Afelől senkinek nincs kétsége, hogy a magyar hadsereg jelenlegi állapotában nem tudná ellátni azt a feladatát, ami a nevében is benne van, azaz megvédeni az országot. (És még az is erősen véleményes, hogy földrajzi, gazdasági, demográfiai adottságok ismeretében valaha, elvben képes lehet erre.)
Innentől csak az a kérdés, hogy ez kinek a felelőssége. A pártállam alaptoposza, hogy ez a már 13 éve végetért “elmúlt nyolc év” bűne és hibája, ti. a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok tették tönkre a Magyar Honvédséget. Legutóbb a kampányminisztérium államtitkára adott hangot ennek a véleményének, amikor arról beszélt
Jól emlékszünk arra, hogy hogyan építették le módszeresen a honvédséget a szocialista kormányzás idején.
Ekkor érdemes talán megfontolni Dömötör Csaba felszólítását, miszerint “Lássuk a tényeket!” A tények ugyanis teljesen mást mutatnak.
Ti. azt, hogy Orbán Viktor és a Fidesz második hatalomra kerülése után nominál- és reálértékben is kevesebb forrást kapott a magyar honvédelem, mint a világgazdasági válsággal küzdő szocialista-liberális kormányok alatt.
A Csiki Varga Tamás, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársának tanulmányából kölcsönzött ábra jól mutatja, hogy a második Orbán-kormány kivéreztette a hadsereget. Miközben Bajnaitól 317 milliárd forintos védelmi büdzsét örökölt, 2013-14-ben alig 250 milliárdot költött a Honvédségre.
2010-14 alatt a Bajnai-féle honvédségi büdzsé 50%-át spórolta meg a magyar katonákon.
GDP-arányosan nézve a csökkenés még látványosabb. A 2010-es 1,17%-ról folyamatosan esve 2014-re már a GDP 8 ezrelékét sem érték el a magyar katonai kiadások:
Csiki Varga mindkét ábrája világosan mutatja a katonai költések visszaesését a 2010 előtti időszakhoz képest, ami legalábbis árnyalja a képet, amikor a Fidesz visszafelé mutogat (13 hatalomban töltött év után!) a Honvédség harcképtelensége miatt.
És akkor még figyelembe sem vettük, hogy az adatok nominálértéket tartalmaznak, azaz nem veszik tekintetbe az inflációt, a forint értékének 2010-hez képest 50%-os(!) csökkenését.
Ugyanez a folyamat Mező András alezredes tanulmányának ábráján még jobban látszik: a Honvédelmi Minisztérium költségvetése nominálisan 2017-re, reálértékben viszont csak 2019-re érte le a 2010-es(!) értéket.
A Fidesz tehát hazudik akkor, amikor az előző kormányokra próbálja fogni a hadsereg működésképtelenségét: maga vesztegetett el egy évtizedet a magyar katonai képességek fejlesztéséből.
Az igazsághoz tartozik, hogy mindhárom ábra mutatja a katonai kiadások növekedését is 2015-16-tól – de főként papíron.
Amikor ugyanis a migrációs krízis idején a NER teljesen átlépett egy alternatív univerzumba, akkor megtette ezt a honvédelmi költségvetés területén is.
A NATO felé kötelező vállalás a katonai költések (legalább) közelítése a GDP 2%-ához. Az Orbán-kormány ezt úgy trükközi ki, hogy tervez valamely összeget fél évvel korábban, azután NATO sürgetésére év közben jelentősen emel rajta, majd a következő év végén, a zárszámadási törvényben beismeri, hogy a növekményt nem költötték el.
- 2019-ben például 616 milliárdos védelmi költségvetést fogadtak el a következő évre. Amit 2020-ban 1006(!) milliárd forintra emeltek, de ebből 2021-re 353 milliárdot nem költöttek el.
- 2020-ban ugyanez még durvább. 778 milliárdot terveztek be 2021-re, majd ezt felemelték 1248-ra(!), de 2022-ben kiderült, hogy még az eredeti tervnél is kevesebbet költöttek, és 546 milliárd megmaradt. Ami aztán a pénzügyminisztérium elvont.
Így érdemes nézni az Orbán-kormány lózungjait a hadseregfejlesztésről.
A tavaly létrehozott ún. honvédelmi alap is csak parasztvakítás, ás a NATO megtévesztésére szolgál, a papír mindent elbír alapon. A Magyar Honvédség védelmi képességei, túl azon, hogy a tervezett, de nem megvalósult beszerzések sem növelnék érdemben, nemhogy nőttek volna, de inkább csökkentek az utóbbi 13 év alatt.