Felháborodott kommentárokat olvasni az ellenzéki oldalon a Kúria döntésével kapcsolatban, amely elkaszálta a népszavazási kezdeményezést Olimpia- és Városliget-ügyben. Nekünk csak egy kérdés jutott az eszünkbe:
mit vártatok?
A legtöbb politikai elemző és gondolkodó Magyarországon, főleg az ellenzéki oldalon, más kategóriákban gondolkozik, mint a Fidesz és a háttérországa. Orbán Viktor abban a megújítója a magyar politikának, hogy egészen más szabályok szerint játszik, más fogalmakban gondolkodik, mint ellenfelei; míg ellenfelei sokkal inkább egyfajta lovagi tornának fogják fel a választókért és a hatalomért való harcot, addig a Fidesz az utcai verekedő szabályai szerint játszik. Azaz: nincsenek szabályok, mindent szabad a győzelemért.
Tökön kell rúgni az ellenfelet? Tökön is rúgják. Nem szabályos? Kit érdekel?
A Fidesz gusztustalan és övön aluli ütései minden alkalommal megdöbbentik a közvélemény liberális – baloldali felét, pedig a Fidesz már az első kormányzása idején elkezdte felrúgni a közmegegyezéses szabályokat. Semmi újdonság nincs ebben, mégis az emberek hat éve minden ügyön felhördülnek. Pedig minden ügynek kiszámítható a vége.
A magyar politika egyre inkább úgy néz ki, mintha egy ringbe zsúfolnánk össze annak szereplőit, és a narancssárgába öltöztetett bokszoló maga húzná ki a ring széleit és fogalmazná meg a küzdelem szabályait. Ha véletlenül sarokba szorítják, egyszerűen hozzáigazítja a ringet és a szabályokat az új helyzethez – és máris nincs sarokba szorítva.
Ez a jelenség játszódott le a legutóbbi, olimpiai és városligeti népszavazás ügyében is.
- Az ellenzék megpróbálta sarokba szorítani a Fideszt,
- hogy ne dőzsölje el az ország pénzét felesleges presztízs- beruházásra,
- illetve ne építse be Budapest tüdejét.
Várható volt, hogy Orbánék valahogy reagálni fognak, és megint nem fognak válogatni az eszközökben. Most egyszerűen megoldották az ügyet azzal, hogy a Kúria döntését befolyásolták. A Kúria magyarázata egyébként teljesen logikus (még, ha egyben abszurd is), és egyértelműen meglátszik rajta, hogy valaki szépen „súgott”, hogy mi legyen az ítélet –
a népszavazást meg kell akadályozni, hiszen potenciális veszély a hatalomra.
A Fidesz minden húzása azt mutatja: a cél szentesíti az eszközt. A sikerük titka, hogy nem válogatnak az eszközökben, az ellenzék pedig csak reagál, néha bekiabál, hogy „ez nem szabályos” – aztán kapja a következő pofont.
A másik hasonlat, ahogy a Fidesz működik: a multinacionális vállalat. Az egyik része a pártnak sikeresen szivattyúzza ki a közvagyont és alakítja át magánvagyonná, ezzel biztosítva a működést és a hűséget, a másik része pedig sikeresen tolja le a propagandát az emberek torkán.
A propaganda pontosan az, amit az emberek hallani akarnak, vagy éppen pontosan olyan témákat dobnak be, amelyek mélyen megosztják a társadalmat. Mindez sikeresen tereli el a figyelmet arról, hogy az ország katasztrofális állapotban van, mindent a korrupció irányít és gyakorlatilag nincs kormányzás.
Mert tulajdonképpen ez nem kormányzás. Ez a Fidesz-politika nem a közérdek, a közjó érdekében tett lépések sorozata. Ez nem az érdekek harmonizálása. Itt egy érdek működik: az ország erőforrásait kihasználva, az embereket becsapva minél tovább hatalmon maradni. Orbán ennek rendel alá mindent. Hatalomban maradni a hatalomért.
Orbánék tulajdonképpen nem csináltak semmit a központosításon és az ellenfelek lenyomásán kívül. Most minden az övék, nincs ellenfél. Amihez nem fűződik érdekük, mint a közoktatás, vagy az egészségügy rendbetétele, esetleg a szegénység felszámolása, ott nem történik semmi a forráskivonáson kívül. Az állampolgár le van szarva, kapja a gyűlölet-propagandát és gyűlölködjön.
Két kérdés merül fel:
- Hogyan lehet a Fideszt megdönteni, és a helyzeten változtatni?
- Meddig húzódhat ez a helyzet anélkül, hogy változás történne?
A kérdésekre senki sem tudja a választ. A politikai gondolkodók nem ismerik az utcai harcos-stratégiát, az emberek többsége dermedten, rettegve, vagy fásultan figyeli, hogy mi történik. Egyéni érvényesülési lehetőségek:
- Lépj be a Fideszbe.
- Emigrálj.
Persze, ott van az egyre összébb húzódó fideszes fanatikusok közössége, akik a politikai süketnémák, a nyelveket nem beszélők, azok, akiknek semmi összehasonlítási alapjuk nincs azzal kapcsolatban, hogy megy a politika és a gazdaság más országokban, vagy mennyire jobb lehetne a sorsuk. Ezek nagy része itt is kommentel és addig jut el: a büdös zsidók. A mocskos menekültek. A libsik.
Említettük, hogy a Fidesz úgy is működik, mint egy vállalat: azaz az általa kínált politikai terméknél kell jobbat kínálni. Az ellenzéknek meg kellene mutatni, hogy kormányzóképes és vannak ötletei, önálló gondolatai. Ez teljesen hiányzik.
A Fidesztől el lehetne venni a termelésének alapjait: az alapanyagot, az adókat, az EU-s forrásokat. Ez csak erőszakkal, forradalommal megoldható, jogilag nem. A fideszesek, mint a maffia, ott vannak mindenhol és mindenről tudnak, minden kezdeményezést sikeresen fojtanak el.
Hogy meddig mehet ez így tovább? Hiszen az oktatás és az egészségügy már összeomlott, a szociális háló megszűnt, a gazdaság botorkál az EU-forrásokra kötve és a korrupcióban fuldokolva. Senki sem tudja, mikor fog az egész összeomlani és ráomlani a Fideszre.