Szerencs városában 1923-ban a Magyar Cukoripari Rt. megépítette csokoládéüzemét. A szerencsi kakaó és cukor tehát közel száz éve híres Magyarországon, két kis bakugrással:
- a gyárat államosították 1948-ban (a németek fel akarták robbantani az egészet, mikor az oroszok felszabadítottak bennünket),
- majd privatizálták 1991-ben.
A privatizációval és az EU-s csatlakozásunkkkal a gyárat szépen leépítették, a magyar cukornak leáldozott. (Érdemes ezt a cikket az MNO-n elolvasni a magyar cukoripar leépítéséről, vagy ezt az Indexen.)
Mostanra a Nestlének maradt Szerencsen (talán épp a gyár területén) kis termelő egysége, a 10 ezres városban 480 főt foglalkoztatnak. Pont most nyáron adták át az új gyártósort, így jött ki a 480 ember.
A cukorgyárból mementónak a két hatalmas kémény maradt meg, amelyek üresen állnak és a régi korok dicsőségét őrzik:
valaha Szerencsen, még az ’56-os forradalom idején is, 28 ezer tonna cukrot gyártottak.
2009-ben fel is robbantották az egészet.
A privatizációval és az EU-s csatlakozással több (tíz)ezer ember vesztette el a megélhetését a cukoripar leépítése miatt. Az akkori kormányok (nevesítsünk: Antall-kormány, Horn-kormány és Orbán-kormány) boldogan mentek bele úgy privatizációba és az EU-s csatlakozásba, hogy tudták, a magyar cukornak (és sok ezer ember megélhetésének) megássák a sírt.
Manapság a cukorgyártást nem érné meg újra feléleszteni, hiszen elárasztotta Magyarországot az olcsó, külföldi cukor, amivel nem tudunk versenyre kelni.
Poén 1: Szerencsen ma nem lehet csokitortát kapni
Manapság, ha az ember bemegy a volt cukorgyárral szemben lévő két cukrászda bármelyikébe, az ott lévő személyzet öt percet váratja az arra tévedő szerencsétlent (nem szoktak hozzá, hogy valaki vásárolni szeretne), majd kiderül, hogy a sütik régiek és állottak. De legalább drágák. A sors bizarr fintora, hogy a csokigyártól ötven méterre, egész Szerencsen nem lehet manapság csokitortát kapni. (Vagy csak mi voltunk ott rosszkor.)
A munkanélküliség akkora, hogy Szerencs város azt is hatalmas hírként harangozza be a saját honlapján, hogy a Nestlé 100 munkahelyet teremtett a gyárban.
Poén 2: Zemplén kapuja-emlékmű 102,5 millió forintért
A Zemplén kapuja nevű emlékmű, a város 2,5 millió forinttal, az EU 100 millióval szállt bele, az előző polgármesternek, Rónavölgyi Endrénének nagyon tetszik. A mostani polgármester, Koncz Ferenc (Rónavölgyi utóda) viszont azt mondta az RTL Híradónak: ez egy rossz beruházás. Nézzük meg a videót, és utána jön a poén 3. Addig ízlelgessük: 100 millió forintot kapott a város erre.
Poén 3 : kettős kereszt, hármas halom
Koncz Ferenc annyira rossz beruházásnak tartotta a kaput, hogy csináltatott magának is egy emlékművet. Ő is be akarta írni nevét a város történelmébe, ezért építtetett egy kettős keresztet hármas halommal a kapu mellé a körforgalomba:
Arról nincs információnk, mindez mennyibe került a városnak.
Nem baj, elvtársak, ha már munka, termelés, cukor nincs, akkor legyen valami! Így mulat az igaz magyar!
Képek forrása: Szabolcs Online, Észak-Magyarország.