Volt egy időszak a századfordulón, amit főleg a francia utókor azóta is csak La Belle Époque – vagyis boldog békeidők – néven emleget. A kiegyezés után a polgárosodott Budapest vidám világvárossá nőtte ki magát. Az 1900-as évek építkezései során olyan épületek születtek, amiket Párizs is megirigyelhetett. Ilyen a Párisi Nagy Áruház és a Párizsi udvar is.
Párisi Nagy Áruház
A Párizsi Nagy Áruház elődje, a Terézvárosi Kaszinó Petschacher Gusztáv tervei szerint épült 1882-ben. Az épületet Goldberger Sámuel vásárolta meg áruháznak, ami eleinte egy óriási bazárhoz hasonlított: A többszintes épület szűk helyein mennyezetig érő polcokon árulták mindazt, amire a kor emberének szüksége lehetett. Egy szerencsétlen tűzvész után építtette át Goldberger az Áruházat, ami 1911. március 3-án nyílt meg a nagyközönség előtt.
Párisi Nagy Áruház volt az ország első modern áruháza, mely a főváros legszebb sugárútjának egyik legszebb épülete lett. Az átriumos elrendezésű, egylégterű épület különlegessége az ötemeletnyi magas, fedett üvegudvar és az üvegfalú, tükrös felvonók voltak. A tetőn egy kilátósétány is épült.
Goldberger üzleti filozófiája egyszerű volt: “Sok kicsi sokra megy.” Áruit nagy tömegben olcsón vette, majd néhány fillér haszonnal adta tovább, ráadásul gyakran voltak árleszállítási akciók is. Bevezette a kerek árakat, ami szintén nagy népszerűségnek örvendett. A századfordulón már 148 alkalmazottal dolgozott az áruház.
Az épületben jelenleg az Alexandra Könyvesház exkluzív, többfunkciós könyváruháza működik irodalmi kávéházzal. Legfelső emeletén a Párisi Galéria és Művészeti Szalon, míg a tetőn a 360 Bár kapott helyet.
Párisi udvar
A Párisi udvar még az előtte itt állt házról kapta a nevét. Úgy tartják ugyanis, hogy Pollack Mihály az eredetileg itt álló 1817 körül épült Brudern-házban a párizsi Passage des Panoramas mintájára alakította ki az üzletsori folyosót. Emiatt a pesti köznyelv hamar „Párisi-ház” néven kezdte emlegetni az épületet. A Párisi udvar az eklektikus stilusú két szintes Brudern-ház földszinti, belső része volt, ami egyben az ország egyik első üzletháza is volt.
A Párisi-ház fénye idővel megkopott. A 20. század elején lebontották, hogy helyet adjon a Belvárosi Takarékpénztár Rt. székházának. A megbízást az igazgatóság Schmahl Henriknek adta, aki minden fantáziáját beleadva, feltűnő, de nem hivalkodó palotát épített, amelyben izgalmasan keveredik az arab, a mór és a gót stílus. Az emeleteken alakították ki az irodákat, a legfelső szinteken pedig lakásokat. Schmahl a tervezéskor figyelembe vette a hely történelmét is, vagyis azt, hogy ott több mint 90 évig egy üzletház, a „Párisi-ház” állt. Ezt a szerepet továbbvitte a földszint „Párisi udvar” néven, amely funkcióját tekintve ugyanolyan üzletsor lett, mint elődje volt.
A Párizsi udvarban jelenleg nagy építkezések folynak. Nemrég aláírták ugyanis felújításának tervezési szerződését, így 2017-ben ötcsillagos szállodát tudnak kialakítani az egyedülálló épületből.
Forrás: Építészfórum, Wikipédia