Orbán szinte sportot űz abból, hogy maga ismerje be, mennyire perifériára szorult Európában és a nyugati civilizációban.
Pénteken például Brüsszelből büszkélkedett el azzal, hogy az Unió Tanácsában egyszem egyedül ellenzi Ukrajna támogatását az orosz rablóháborúval szemben a függetlenség megőrzése érdekében.
“Két iskola van. Az egyiknek van hangja, a másiknak – az enyémen kívül – nincs.”
Orbán, az ifjúkommunistából lett oroszellenes szabadságharcos most a békéért harcol. A béketábor – mint Rákosi idején – egyedüli tagjaként. Ráadásul az oroszok oldalán, Moszkva érdekeit képviselve. Továbbá saját szuverenitásának lelkes híveként Ukrajna szuverenitása ellen.
2008-ban, egy másik orosz invázió, a Grúzia elleni idején még úgy vélte:
“Lehet, hogy az olaj Keletről jön, de a szabadság Nyugatról.”
Ma már a Nyugat-ellenes tábor oszlopos, és az Unióban egyedüli tagja. Putyin trójai falova.
Bár magát úgy próbálja pozicionálni, mint aki ellenérdekelt a háborúban, a helyzet az, hogy úgy kellett neki az oroszok ukrajnai inváziója, mint egy falat kenyér.
Először is azért, mert ennek, valamint a 2021-es pénzszórásnak köszönhetően nyerte meg a választást. A magyarok több mint a fele krízis idején a regnáló kormány szoknyája mögé bújt, mert elhitte neki, hogy
- Orbán lelkes russzofíliája miatt mi nem megyünk háborúba, míg Európa többi része igen, és majd elfoglalják, de legalábbis elpusztítják őket az oroszok.
- Szintén a kiváló moszkvai nexus miatt pedig nem maradunk olaj- és (főként) gáz nélkül, míg Európa többi része mind meg fog fagyni.
Semmi nem lett igaz. Ők nem fagytak meg, nekünk hétszeresére emelték a gázárat. Nemhogy letörték volna a már 2021-ben meglóduló inflációt, de egyenesen Európa-rekordot döntött. Háromszorosa az uniós átlagnak, négyszerese az eurozónáénak.
Azonban ez nem számított, mert volt kit hibáztatni érte: a háborúra, a szankciókra (hiába nem befolyásoltak semmit) és általában Nyugat-Európára (“Brüsszelre”) kenni a felelősséget a kiürített költségvetésért, a feltöltésére megemelt adókért, az ennek nyomán elszabaduló inflációért, a Putyin kínálatkorlátozó döntései miatt megszaladt gázárért.
És több mint 2 millió magyar ezt is elhitte nekik.
- Most már ott tartanak, hogy a magyarországi gazdasági krízis egy további jelentős összetevőjéért, a recesszióért, a beruházások és fejlesztések leállításáért, az elmaradó uniós segélyért is Nyugat-Európát, “Brüsszelt” és Ukrajna támogatását teszik felelőssé.
- Tehát hogy nem a pártállamilag szervezett korrupció miatt nem jön a pénz, egy olyan országba, ahol még az uniós nyomásra frissen felállított korrupcióellenes (eufemisztikusan: integrációs) hatóság is közbeszerzés nélkül tömi a közpénzt kormányközeli cégek zsebébe, hanem azért, mert “elfogyott”, mert odaadták Ukrajnának.
És alighanem ezt is milliók fogják elhinni neki Magyarországon, elfeledve, esetleg eleve nem is értesülve arról, hogy
az uniós segély már 2021 óta, azaz a háború messze megelőzve elapadt, mert Orbán Nyugat-Európa pénzéből finanszírozta a pártállami-autokratikus rezsimet kiépítését.
Azt nem lehet állítani, hogy ne lenne konzekvens. A háború ügyében legalábbis.
A legelején, 2022 február-márciusban azt hangoztatta, hogy stratégiai nyugalomra van szükség. Ami azt jelentette, hogy az oroszok úgyis győznek néhány nap, de legfeljebb néhány hét alatt, amivel okafogyottá válik az elkötelezettség. A pápának május 9-et mondott.
Amikor ez nem történt meg se néhány nap, se néhány hát, de még néhány hónap alatt sem, akkor átállt a fegyverszünet- és a béke hangoztatására. Ami pedig azt takarta, hogy
el kell ismerni a moszkvai területrablást. Ukrajnát pedig nemhogy fel-, de le kell fegyverezni, hogy Putyin bábállamává válhasson.
És akkor azt állítja, hogy
“Eltelt másfél év. (…) Az eredmény zéró.”
Már szerinte Európa vallott kudarcot. Már persze akkor, ha leszámítjuk, hogy az orosz offenzíva befulladt. Feladták Kijev ostromát, azután lemondtak Harkovról, majd Herszonról és Odesszáról is.
Ukrajna kitart, sőt, övé a kezdeményezés. Putyin választási célú hadjárata az elveszett “történelmi” (valójában birodalmi) területek repatriálására kolosszális csőd. Az orosz hadsereg és vezetés bomlásban, volt már felkelés a hadvezetés és puccskísérlet Putyin ellen.
Az egyetlen jelentős város, amit az orosz fegyveres erők a már 500 napja tartó háború alatt el tudtak foglalni, az Rosztov-na-Donu. Igazán kár, hogy az Oroszországban van.
Oroszországon kívül nem sokan látják úgy, hogy a Nyugat Ukrajna mellett való kiállásnak “eredménye zéró”. Moszkvában persze annál többen. Csak ott 15 év börtön jár ennek kimondásáért.
Alkalmasint a Felcsútbasi is tudja, hogy az oroszok elbuktak, de érdekében áll a háború elhúzódása, hogy saját szavazói előtt ne kelljen vállalni a felelősséget a recesszióért, az inflációért, az üres költségvetésért, az összeomló oktatásért és egészségügyért.
A eredmény zéró, valóban.