Speakin’ long, tellin nothing.
Szívesen befejezné már a kudarcos inváziót, de arcmentés céljából az elfoglalt területek megőrzésével, amit viszont rajta (és pincsijén, Orbánon) kívül senki más nem akar.
Az eredeti terv az lehetett, hogy a Gazda kedd esti tévébeszédében deklarálja az elfoglalt területek Oroszországhoz csatolását, valamint a háborút, ami náluk per definitionem csak honvédő lehet, és behívja a tartalékosokat, kb. kétmillió korábbi sorkatonát.
Már ez is a vereség beismerése lett volna: se elfoglalni, se felosztani nem tudta Ukrajnát, az SMO-nak nevezett hódító háború kudarc, az orosz hadsereg már legfeljebb az elfoglalt területek megőrzésére törekedhet.
Új birodalom építése, Oroszország globális nagyhatalommá tétele, a katonai paritás elérése helyett sikerült rámutatniuk az félelmetesnek gondolt orosz hadsereg minden gyengeségére, az ország technológiai-gazdasági elmaradottságra. A rettegett orosz hadsereg nem a világon, hanem még Ukrajnában is csak a második legerősebb.
Kudarcot vallott a deszantművelet Kijev elfoglalására (ami orosz részről az egész háború nevét adta), nem sikerült a döntő légifölény megszerzése, és azután Ukrajna konvencionális meghódítása sem. Ennek beismerése volt, hogy március végén levonultak Kijev alól, és felszámolták az egész északi frontot.
- Délen arattak győzelmeket, de nem sikerült az offenzíva kiterjesztése se a Dnyeper mentén északra, se (főleg) nyugatra, Mikolajiv-Odessza irányába. A Moszkva rakétás cirkáló elsüllyesztése után feladták az odesszai partraszállásra vonatkozó terveket is.
- A keleti fronton, a Donbaszban egy nagyszabású átkaroló hadművelettel próbálkoztak, végül egy felőrlő offenzíva lett belőle, a maguk előtt felperzselt föld taktikája. Ez viszont a HIMARS-ok megjelenésével és a tüzérségi gránátok drasztikus fogyásával már bő 2 hónapja leállt.
Azóta védelemre, az elfoglalt területek megőrzésére rendezkedtek be, az offenzíva folytatásához se elegendő hadianyaguk, se emberük nincs. Azonban még a megtartáshoz se, erre mutatott rá az ukránok szeptember 6-10 közötti harkivi offenzívája, és a Donbasztól északra lévő területek visszafoglalása, miközben az orosz hadsereg Herszonba csoportosította a meglévő erőit.
A probléma megoldására adta volna magát a háború deklarálása és az általános mozgósítás.
Ehhez képest félmegoldás született. Az elfoglalt területeket Putyin nem minősítette Oroszország részeinek, Sojgu is csak 300 ezer ember behívását jelentette be.
- Ez már önmagában beismerése annak, hogy alapvetően elhibázott volt az eredeti koncepció, miszerint 120-150 ezer szerződéses katonával fognak elfoglalni egy 40 milliós országot.
- Valamint annak is, hogy a toborzásra az elmúlt hónapokban tett kísérletek (elnöki rendelet emelte meg a hadsereg létszámát) eredménytelenek maradtak.
- Prigozsinnak sem sikerült a börtönökből elég elítéltet szereznie. Orosz források 400-ról beszéltek, ő maga a Bahmut környéki harcokban bevetett 40 bűnözőről beszélt, de ez szánalmasan kevés.
- És még Kim Dzsong Un se adott nekik 200 ezer észak-koreai gyalogost.
A részleges mozgósítással nincsenek előrébb. Nincs elég hadianyag és ellátmány, már eredetileg se volt, és a háború 6 hónapja alatt még az is jelentősen megcsappant. Továbbá az új behívottak morálja sem lesz a legmagasabb, nem akarják magukat megöletni, és bár
a behívóparancsnak kötelesek engedelmeskedni, a bevetésen való részvételt továbbra is megtagadhatják, mert jogilag nincs háború.
A fentiekkel minden bizonnyal az orosz katonai-politikai vezetés (legalábbis a józanabb része) is tisztában van, ami azt valószínűsíti, hogy nem ez volt az eredeti terv.
Aszerint Putyin előre felvett beszédét a tévés prime time-ban, kedden este adták volna le, ehelyett minden indoklás nélkül átteték a sugárzást reggelre, tévés szempontból a lehető legrosszabb időpontra. Az egyetlen életszerű magyarázat erre az, hogy
új beszédet vettek fel, amiben már nem szerepelt se a háború, se az általános mozgósítás, se az elfoglalt területek Oroszországhoz csatolása.
Ez azt jelentheti, hogy belátták, az általános mozgósítás, az erőszakos halál lehetősége kiszámíthatatlan hatással lesz az orosz társadalom a háborútól eddig megkímélt, ezért passzív európai-nagyvárosi részére; ennyi embert se ellátni, se bevetni nem tudnának, valamint a Nyugat, se Ukrajna nem ismerné el orosznak az elfoglalt területeket, ezért az önkényes átminősítés mint elrettentés nem működik.
- Ez arra mutat, hogy moszkvai katonai-politikai vezetésben még vannak olyanok, akiknek nem ment el a józan esze, és képesek felmérni a következményeket. Valamint még Putyinra is tudnak hatni.
- Másfelől viszont az, hogy látszatmegoldás született, bejelentették a semmit, és azt, hogy Oroszország nem Ukrajna, hanem a Nyugat ellen küzd, azt jelzi, hogy az orosz vezetésnek továbbra sincs semmilyen exitstratégiája.
Háborút indítottak, vereséget szenvedtek, és most most nem tudják, hogyan jöjjenek ki belőle, hogy a fejük a nyakukon maradjon.