Helyreigazítás
Az alábbiakban Dr. Danyi Gyula, PhD. egyetemi docens, a Távoktatási és Továbbképzési Intézet szakmai vezetője, főigazgatója,
a Távoktatási és Továbbképzési Intézet, mint önálló jogi személyiség a Kodolányi János Egyetem szakmai partnerségében, illetve
az írásban érintett pedagógusok egy csoportja, akik már végeztek a programban illetve azon pedagógusok, akik jelenleg is a program résztvevői kérésére és észrevételei alapján az itt olvasható cikkhez kapcsolódó helyreigazítást közlünk.
A helyreigazítás a cikk alábbi pontjait érinti:
1.) “Senki nem akar iskolaigazgató lenni, ezért gyorstalpalón próbálják kiképezni az új generációt”
A “gyorstalpaló’ kifejezés leminősítő, azt a látszatot kelti, mintha szakmailag, minőségileg alacsonyabb színvonalú program lenne. Az állítást semmilyen adat, forrás nem támasztja alá.
2.) “pedagógusoknak szánt életpálya-modell inkább elijeszti, mint megnyugtatja az oktatási rendszerben dolgozókat. ennek az egyik legmarkánsabb jele, hogy most már intézményvezetőket is lepkehálóval kell fogni: nem csábít senkit, hogy egy merev, bürokratikus rendszer kiszolgálásának rendelje alá a szakmai szempontjait. A probléma megoldására a Távoktatási és Továbbképzési Intézet olyan képzést indít, “
A Távoktatási és Továbbképzési Intézet szakmai programja nem ezt a célt szolgálja. A program egyik célja az, hogy segítse a pedagógusat az életpálya-modellben rögzített fokozatok elérésében, ezáltal magasabb fizetési fokozatba kerülhessenek, több pénzt vihessenek haza a családjaiknak, nagyobb szakmai megbecsülést kaphassanak. A program teljes körű vezetői felkészítést biztosít a hallgatók számára, így a szakmai, minőségi, jogi követelmények nem sérülnek.
3.) “egy átlagos pedagógus havi fizetésének másfélszeresét befizetve tanévenként, rekord rövidségű idő alatt közoktatási vezetővé képeztetheti magát.”
A szerző azt sugallja, hogy a program szervezői nyerészkednek a kiszolgáltatott pedagógusokon. A szerző arról nem ír, hogy a pályázati program támogatást is biztosít a hallgatóknak, ennek köszönhetően nem minden esetben kell a teljes díjat fizetniük a hallgatóknak, ezáltal jelentős pénzösszeget is spórolhatnak a pedagógusok. Tájékoztatjuk a szerzőt, hogy az önköltség mértéke is a piaci ár alatt van. (átlagos féléves díjak: 180 – 225 ezer/félév), ezzel szemben a jelölt programban (ha önköltséges formában vesz részt a hallgató: 155.000 Ft.)
4.) “Jelentkezhet bárki, aki pedagógus szakvizsgával és legalább három év pedagógiai szakma gyakorlattal rendelkezik.”
Ez hibás, nem így van! Az jelentkezhet, aki pedagógus képzési területen belül szerzett BA (vagy főiskolai) vagy MA (egyetemi) végzettséggel, valamint, legalább három éves pedagógiai szakmai gyakorlattal, pedagógus munkakörben eltöltött gyakorlattal rendelkezik és ezt igazolja. Ha a pályázati program pénzügyi támogatást is biztosít a résztvevőnek, akkor további feltételek is megfogalmazásra kerülhetnek.
5.) “Az első két félévet négy nap alatt, online végezhetik el a résztvevők a nyár folyamán. Azaz személyes jelenlét nélkül, kevesebb, mint egy munkahét alatt teljesítenek egy egyetemi évet. Ha ezek után szeptembertől júniusig teljesítik a második tanév követelményeit is, akkor hipp-hopp, 12 hónap alatt már intézményvezetővé is képezték magukat.”
