A nemzetvezető (sajtósának közlése szerint) vasárnapi budapesti találkozójukon azt kérte a pápától, hogy
ne hagyja elveszni a keresztény Magyarországot.
Orbán egy levelet is átadott a pápának, amely annak levélnek a másolata, amelyben IV. Béla a tatárok ellen kért segítséget a korabeli pápától majdnem 800 évvel ezelőtt.
Ferenc azonban alternatív nézőpontját hangoztatta: szerinte a “keresztény” Magyarország már elveszett.
Az Úrangyala áldásban emlékeztetett arra, hogy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, amelynek zárómiséjét celebrálni ugrott be Budapestre Szlovákiába menet, jelképe a missziós kereszt. Azaz Magyarország a katolicizmus számára már régóta missziós terület.
Homíliájában a pápa továbbá azt fejtegette, hogy különbséget kell tenni névleges és valódi keresztények között:
Nem abban áll a különbség, hogy ki vallásos, és ki nem. A lényegi különbség a valódi Isten és az énünk istene között van.
Mennyire messze áll Ő, aki csendben uralkodik a kereszten, attól a hamis istentől, akitől elvárjuk, hogy erővel uralkodjon és elhallgattassa ellenségeinket! Mennyire más Krisztus, aki egyedül a szeretettel áll elénk, mint e világ hatalmas, győzedelmes és ajnározott messiásai!
Azt nem fejtette, ki, hogy pontosan kire vagy kikre gondolt, amikor a győzedelmes és ajnározott messiásokról beszélt.
Tavaly decemberben megjelent könyve viszont alighanem közelebb visz a megfejtéshez. Ebben azt írta,
Egy párt vagy egy demagóg politikus által manipulált nép megszűnik nép lenni, és fásult tömeggé válik. A diktatúrák mindig így kezdődnek: elvetik a félelem magját a nép szívében, aztán felajánlják, hogy megvédik őket félelmük tárgyától, és cserébe megtagadják tőlük a hatalmat, amellyel meghatározhatják a jövőjüket.
További útmutatással szolgál a Hősök terén a püspököknek adott iránymutatása:
Második iránymutatásom: legyetek a testvéri szeretet tanúi. A ti országotok olyan terület, ahol régóta együtt élnek különböző népekből származó emberek. Különféle nemzetiségek, kisebbségek, vallási felekezetek, vándorlók alakították ezt az országot is multikulturális közeggé. Ez új valóság, amely kezdetben megriasztja az embereket. A különbözőség mindig kicsit félelmet kelt, mert veszélyt jelent a megszerzett biztonságra és kihívást hordoz az elért stabilitás ellen. Ugyanakkor nagy lehetőség arra, hogy megnyissuk a szívünket az Evangélium üzenetére: „Úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket” (Jn 15,12). A kulturális, etnikai, politikai és vallási különbségekkel szemben kétféle magatartást tanúsíthatunk: vagy bezárkózunk mereven úgynevezett identitásunkba, vagy megnyílunk a másikkal való találkozásra és együtt gondozzuk egy testvéri társadalom álmát.
Mindez így együtt arra utal, Ferenc azért fogadta el a meghívást a kongresszusra, hogy ezt az üzenetet személyesen adhassa át:
hamis istenek és messiások, félelem az újtól és különbözőtől, az “úgynevezett” identitásba való bezárkózás, kezdődő diktatúrák és a testvéri szeretet. A pápa üzenetét már tényleg csak az nem értette, aki egyáltalán nem is akarta.
A kereszténység magyarországi súlyát amúgy jelzi, hogy miközben a 10 évvel ezelőtti népszavazáson a lakosság több mint fele annak vallotta magát, két évvel ezelőtti közvéleménykutatások szerint pedig háromnegyed nyilatkozott így, a vallását kevesebb mint 10% gyakorolja.
A pápai szentmisén alig 100 ezren vettek részt.