Hamis illúzió azt a képzetet kelteni, hogy a lakott területeken belüli sebességkorlátozással kizárhatnánk a halálos közúti balesetek kockázatát. Célravezetőbb lenne, ha az egyéni közlekedéssel szemben megfelelő közösségi közlekedési alternatívákat tudnánk kínálni, amelynek révén a forgalom jelentősen csökkenne. A Fidesz mintha nem ezt szeretné, mert az önkormányzatokat megfosztja az erre a célra is fordítható saját bevételeitől.

A jelenleginél szigorúbb intézkedésekkel, így a lakott területen belül a 30 kilométer/órás sebességkorlátozással szüntethetők meg 2050-re a halálos közúti közlekedési balesetek az Európai Unióban – szögezték le az Európai Parlament képviselői októberi strasbourgi plenáris ülésükön elfogadott állásfoglalásukban. Ezt – ami üdvözlendő szempont – az összes magyar képviselő megszavazta.
Szakemberként azonban azt gondolom, hamis illúzió azt a képzetet kelteni, hogy ezzel a lépéssel kizárhatnánk a halálos balesetek kockázatát. Gondoljunk csak a gyalogosokra vagy a kerékpárosokra – az elektromos rollert használok egyre népesebb táboráról már ne is beszéljünk –, akik a gépjárművek sebességének korlátozása ellenére egy baleset során életüket veszthetik. Kétségtelen persze, hogy amennyiben csak óránként harminc kilométeres sebességgel lehet haladni, például egy gyalogosgázolás áldozatának lényegesen jobbak a túlélési esélyei.
A döntés ugyanakkor nemcsak közlekedésbiztonsági szempontból érdekes, hanem többek között a közösségi közlekedés szerepével kapcsolatban is felvet kérdéseket. Amennyiben a járművezetőket araszolásra kényszerítik, az EU állásfoglalásából az is következik, hogy cserében a jelenleginél versenyképesebb és magas színvonalú közösségi közlekedést kell biztosítani. Lehetőség szerint külön pályán, illetve a föld alatt.
A magyar kormánynak is tükörbe kellene néznie, hiszen egyrészt a közlekedésben a halálozási adatokat szinte nullára kell csökkenteni, másrészt az EU állásfoglalásából következő, tovább lassuló egyéni közlekedéssel szemben megfelelő alternatívákat kell kínálni. Már korábban is át kellett volna gondolni, hogy miért is vonták el az önkormányzatok pénzügyi forrásait, és miért is hozták nehéz helyzetbe a városvezetőket a közösségi közlekedés kötelező feladatainak ellátáshoz szükséges pénzek elvételével.
Az utazóközönség számára minél előbb ki kell dolgozni megfelelő alternatív megoldásokat, hogy mindenki számára nyilvánvalóvá tegyék: jobban járnak, ha a saját autójuk használata helyett inkább buszra, villamosra vagy metróra szállnak. De ez akkor nem jön össze, ha a helyhatóságok bevételeinek egyre nagyobb részét központosítják.
Visszatérve a kiindulóponthoz, nem vitatom, hogy a lakott területeken belüli sebességkorlátozás alkalmas a közúti balesetek halálos áldozatainak számának csökkentésére. De ennél komplexebb kérdésről van szó. Csak ismételni tudom magam: olyan feltételeket kell teremteni, amelyek vonzóbbá teszik a közösségi közlekedést, és ennek eredménye lehet, hogy mind többen mondanak le a saját gépjármű használatáról.
Ez amúgy független az EU által javasolt sebességkorlátozástól, amelynek nem kívánt következménye lehet a belsőégésű motorokkal hajtott, lépésben araszoló járművek károsanyag-kibocsátásának növekedése is. Amit bizonyára senki nem akar. Bár lehetséges, hogy 2050-ben már csak elektromos meghajtású autók közlekedhetnek, de ez egyelőre csak vízió lehet.
Így maradjunk a magyar rögvalóságnál. Az elmúlt évek kormányzati politikája gátolta, hogy a városi közlekedés színvonala emelkedjék. A BKV jelenleg is 1,5 milliárd utast szállít évente. Annak érdekében, hogy ennyi embert magas színvonalon és biztonságosan eljuttattassanak az úticéljukhoz, korszerű járműparkot kellene biztosítani. A kabinet azonban mindent megtett a budapesti közösségi közlekedés ellehetetlenítése érdekében. A tényszerűség kedvéért: évtizedek teltek el anélkül, hogy végre kiszámítható és az utasok érdekében működő jó rendszert alakítsanak ki, ami sajnos a mai napig nem sikerült.
Örülhetünk annak, hogy a Fidesz képviselő is megszavazták az EP állásfoglalását, most már csak azon kell elgondolkodniuk, hogy önmagában a sebességkorlátozás bevezetése megoldhatja-e a közlekedés általános problémáit. Az EU számos más tagállamában sokkal több forrást biztosítanak a közösségi közlekedés fejlesztésére és fenntartására, s ezeknek az országoknak sokkal könnyebb lesz teljesíteniük a balesetekben elhunytak számának csökkentését. Ők már korábban rájöttek arra, hogy ez lehet az igazán célravezető megoldás.

(Fotó: Wikipedia)