A szerző azt a látszatot kelti, hogy 4 nap teljesítésével abszolválható az első két félév, amely nem így van. A képzés központilag szabályozott formában valósul meg mindenhol az országban, függetlenül attól, hogy mely intézmény a program szervezője. A képzés nem nappali tagozatos képzés, ahol a hallgatók kontakt tanórákon vesznek részt. A képzés nem közoktatás, köznevelés, ahol a tanárnak kell megtanítani a tananyagot, a tanórán. Ez a képzés részidejű képzés, levelező – távoktatás formában megvalósuló program. A résztvevők diplomás, értelmiségi szakemberek, akik megfelelő szakmai tudással, előképzettséggel rendelkeznek. Az önálló tanulás-tanítást kell segíteni és menedzselni. A képzés esetében a tudás forrása nem a tanóra, nem a tanár (oktató), hanem a tananyagtartalom, maga a távoktatás. A konzultációk nem helyettesítik a távoktatást, hanem kiegészítik azt. A konzultációk rendszerezik, elmélyítik, megmagyarázzák a távoktatásban lévő tartalmakat. Minden főiskolán, egyetemen, ahol ez a program fut, félévente 1 – 3 konzultációs alkalmak vannak, de a tananyaga tartalom és kompetenciaterület adott félévet felöleli. A program keretein belül, a hatékonyabb távoktatás előmozdítása érdekében a konzultációkat tömbösítik a szervezők. Ennek jogszabályi, szakmai tilalma nincs. Rendkívül hatékony, hogy nem kell a konzultációkat megszakítani.
6.) “Befizeted a pénzt, megkapod az anyagokat, levizsgázol végén, és máris alkalmas vagy rá, hogy vezess egy oktatási intézményt”
A szerző azt a látszatot kelti, mintha szakmai, minőségi követelmények nélkül szerezhető meg az adott végzettség. Azt a sértő illúziót kelti, hogy a résztvevőknek elegendő az összeget befizetniük, azért cserébe lényegében csak tananyagot kapnak, amivel azt kezdenek, amit akarnak, majd levizsgáznak. Ez nem így van! A hallgató pályázik a programba, ha felvételt nyer, akkor beiratkozik a programba. Befizeti az önköltséget vagy a támogatott önrészt. A távoktatáson keresztül megkapja a szükséges tananyagot, valamint útmutatókat, hogy hogyan célszerű a tananyaggal foglalkozni, hogyan kell azt, feldolgozni. Rögtön a program indításakor megkapja azt is, hogy milyen követelményeket kell teljesíteni, milyen formában, milyen határidőkkel. Megkapja a konzulense elérhetőségét, aki segíti őt a távoktatás során. Szervezett, online (vagy személyes, ha a járványhelyzet engedi) konzultációkon vesz részt, ahol rendszerezik a megszerzett tudást, elmélyítik az egyes kompetenciákat, gyakorlati feladatokat, szituációkat, eseteket beszélnek meg. A résztvevő a távoktatás anyagát folyamatosan megismeri a konzulense irányításával, e mellett beadandókat készít és teljes körűen teljesíti a központi követelményeket.
A cikk szerzője ezúton bocsánatot kér :
- a programban részt vett (vagy tanulmányaikat jelenleg is folytató) pedagógusoktól, mert az írás azt a látszatot keltette, hogy oklevelük, (diplomájuk) értéktelen, valamint, hogy ezek a pedagógusok nem rendelkeznek megfelelő tudással tevékenységük ellátásához, és a megszerzett oklevelet (diplomát) nem a jogszabályoknak megfelelően, a szakmai minőségi követelmények szerint szerezték meg.
- az érintett magánintézményektől, a Távoktatási és Továbbképzési Intézettől és a Kodolányi János Egyetemtől, munkatársaitól, oktatóitól, konzulenseitől, azért, mert a szerző az írásában hibásan, az olvasók megtévesztésére okot adó módon az intézményéket úgy tüntette fel, mint akik politikai befolyással, politikai célú tevékenységet végeznek, mellőzve a szakmai, minőségi és jogszabályi követelményeket.
- azért, mert az írás következtében egyes csoportokban hamis kép alakulhatott ki az érintett intézményekkel kapcsolatosan, amelyek mind szakmai, pénzügyi és gazdasági károkat is okozhattak számukra.
- azon potenciális pedagógus hallgató-jelöltektől is, akik részt vettek volna programban, de a cikk stílusa, a lényegi információk hamis ábrázolása következtében, elbizonytalanodtak a programmal, az intézményekkel kapcsolatosan és inkább úgy döntöttek, mégsem vesznek részt a programban, ezáltal elestek attól a lehetőségtől, hogy hamarabb minősülhessenek és hogy több fizetést vihessenek haza a családjaiknak.
