Amit ma ellophatsz, ne halaszd holnapra!
A történet nem ma kezdődött.
- 2002-ben, már a választási vereség után, de még az új kormány megalakulása előtt 12 állami gazdaságot adott át a klientúrájának az első Orbán-kormány.
- Illetve még előbb: óvatosságból Schmidt Mária a történelmi valóságot finoman szólva is szabadosan kezelő intézete, a Terror Háza sem állami intézményként, hanem alapítványi formában működött, hogy az esetleges kormányváltás ne befolyásolhassa a működését.
Azután sokáig nem volt szükségük erre a módszerre: nem magukat az intézményeket szervezték ki, csak irányított közbeszerzéssel a pénzt belőlük.
A helyzet 2016-ban változott meg, amikor a Matolcsy-féle jegybank el akarta rejteni a közpénzt a nyilvánosság elől, és ebből a célból alapítványokat hozott létre. De akkor még ez nem sikerült, az alapítványok közvagyon kezeltek, tehát továbbra is nyilvánosak maradtak a költéseik.
A modellváltásnak nevezett új módszert a Közgáz privatizációjával dolgozták ki 2019-ben. Sokatmondó, hogy annak a Lánczi András rektornak az irányítása alatt került magán (alapítványi) kézbe az egyetem, aki néhány éve elárulta, hogy
amit korrupciónak szokás nevezni, az valójában a Fidesz legfőbb politikája.
A Corvinus alapítványi kézbe adásával az állam lemondott az egyetem ingatlanjairól, teljesen ingyen. Sőt, még ő fizetett érte a közösből: átadta a 10 éve visszavásárolt Mol-részvények egy részét is.
Ez nem azonos az előző rendszerváltás utáni privatizációval. Akkor az állam ingyen szabadult meg a veszteséges vállalataitól, vagy pénzt kapott a működő gazdasági társaságokért cserébe. Továbbá tőkét vont be:
az Antall- vagy a Horn-kormány idején egy közfeladat ellátását úgy szervezték ki, hogy az állam pénz kapott érte. Most viszont pénzt és vagyont ad mellé.
A Közgáz privatizációját azóta megismételték nagyban is. Tavaly 9 a (a legismertebb közülük a színművészeti), 2021. április 27-én további 11 állami egyetem került alapítványi kézbe (egyet, az egri főiskolát átadták a katolikus egyháznak). ezenkívül létrehoztak több, állami vagyonból gazdálkodó, de az állam befolyása alól kikerült alapítványt is.
A módszer ugyanaz:
- az állam lemond saját vagyonáról (több mint 1000 milliárd forintot engedtek át teljesen ingyen);
- lemond a beleszólási jogáról örökre (a törvényjavaslat indoklása is a mindenkori kormánytól való függetlenséget hangsúlyozza).
Minden hatalom az alapítványok kuratóriumaié lett, nem az egyetemek szenátusaihoz került. A kuratóriumok tele vannak fideszes politikusokkal, miniszterekkel, államtitkárokkal, képviselőkkel.
A kurátorok – eddigi fizetésükön túl – további másfél-kétmillió forintot kereshetnek, a rájuk bízott vagyonnal szabadon gazdálkodhatnak. A létrehozott speciális jogi személy, a kekva, a közérdekű vagyonkezelő alapítvány abban tér el a normál alapítványoktól, hogy azokkal ellentétben a rá bízott vagyon el is adhatja.
Az államnak legfeljebb elővásárlási joga van: azaz visszavásárolhatja az ingyen átadott vagyont.
Sem a vagyon, sem a feladat nem szerezhető vissza.
- Egyfelől eleve kétharmad kellene hozzá, ami még egy kormányváltás esetén is valószínűtlen.
- Másrészt jogilag még az is kétséges lenne: az alapítványok vagyona nem visszavehető, ez a lényegük.
A kurátorok leválthatatlanok, megbízásuk határozatlan időre, azaz élethossziglan szól.
Ezzel gyakorlatilag az történt, hogy a Fidesz átírta saját nevére a nemzeti vagyon nem elhanyagolható, az éves GDP kb. 10 százalékának megfelelő részét.
A demokratikus kontroll teljesen megszűnt a közvagyon egy tekintélyes hányada fölött.
A dolog különös pikantériája, hogy a modellváltásnak nevezett privatizációhoz hozzá kellett járulniuk az egyetem szenátusainak is, akiket brüsszeli pénzesővel kecsegtettek. Ti. hogy a koronavírus-mentőcsomagból 1500 milliárd forint jut majd az egyetemeknek.
Tulajdonképpen a fenntartóváltásra is is ezért volt elsődlegesen szükség. Ha ezt az 1500 milliárdot (4 milliárd eurót) az állam hívja le, akkor közbeszerzéssel kell elkölteni. Az alapítványokhoz került pénz viszont már nem közpénz (még az alaptörvényt is módosították annak érdekében, nehogy valaki mégis közpénzként értelmezze), ezért rájuk nem vonatkoznak a közbeszerzési kötöttségek. Úgy lopják el a brüsszeli támogatást, ahogy akarják.
Pont ezért volt, hogy múlt pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közölte Orbán Viktorral, hogy a transzparencia hiánya, az új modell magas korrupciós kockázata miatt
az EU nem hajlandó pénzt adni az egyetemi modellváltásra.
A eredetileg tervezett 1500 milliárdnál legalábbis jelentősen kevesebbet.
Megszűnt tehát a közvetlen ok, amivel az szenátusokat győzködték. Az egyetemek úgy kerültek jobbágysorba a saját hozzájárulásukkal, hogy semmit nem profitálnak belőle.