Azt írja Fritz Tamás a Magyar Időkben (amit lenyúlási okoból még Napi Gazdaságnak neveznek), hogy
egyáltalán nem ártana, ha kormány és ellenzék között legalább minimális konszenzus lenne a kialakult válsághelyzet értelmezésében.
Van az a helyzet, amikor egyetértünk a békemenetelő, szebb napokat és több józanészt megért politológussal, és kimondjuk, igen, egyáltalán nem ártana. Erre persze kevés az az esély, ezt elismeri Fritz is, aki természetesen az ellenzéket hibáztatja, amiért az úgymond, “csírájában elveti a kormány menekültügyben felmutatott politikáját”.
Amit mellesleg nagyon helyesen tesz. Fritz ugyanakkor azzal is vádolja az ellenzéket. hogy a magatartása “konstruktívnak cseppet sem mondható”.
Ennek némileg ellentmond, hogy a fideszes többségű Fővárosi Közgyűlés éppen most készül befogadni az MSZP javaslatát a menekültek ellátásáról – még akkor is, ha ezt semmiképpen nem vallanák be. Azonban Kunhalmi Ágnes már három hete követelte, hogy
a főváros teremtsen emberi körülményeket
a menekülteknek, higiéniás csomagokkal, közterületi illemhelyekkel arra az 1-2 napra, amit Budapesten átutazóban töltenek.
És erre, tessék.
Ennek okán nem árt megvizsgálni, valójában milyen állásponton vannak, és mit képviselnek a pártok menekültügyben.
A Fidesz álláspontja teljesen egyértelmű: menekültek nincsenek, csak bevándorlók. Azt hazudják, mindegyikük bűnöző, terrorista, akik nem tartják tiszteletben se a kultúránkat, se a törvényeinket; és elveszik a munkánkat, mert itt akarnak letelepedni.
Ez már akkora ordas baromság, hogy kénytelenek voltak módosítani: a szerb határon épített kerítéssel Orbán nem is Magyarországot védi, hanem egész Európát, a keresztény fehér fajt. (Aki még mindig nem hiszi, hogy ezek tényleg nácik, az olvassa az 5-ös, vagy hanyas, párttagkönyv tulajdonosát).
Nincs okunk azt feltételezni, hogy a KDNP ne értene egyet ezzel a nettó náci dumával, ami a kormánypropagandából ömlik, túlzottan azonban nem exponálják magukat a dologban. Mert azért egy dolog belül egyetérteni a rasszistákkal, és másik dolog nyíltan szembennni egyházuk alapelveivel. Lásd még: keresztényi könyörületesség.
A Jobbik nehéz helyzetben van: a kormánypártok az ő kottájából játszanak, de ez nem neki hoz hasznot (ha hoz egyáltalán). Vona egyfelől a néppártosodás-cukisodás kellős közepén van, ennek hitelesítéséhez kellene neki egy kérdés, amiben mérsékelt álláspontot foglalhat el. De menekültügy pont nem ilyen: a Jobbik már 10 éve is a bevándorlókkal riogatott. (Akkor épp a kínaiak voltak soron; látjuk, micsoda tömegekben veszik el a munkánkat azóta is.)
Másfelől pedig a Fidesz durván xenofób kampánya épp Vonáék eddigi legelkötelezettebb szavazóira hat legerősebben. Ezt jobbról előzni már csak fizikai erőszakkal (vagy az arra való fölhívással) lehetne, és bár erre vannak kísérletek, eddig mind kudracba fulladtak, és csak közvetve köthetők a Jobbikhoz.
Jóllehet a kormánypártok szerint a magyar baloldal a migrációt örömmel fogadja, “a menekültáradatban nem veszélyt, hanem lehetőséget látnak”. Mert – mint Orbán fejtegette Tusnádon – egyszerre várnak ettől esélyt a nemzetállamok lebontására és a szavazatszerzésre. Ez persze kicsit sem igaz. Leginkább azért, mert akarhat Magyarország bármit, érdemi befolyása úgysincs a már amúgy is meggyöngült és tehetetlen nemzetállamok további sorsára. Valamint a szavazatszerzés is reménytelen, mert a menekültek
továbbállnak Magyarországról,
és jele se mutatkozik annak, hogy Nyugat-Európából vissza akarnák, vagy tudnák deportálni őket.
Az MSZP a helyzetet három jelentősebb az akcióval kezelte (már amellellett hogy minden lehetséges fórumon kifejtik szembenállásukat a kormányoldal uszító demagógiájával):
- Előbb a Fidesz Lendvai utcai székházát kerítették körbe, így tiltakozva a szerb-magyar határra tervezett (ma már épített) kerítés ellen.
- Azután a már említett, a menekültek és a városlakók számára is élhetőbb környezetet teremtő javaslatot tették Tarlósnak. (Aki nem kapkodja el, szeptember 2-án tárgyal majd róla a közgyűlés.)
- Majd a saját, üresen álló, Jókai utcai székházukat ajánlották föl a menekülteket segítő szervezeteknek. (Egyetlen nap alatt meg is telt adományokkal.)
Az Együtt főleg az uszító propagandára reagált: két hónapja a plakátrongálások túlnyomó többségét ők hajtották végre (a pártelnök is tépett), azután debreceni balhénál hallatták a hangjukat.
A PM sátortábor helyett laktanyákba helyezné el az átmenetileg Magyarországon tartózkodó menekülteket, ingyenessé tenné nekik a BKV-t, és feljelentést tett a vagonok bezárása miatt, Zugló meg egy raktárral segíti az önkénteseket (ami teljesen kiborította a Fideszt és Kocsis Mátét).
A DK magatartása jóval ellemondásosabb. Miközben Gyurcsány az Európai Bizottságnak írt levelet arról, hogy Orbánék álláspontja nem egyezik a magyarok többségéével, Kerék-Bárczy meg provokációnak nevezte a két új menekültábor építését,
- a debreceni pártszervezet maga is bezáratta volna a helyi menekülttábort.
A Gyurcsány-párt megpróbált rárepülni az adománygyűjtésekre is, majd meglehetősen zokon vették, hogy a szegedi MigSzol visszautasította az adományaikat, mert nem kívánt részesévé válni a pártpropagandának. (A DK ugyanis nagyszabású médieseményt szervezett az átadásra, de a dolog fordítva sült el.)
Az MLP-ből Bősz Anett állítólag segített Szegeden a menekültek ellátásában, ezentúl csak néhány közleményig jutottak.
A legmeglepőbb az LMP hozzállása az ügyhöz: az elmúlt 100 napban mindössze négyszer szólaltak meg a témában. Májusban még úgy vélték, hogy a kormány üldözi a menekülteket, és európai megoldást sürgettek. Júniusban vallási okokkal indokolta Schiffer, miért kell támogatni a menekülteket, de már a plakátkampánnyal is csak közbeszerzési tekintetben volt problémájuk.
Azóta viszont a földkérdés, a GMO, a kivándorlás, sőt, 1000 más dolog mellett még az anyatejes táplálás is jobban foglalkoztatta a zöldbal pártot, mint a legkurrensebb belpolitikai téma.