A kórházakban gyógyítani kell és nem kamerázni – üzente a kanapéról a félelmetes intellektusú Kovács.

Az államtitkár a sajtónak arra a kérésére reagált, miszerint engednék őket a kórházakba, oltópontokra, készíthetnének interjút orvosokkal, tudósíthatnának az utóbbi évtizedek legnagyobb hatású magyarországi történéséréről, ami – így vagy úgy – mindannyiunkat érint.

A koronavírus-világjárványról.

De nem. Kovács államtitkár és a kormány szerint elégedjen meg mindenki a hivatalos tájékoztatással, észrevételnek, alternatívának, vitának, bírálatnak helye nincs. A legszigorúbban tilos. Amit a kormány mond, az úgy szentírás, ahogy van.

Hogy tehát, ha a kormány azt mondja, hogy

• az egészségügyi ellátórendszer kiválóan teljesít;
• nem omlott össze, sőt, meg se rendült;
• még bőven vannak kapacitásai,

akkor mindenki hazudik, aki mást állít. Például azok maguk a benne dolgozó orvosok, ápolók, mentősök. Vagy az orvosi kamara. Vagy az orvosi szakszervezet. Vagy az ózdi kórházigazgató.

Mindannyian hazudnak. Mert csak.

Azok a számok is hazudnak, amelyek szerint

• már több mint 20 ezren haltak meg Magyarországon a járvány miatt;
• naponta 300-nál több áldozat van;
• Magyarország az utóbbi hónapban vezeti a lakosságarányos halálozási világranglistát;
• összesítve is csak Csehországban kezelték rosszabbul a járványt;
• csak az idén már több mint 10 ezren haltak bele nálunk.

Minden jel arra utal tehát, hogy nem a benne dolgozók, hanem a kormány hazudik.

Vagy nem is szándékoztak megállítani a vírus terjedését, vagy igen, de dilettáns módon, és kudarcot vallottak vele. Nemhogy nem mentenek meg minden embert, mint Orbán szeptemberben ígérte, de

2 naponta halnak bele a járványba annyian, mint 2020 tavaszán és nyarán összesen.

Gatyás Kovácsnak abban az egyben lehet mégis igaza, hogy az orvosok és ápolók emberfeletti munkát végeznek. Azaz olyat, amit nem lehet elvárni és nem lehet teljesíteni. Azért emberfeletti.

Az egészségügy nemhogy kiválóan teljesít, de személyes tapasztalatok és helyszíni beszámolók egyaránt arra utalnak, hogy össze is omlott. Gyógyításra nincs lehetőség, csak végignézni, hogy az intenzívre került ARDS-s belehal, netán mégis túléli valahogy.

Pedig volna megoldás vagy segítség, ami könnyíthetne a kórházak terhein. Például a dolgok állásnak valósághű bemutatása. A korrekt tájékoztatás közvetlenül is sokat segítene a járvány kezelésében.

Pont mint Bergamóban.

Mikor a világ többi része látta a lombardiai apokaliptikus állapotokat, önkéntelenül is pánikolni kezdett, bezárkózott, tartotta a távolságot, komolyan vette a vírust. Ez látszott is tavaly tavaszi adatokon, például Magyarországon.

Járvány idején a pánik nemhogy ártana, de kifejezetten hasznos.

A beteges titkolózás, hazugságözön, kincstári optimizmus, utópisztikus ígérgetések a közelgő nyitásról, az alternatív valóság építése viszont odavezet, hogy a (khm) felületesen tájékozottabbak, akiknek a szavazatára a Fidesz pályázik, nem veszik komolyan a dolgot, aminek egyenes következménye, hogy hullanak a népek. Bár bebizonyosodna, hogy a kormány propagandájának semmi köze a valósághoz,

az egészségügy romokban és összeomlott, semmi nem áll a halál útjában,

a járvány terjedése lassulna vagy megállna, ha megrázó képek és valós adatok jönnének a kórházakból.

A kamerázás (és a korrekt adatközlés) nem zárja ki a gyógyítást, sőt, ellenkezőleg, valójában éppenhogy az tenné lehetővé, mert kezelhetővé szelidítené az ellátandók mennyiségét.

• A Fidesz-kormányban vagy nem képesek megérteni ezt az alapvető összefüggést, és akkor közveszélyes idióták, dilettáns kóklerek.
• Vagy pedig nagyon is tisztában vannak vele, de azt is felismerték, hogy a valóság reális bemutatása rámutatna az alkalmatlanságukra, ami komolyan visszavetné a választási esélyeiket.

Nem tudható, melyik verzió igaz, de az eredmény szempontjából mindegy is. Itt tartunk most. Napi 300 halott, több mint 20 ezer áldozat. És hol van még a vége.

Úgy tűnik, a Fidesz bevállalta az apokalipszist, csak arra vigyáz, hogy ez ki ne derüljön valahogy.

Néhány tízezer halott igazán nem nagy ár a hatalmon maradásért. Már persze nekik. Mindenki másnak már nem feltétlenül éri meg.