A csodák három napig tartanak. A hírek csak egyig. A híradásokból most már úgy tűnhet, hogy Izrael brutálisan megtámadta Palesztinát, és pusztít mindent és mindenkit, amit és akit ér.
- Ez a gázai férfi elveszítette a várandós feleségét egy izraeli légicsapásban
- Lelőttek két palesztint Ciszjordániában
- Halottasházakká válhatnak a gázai kórházak
Ezek a címek a mainstream sajtóban is. A világ úgy látja, hogy a számla kiegyenlítve, Izrael már vezet a brutalitásban, és szinte eltűnt a hírekből a múlt szombati bestiális gyilkosságsorozat, ami kiváltotta a válaszcsapást.
A rohadt állatok csak elérték, amit akartak.
Ez volt a Hamász célja. A szombati emberirtástól katonai sikert nyilván nem reméltek, sem az izraeli hadsereg, sem állam egzisztenciája nem kérdőjeleződött meg.
Néhány rakétára Izrael nem reagált volna erősen, ami majd esetleg felkelti az Umma, a muszlim közösség, meg a világ szimpátiáját. Ezért megöltek bestiálisan 1000 embert, az izraeliek pedig bosszút követelnek. amúgy teljes joggal persze, de ezzel a Hamász el is érte, ami akart.
Izrael megtorlásért liheg. A Hamász terroristabrigádjai egész családokat gyilkoltak le, gyerekeket, csecsemőket, terhes nőket, ezért már nem csak a szélsőségesek, a vallásos cionisták, hanem szinte az egész társadalom álláspontja, hogy ezek nem emberek, hanem vadállatok; nem lehet velük tárgyalni, itt az ideje a Gázai övezet teljes felszámolásának.
Remélem, bemegyünk – mondják a katonák, akik az övezet melletti kibucokban saját szemükkel látták a mészárlás következményeit. Ti. Gázába. És bár nem mondják ki, de megölnének mindenkit, aki ott szembejön velük.
A felháborodás és az indulatok érthetőek, sőt, jogosak. Csak nem hasznosak. A következménye egy másik népirtás lesz – és a világ szimpátiájának elveszítése.
Az nem kérdés, hogy Izrael sokkal erősebb, mint a nehézfegyverzet nélküli dzsihadisták, ezért katonailag nyerni fog. De diplomáciailag veszít. Elveszíti a nyugati támogatást, még Amerikáét is.
- Blinken külügyminiszter hivatalosan a támogatásáról biztosítandó Izraelt érkezett Jeruzsálembe.
- Nem hivatalosan meg azért, hogy önmérsékletre bírja. Hogy ne indítson megtorló támadást Gáza ellen.
A megtorláson Izrael nem nyerhet semmit. A palesztin társadalom újratermeli a gyilkosokat, és lesz muszlim hatalom, amelyik finanszírozza majd őket.
Az arab és iszlám világot már összekovácsolta az ügy Izraellel szemben. Ami az áldozathibáztatás tipikus esete, de attól még tény. A megtorlással Izrael csak elveszítené az arab államok semlegességét. A helyi közvélemények nyomására sorra mondanák vissza az Ábrahám-egyezményeket. Vagy állnának el a megkötésüktől, mint Szaúd Arábia.
Ellenben a teokratikus Irán, amelyik jelenleg síita lévén eretneknek számít a szunnita többség számára, és akit mindenki a Hamász felfegyverzése mögött gyanít, rehabilitálódna a muszlim közösség meghatározó részének szemében.
- Netanjahu eddig stratégiája, miszerint lehet normalizálni a kapcsolatokat a palesztin kérdés rendezése nélkül, menne a levesbe.
- Ugyanakkor a ultraortodoxokkal és vallási cionistákkal közös kormányával szembeni ellenállás (hónapok óta minden szombaton százezres tüntetések) megszűnni látszik. Vezetésével alakult nemzeti egységkormány, tekintve, hogy Izrael deklaráltan háborúban áll.
Hogy események ilyetén alakulásához maga Netanjahu mennyiben járult hozzá, az talán csak utólag fog kiderülni, de már eleve voltak olyan kiszivárogtatások, amelyek szerint Egyiptom két héttel és három nappal múlt szombat előtt figyelmeztette. De nem törődött vele, vagy egyenesen kapóra jött neki a mészárlás.
Sokadrendű problémává sorolódott ugyanis az autoriter igazságügyi reform, ti. hogy Netanjahunak börtönbe kell-e mennie.
Izraelben lekerült a napirendről a szekuláris ballibek programja, a kétállami megoldás is. A muszlim államok (például Erdogan) azonban éppen most kaptak rá a hangoztatására. És ezzel a békét, meg a status quót támogatnák, mert a közvélemény többsége már Izrael eltörléséhez tért vissza.
A muszlim vezetők arra majd csak a megtorló hadjárat, Gáza megszállása után térnek át.
Gázában nincs étel, áram, üzemanyag és víz, csak Izraelben megöltek több mint ezer terroristát. Ennek alapján úgy tűnhet, hogy a Hamász veszített, mert messze túl lőtt az általa elérhető célon.
Azonban ennek az ellenkezője az igaz. Az események pillanatnyilag a dzsihadisták tervei szerint haladnak.
- Lemészároltak bestiálisan több mint 1000 embert, amivel már eleve kiváltották a muszlim államok szélsőséges részének a támogatását.
- Egyúttal kiváltották, hogy az izraeli társadalom egésze bosszút követel, a mérsékelt, baloldali és liberális álláspontok nem kapnak támogatást.
- A közvélemény nyomására (szélső)jobboldali kormány megtorló inváziót tervez, aminek elkerülhetetlenül (bűnös vagy ártatlan) palesztin ezrek, de lehet, hogy tízezrek esnek áldozatul.
- Ez pedig lehetetlenné teszi, hogy a muszlim államok ne forduljanak végképp szembe Izraellel, és álljanak (vissza) a felszámolásának pártjára.
Pont ez volt a dzsihadisták célja.
A háború első számú szabálya, hogy soha ne add meg az ellenségednek, amit akar – mondta egyszer Brynden Blackfish Tully, a nemzetközileg ismert stratéga. (“My first rule of war —never give the enemy his wish“.)
Ennek alapján Izraelnek éppen nem szabadna megtorló támadásokat indítania, mert a Hamász pont ezt akarta. De az meg kapóra jött Netanjahunak.
1914 után több millió ember halt meg két ember meggyilkolása miatt. Most a Hamász biztosra ment, és több mint ezret ölt meg. És a világ közvéleményének és választott vezetőinek nyomása kell(ene) ahhoz, hogy az előre látható következmény ne történhessen meg újra.
Esetleg még nagyobb léptékben.