Most, hogy sok tanár már nem tér vissza szeptemberben az iskolába, ahol eddig dolgozott, és a gyerekek oktatását sok helyen csak osztályok összevonásával és mindenféle pedagógusszerű végzettséggel rendelkezők munkába állításával fogják tudni megoldani, más megvilágításba kerülnek azok a mérési eredmények, amelyek már évek óta azt mutatják, hogy a magyar gyerekek egyre rosszabbul teljesítenek a különféle képességvizsgálatokon. Az egyik ilyen az ötévente felvett PIRLS (Progress in International Reading Literacy Study), ami az olvasott szöveg értését vizsgálja a negyedik osztályosoknál. Nemrég hozták nyilvánosságra a 2021-es évi mérés eredményeit. 57 ország vett részt a vizsgálatban, Magyarországon 210 iskolában 6879 tanulót teszteltek.
A szövegértés egy olyan készség, amelyre a felnőtt életben boldoguláshoz szükséges kulcskompetenciák épülnek. Épp ezért minden képességtesztben kiemelt figyelmet kap az óvodás korban végzett vizsgálatoktól egészen az érettségiig. a PIRLS ezen belül az olvasott szöveg értését kutatja a 10-11 éves korosztályra fókuszálva. Ez az a kor, amikor a gyerekek (az egyéni fejlődési ritmusukat is belekalkulálva, azaz ki hamarabb, ki később érkezik meg erre az érettségi szintre) már hosszú szövegeket (akár egész könyveket is) képesek önállóan elolvasni és értelmezni, illetve a lényeget kiemelve belőle továbbadni másoknak a legfontosabb tartalmi elemeket.
Az előző, 2016-os vizsgálathoz képest Magyarország átlageredménye alacsonyabb lett: a gyerekek szövegértése romlott a korábbiakhoz képest.
Ez talán nem okoz hatalmas meglepetést senkinek, tekintettel arra, hogyan alakul a magyar oktatás helyzete. Lehet, hogy a zsenik és feltalálók országa vagyunk, de a következő generáció ezt már nem fogja tudni, mert nem értik az erről szóló történeteket. Külön érdekesség, hogy a gazdasági értelemben is feltörekvő arab országok tanulói jobban teljesítettek az öt évvel ezelőtti méréshez képest: úgy tűnik, hogy ha több pénzt tesznek valamibe, az fejlődik. De ne vonjunk le ebből következtetéseket, igazán nem lenne elegáns.
Magyarországon a magas szocioökonómiai státuszú tanulók eredménye 582 pont, az alacsony szocioökonómiai státuszú tanulók eredménye 462 pont lett: azaz akik jó körülmények között élnek és rendezettek a családi viszonyaik, sokkal jobbak szövegértésben. A vizsgálat eredményeit kiértékelő tanulmány rámutat arra, hogy azok a gyerekek teljesítenek jobban, akik már egész kicsi koruktól gyakran találkoznak felolvasott vagy elmesélt történetekkel. Azoknál, akiknél a családi háttér nem tudja ezt az alapot biztosítani, az iskola szerepe kiemelt fontosságú lesz. A magyar gyerekek eredményei alapján legalábbis gyanús, hogy az oktatási intézmények erre az alapvető feladatra már nem képesek. Nincs idő sztorizni, mesélni, felolvasni és együtt olvasni, aztán értelmezni a történeteket: azaz épp arra, amire az alsó tagozatos évek leginkább valók. Hogy ez kinek a hibája, arról lehet elmélkedni, de valahogy minden ugyanabba az irányba mutat: a magyar oktatási rendszer pillanatnyilag nem alkalmas arra, hogy a legalapvetőbb készségek elsajátításában segítse a gyerekeket. Az értő olvasás nem egy nélkülözhető adottság. A PIRLS-eredmények körül nem volt nagy hírverés, pedig nagyon pontosan mutatják, hogy hatalmas bajban vagyunk.