A cikk írásakor 43-an már visszaadták, de aki miatt tették, az éppen nem akarja visszaadni. Eszében sincs.
Erre abból következtetünk, hogy
- nem jelentette be, hogy visszaadná (pedig csütörtöktől lett volna rá ideje),
- folytatta a sorozatát a “tűrhetetlen viselkedésű balliberális zsidókról”, mint ha mi sem történt volna,
- a hétfői publicisztikájában egy konkrét szót sem ejt a történtekről, de az “ítélő tömeggel szembeni iszonyodásról” ír.
Nehéz nem észrevenni az áthallást.
A tömeg nem változik sohasem. Készen állt már akkor, amikor hordába verődve, még artikulálatlan hangokat hallatva vándorolt végtelen szavannákon, az a tömeg vándorolt át jogfolytonosan a történelmen, csak szavait artikulálta menet közben, ám az artikulált szavak a tömegből éppúgy vakogásnak hallatszanak csupán. (…)
Az egykoron valóságos Bastille-t látott tömeg nem is álmodhatott a tömeggé válás ilyen tökélyéről. A valóságos Bastille-t látott tömeg még valódi vért akart és szerzett magának, vért ivott és vérben fürdött, és a lehető legvalóságosabban lincselte meg a tőle különbözőt, s a kiválóbbakat.
Ez nyugodtan tekinthető ellentámadásnak. Aki tiltakozik, akik ellentmond, aki visszaad, az a csőcselék.
Ha jól dekódoljuk, akkor a tömeg az őt elítélők, pláne a viszolygásuknak a Facebookon hangot is adók; a kitüntetést visszaküldők, akik nem ismerik az abszolútumot; akik vért akarnak, és
őt magát meg akarják lincselni.
Valószínűleg magát tartja a kiválónak, bár nem mondja ki, mert az milyen zsenánt volna már.
Éppen csak egy pillanatra, a cikkírás idejére felejtkezett el arról, hogy
- tömeget éppen ő maga szervezett,
- a vérontás és egyéb gyilkosságok elkerülhetetlenségéről ő maga cikkezett rendre,
- ostobaságokkal (európai polgárháború, jaj) ő próbálta szítani a csőcselék indulatait,
- a kitüntetést visszaadók pedig éppenhogy erkölcsi alapon, morális indokokkal magyarázták döntésüket.
Valamint arról is, hogy a lovagkeresztről miatta lemondók nem igazán az arctalan tömeg, az érdemtelenek, a jelentéktelenek hada. Ők a magyar értelmiségi elit, akik Bayert éppenhogy nem tartják maguknál kiválóbbnak. Hanem inkább egy rasszista uszítónak. (Nem mondható, hogy ok nélkül, mint ez a néhány idézet is igazolja.)
Az ellentámadásból nem az látszik, hogy Bayer belátta volna tévedéseit, megbánta volna, amiket mondott, mérsékelni akarná a magatartását, visszavonná a korábban leírtak legalább egy részét.
És pláne nem az látszik, hogy vissza akarná adni a lovagkeresztet.
Persze még eljöhet az idő, amikor majd vissza akarja. Mert ne feledjük, ebből a társaságból nem Bayer az egyetlen, akit kitüntetett az Orbán-kormány.
- A Szaniszló nevű konteóhívőnek 2013-ban Táncsics-díjat adtak.
- 2014-ben meg Szentmihályi Szabó Pétert akarták kinevezni római nagykövetnek.
Szaniszlótól aztán Balog miniszter visszakérte a díjat, azzal az indoklással, hogy úgy jutalmazta meg, hogy nem ismerte a teljes munkásságát. (Ezt azért Bayernél nehéz volna eljátszani.) Szentmihályi Szabó pedig maga mondott le a kinevezésről, mivel állítása szerint nem akarta, hogy a kormányt miatta érjék antiszemita vádak.
Amelyek persze szerinte igaztalanok voltak. Cserébe Orbán még a temetésére is elment.
Bayer némileg más eset: a Fidesz alapító tagja, a kemény mag része, az 5-ös számú párttagkönyv birtokosa, a jobboldali hatalmi elit nyilvánosan (saját szájúlag) nem vállalható gondolatainak kimondója. És persze a csőcselék hergelője, a szavazói kemény mag lelkének simogatója.
Akit még Deutsch Tamás is úgy rótt meg egy kiadós zsidózása után, hogy egyúttal a barátjának nevezte. Most azonban legfölül kivárás van, csak a kötelező nyaloncok álltak ki a döntés mellett. Még dajcstomi is hallgat.
Bencsik András mindenesetre már szervezi a Békemenetet Bayerért, vagy legalábbis aláírásokat gyűjt a támogatására.
A Fidesz (és Orbán) elvileg két esetben hátrálhat meg.
- Vagy akkor, ha Bayer munkásságát intellektuálisan, Bayert magát pedig morálisan vállalhatatlannak tartják. Ezek egyikre se valószínű, különben már eleve ki se tüntették volna.
- A másik eset az, ha elég erőt látnak magukkal szemben. A pillanatnyilag éppen 43 kitüntetés-visszaadó szép szám, de prominens jobboldali tiltakozó nincs közöttük.
Az azért jelzésértékű, hogy Bayer, hű szolgájuk megjutalmazásával 6(!) évet vártak.
Voltaképpen 6 évig halasztgatták. Pedig tett eleget a jelenlegi hatalomért, hogy akár már 2010-ben is megkaphassa (ha már egyéb, valódi érdemek nem számítanak). Mivel akkor éppen hatalmuk teljében voltak, és hajlamuk már akkor se nagyon volt az önkorlátozásra, érthetetlen, hogy miért nem tüntették ki korábban.
Akár az utóbbi 6 évben bármikor.
És ha megfelelő indokuk volt korábban arra, hogy Bayer ne kapjon kitüntetést, hogy ne kössék közvetlenül a kormányhoz, vajon mi változott mostanra?