panaszkodnak arról, hogy nem kapnak semmilyen információt a járványhelyzet állásáról saját településükön. Sőt, rendőrségi eljárásokkal vegzálják őket, ha információt mernek kiadni, mint történt ez Mohácson és Jászberényben is.
Cser-Palkovics ellenben nem panaszkodott, hanem a legszigorúbb közterületi korlátozásokat léptette életbe a húsvéti hosszúhétvégén. Amiből könnyen kitalálható, hogy neki valahonnan voltak információi. Kásler (illetve inkább Orbán, meg lehet, hogy Rogán) továbbá azt is kitalálta, honnan voltak.
Mi meg ebből kitalálhatjuk, hogy miért rúgták ki a fehérvári kórházigazgatót.
A rehabilitációs intézet, szakmailag abszolút elismert főigazgatójának menesztése mögött alighanem hasonló okok állnak: nem tartotta magát a titoktartási követelményekhez. Alkalmasint úgy gondolta, az embereknek joguk van megismerni az őket (az életüket) érintő adatokat.
Amit az Orbán-rezsim teljesen másként gondol: az orvosok, kórházak és egyéb egészségügyi intézmények nem adhatnak ki semmilyen információt arról, kiket kezelnek, mennyi embert, és hol tart a járvány. Még a helyi polgármesternek sem. Illetve neki különösen nem. Még akkor sem, ha fideszes politikusról van szó.
Azt igazán nem is lehet tudni, melyik a rosszabb.
- Az az embertelenség, hogy – puszta pénzügyi okokból – a hozzátartozók nyakába varrják a magatehetetlen betegeket, illetve kezelésük költségeit.
- Vagy az a paranoia, hogy már fideszes politikusoknak információt adni is az állásvesztéssel járó nemzetárulás kategóriájába esik.
A beteges-háborús miniszterelnöki logikában még saját pártjának politikusai is ellenségnek számítanak. Brüsszel, Berlin, Washington, Soros, a civilek, az ellenzék, Karácsony és az önkormányzatok után még a Fidesz (de legalábbis Cser-Palkovics) is ebbe a kategóriába tartozik már.