2021.06.16.
A cikk szövege az alábbiakban olvasható:
Egyre többet hallani arról, hogy a közoktatásból mindenki menekül: a szülők, ha tehetik, nem állami fenntartású iskolákba íratják a gyerekeiket, és a tanárok között is egyre több a pályaelhagyó, a tanárképzésből pedig alig érkezik utánpótlás. Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy a pedagógusoknak szánt életpálya-modell inkább elijeszti, mint megnyugtatja az oktatási rendszerben dolgozókat. ennek az egyik legmarkánsabb jele, hogy most már intézményvezetőket is lepkehálóval kell fogni: nem csábít senkit, hogy egy merev, bürokratikus rendszer kiszolgálásának rendelje alá a szakmai szempontjait.
A probléma megoldására a Távoktatási és Továbbképzési Intézet olyan képzést indít, ahol egy átlagos pedagógus havi fizetésének másfélszeresét befizetve tanévenként, rekord rövidségű idő alatt közoktatási vezetővé képeztetheti magát. Jelentkezhet bárki, aki pedagógus szakvizsgával és legalább három év pedagógiai szakma gyakorlattal rendelkezik. A képzés négy féléves, a megszerezhető diploma államilag elismert, a Kodolányi János Egyetem pecsétje kerül rá. Ráadásul még kedvezményes tanulmányi rendet ígér. Hogy ez pontosan mit is jelent?
Az első két félévet négy nap alatt, online végezhetik el a résztvevők a nyár folyamán. Azaz személyes jelenlét nélkül, kevesebb, mint egy munkahét alatt teljesítenek egy egyetemi évet. Ha ezek után szeptembertől júniusig teljesítik a második tanév követelményeit is, akkor hipp-hopp, 12 hónap alatt már intézményvezetővé is képezték magukat.
A konzultációk látogatása nem kötelező, de ajánlott. A távoktatási program teljes, így az alapján is fel lehet készülni a program követelményeire – hirdeti az ajánló szöveg. Azaz ha a jelenlét még így is túlságosan megterhelő lenne, akkor nem muszáj. Befizeted a pénzt, megkapod az anyagokat, levizsgázol végén, és máris alkalmas vagy rá, hogy vezess egy oktatási intézményt, ahol több száz gyerek oktatását kell menedzselned. Végülis nem olyan bonyolult az, a kis lurkók maguktól is felnőnek!
Az ilyen és ehhez hasonló képzéseknek nem is az a legnagyobb hátulütője, hogy nehéz komolyan venni azt, aki elvégezte, hiszen mindenki tudja, milyen teljesítmény van mögötte. Még csak nem is az, hogy innentől jogos lehet az elvárás az egyetemisták részéről: ha mások elvégezhetnek egy évet négy nap alatt, akkor mi is ezt szeretnénk – ez pedig a felsőoktatás elaprózódását hozhatja magával. A legnagyobb baj az, hogy az ilyen és ehhez hasonló képzések megjelenése a piacon világosan mutatja: nincs valódi, versenyképes, vagy legalább némileg hiteles oktatási rendszerünk. A közoktatás hamarosan tele lesz olyan vezetőkkel, akik mindössze három év pedagógiai gyakorlat után, négy nap alatt online szerzett ismeretek birtokában nyerhetik el a pozíciójukat. Ennyi szakmai tapasztalattal senkitől sem várható el, hogy egész intézmények működését befolyásoló döntéseket hozzon. Az ilyen jellegű képzések nyílt felvállalását jelentik annak, hogy a jelenlegi oktatásirányításnak könnyen mozgatható díszletemberekre van szüksége az iskolák élén, nem elhivatott, saját vízióval rendelkező vezetőkre.
A jelenség nemcsak az oktatási rendszert érinti:
nem is olyan régen neveztek ki valakit színházigazgatónak hasonló szempontok alapján.
Sőt:
huszonéves államtitkárunk is van, aki előbb kapta meg a pozíciót, és utána a diplomáját.
Amit a jelenlegi kormányzat a diplomáért cserébe elvár, az nem több, mint feltétlen engedelmesség. És meg is kapja, minden különösebb tiltakozás nélkül.