A Központi Statisztikai Hivatal kérdőíves adatgyűjtésbe kezdett, hogy kiderítse, hány pedagógus volt, aki bármikor is sztrájkolt 2023. január 1 és 2023. június 15. között, azaz a 2022/2023-as tanév második félévében. Ennek érdekében levelet küldek az oktatási intézmények fenntartóinak, amelyben arra kérik őket, hogy szolgáltassanak információt, mennyi dolgozójuk tagadta meg a munkát a megadott időszakban.
A levél az alábbi, rendkívül előzékeny kitételt külön kiemelve tartalmazza:
A kitöltési kötelezettség – az adatszolgáltatói terhek csökkentése érdekében – csak azon szervezetekre vonatkozik, melyeknél a munkabeszüntetés legalább 10 főt érintett a jelzett időszakban, de a jelentés ennél alacsonyabb létszám esetén is kitölthető.
És ezzel az egyetlen mondattal már az adatfelvétel pillanatában sikerült garantálni a hamis statisztikát.
Kérdőíveket kitölteni és statisztikai adatokat szolgáltatni minden intézményvezetőnek nagy nyűg. Igazából mást se csinálnak egész nap, mint adminisztrálnak. A kötelező adatszolgáltatások sora csak egyre bővül: kompetenciamérések (be- és kimeneti), a gyerekek erőnlétét nyomon követő NETFIT, a létszámjelentés, a tantestület összetételének dokumentálása, az online naplózás… biztos, hogy sok igazgató fog boldogan belekapaszkodni ebbe a mondatba, és inkább nem élne a lehetőséggel, hogy kitöltse az adatkérő lapokat, ha nem feltétlenül muszáj.
Azzal, hogy a felmérés a résztvevők számára koncentrál, és nem az egyes intézményeken belüli arányára, teljesen torz képet ad. Így megtörténhet, hogy egy iskolában 27 fő a munkatársak száma, a harmaduk sztrájkolt, ami egy nagy számarány, és gyakorlatilag megbénítja a zavartalan működést. Ez azonban csak 9 fő, ami kevesebb, mint a jelentési küszöb – azaz könnyen megeshet, hogy a végeredményben ez nullának fog számítani.
Ha ezt országos szintre vetítjük, akár több száz sztrájkoló válhat így utólag láthatatlanná.
A levél arra is kitér, hogy a polgári engedetlenség nem definiálható sztrájkként – így a tiltakozók egy újabb csoportja kerül ki a statisztikából. Aki a sztrájknapon nem dolgozott, de nem jelölte meg külön, hogy most éppen sztrájkol, az akkor sem számít a statisztikában, ha tudatosan nem vette fel a munkát és részt vett valamilyen, a munkabeszüntetéssel kapcsolatos akcióban is.
Gyanakvóbb természetű polgárokban ezek után felmerülhet, hogy esetleg nemcsak a felmérést, de a végeredményt is előre megrendelték. És erre a végeredményre már most érdemes lenne nagyobb összegekben fogadni. Itt egy tuti tipp: valószínűleg az fog kijönni, hogy gyakorlatilag nem volt pedagógussztrájk, csak néhányan tagadták meg a munkát, és alig egy-két érintett intézmény volt az országban. De ez persze csak megérzés.