A részvétel területileg igen egyenlőtlenül oszlott meg: vidéken nem sikerült mozgósítani a kormányellenes, de nem gyurcsányista szavazókat.
Nagyot ment Dobrev Klára, tarolt és áttört a DK, a Gyurcsány-párt lett az ellenzék vezető ereje – az előválasztás okán napok óta ez szerepel a címekben. A Fidesz egyenesen Gyurcsány-showról beszél, és azt állítja, hogy az egész csak színjáték, amelynek a volt miniszterelnök írta a forgatókönyvét.
Az eredmények felszínesen nézve alá is támasztják ezt a narratívát:
- Dobrev 19 megyében nyerte a miniszterelnök-jelöltek előválasztásának első fordulóját;
- a leadott szavazatok több mint harmadát magkapta;
- 106-ból 85 választókörzetben győzött;
- a DK nyerte a legtöbb képviselőjelölti helyet, harminckettőt.
Ugyanakkor ez csak a felszín. Ha kibontjuk az igazság minden részletét, és mélyebben megvizsgáljuk az eredményeket, azok mást is megmutatnak.
Például azt, hogy bár a választókörzetek kevesebb mint ötöde van Budapesten, az összes szavazat csaknem harmadát ott adták le. Azaz hiába volt kiemelkedő, és az ellenzéki szavazóbázis mintegy ötödét mozgósító az előválasztási részvétel, ez területileg igen egyenlőtlenül oszlott meg.
5-6-szoros a különbség a legszorgosabb és a leglustább körzetek között. Angyalföldön és Zuglóban több mint 13 ezren szavaztak. A budai körzetekben a részvétel átlépte a 10 ezret. De Óbudán vagy Újpesten is meghaladta a 9 ezret, pedig a képviselőjelöltek közül még választani se lehetett, mert csak egy indult.
Ezzel szemben a berettyóújfalui vagy sárbogárdi választókerületben a 2 ezret is alig lépte túl a szavazók száma.
Budapestet és a nagyvárosokat sokkal inkább megmozgatta az előválasztás, mint a vidéket, különösen annak kisvárosias, falusias részeit.
Ennél fogva utóbbi helyeken az tudott győzni, akinek bár nem nagy létszámú, de összetartó, elkötelezett és jól mozgósítható szavazóbázisa volt.
Ennek alátámasztására a DK által megnyert 32 egyéni körzet így néz ki:
- Budapesten kívül 47 körzetben indultak, 19-et elveszítettek, 28-at nyertek. Ez 60%-os győzelmi arány. Voltak megyék (Baranya, Békés, Veszprém például), ahol mindent nyertek, amiért indultak (6-0). Igazán csak Csongrád és Hajdú volt számukra bukás (1-6).
- Meg Budapest. A fővárosban a 18 körzetből 12-ben indult DK-jelölt, de csak négyet nyertek, nyolcat elveszítettek. Ez alig egyharmados sikerráta.
Olyan közismert jelöltjeik kaptak ki a fővárosban, mint Gy. Németh Erzsébet, Kálmán Olga, Komáromi Zoltán, Nemes Gábor vagy Molnár Gyula, akik a rájuk adott szavazatok számából láthatóan népszerűek voltak, mégis veszítettek.
Egyszerűen azért, mert Budapesten a nem Gyurcsány-párti ellenzéki választók is elmentek szavazni.
Vidéken meg nem. Itt van például az előválasztási honlap egyik jellemző részlete:
Ezen jól látszik, hogy a 2 DK-s jelölt egyaránt 50% körüli eredményt ért el, de míg Molnár Gyula Budafokon 5600 szavazattal is veszített, Kopping Ritának Kecskemét és környékén már 1600 voks elég volt a győzelemhez.
Miközben a választókörzetek (nagyjából és elvileg) azonos méretűek, Vásárosnaményban például a szintén DK-s Sápi Mónika alig 1060 szavazattal is nyerni tudott, pedig csak egy ellenfele volt.
Ezekből világosan látszik a trend:
- Alacsony részvétel + elkötelezett gyurcsányisták = Vidéken DK-győzelem (60%-ban).
- Magas részvétel = Budapesten DK-vereség (66%-ban).
Hiába él a fővárosban a DK-szavazók zöme, ott a magas részvétel miatt mégis veszítettek. Vidéken ugyan jóval kevesebben vannak, de viszonylagos érdektelenség miatt most elegen voltak. Tarolás persze volt, de DK-s áttörés vidéken sem.
Egyszerűen az ellenzék Budapesten és a nagyvárosokon kívüli bázisát sokkal kevésbé mozgatta meg az előválasztás, ami miatt az összetartó Gyurcsány-tábor viszonylag nagyobbnak látszott, ami pedig az esetek több mint felében elég volt az egyéni körzetek megnyeréséhez.
A miniszterelnök-jelöltek között a nagyszámú induló, az alacsony részvétel és az elkötelezett bázis együttese a körzetek 80%-ában is győzelmet hozott Dobrev Klárának. A rá adott egyharmadnyi szavazat azonban legitim módon értelmezhető úgy is, hogy az ellenzéki szavazók kétharmada nem őt akarja Orbán kihívójaként látni. Ezt majd a 2. forduló tudja eldönteni, ahol várhatóan csak egyetlen ellenfele lesz.
Az előválasztási adatok kicsit is alaposabb vizsgálata tehát nem azt mutatja, hogy a DK súlya megnőtt volna. Nemcsak a teljes népességben, de még az ellenzéki táboron belül sem.
Sokkal inkább arra mutat rá, hogy vidéken nem sikerült mozgósítani a kormányellenes, de nem DK-s szavazókat. Ami azért a jövő évi választásra tekintettel nem nagyon biztató annak, aki kormány- és rendszerváltást szeretne látni.