Persze, senkinek fogalma sincs róla. A rossz hír az, hogy még a Politicóra publikáló, nemzetközi hírű elemzőknek sincs. A legtöbb, amit írnak, hogy hatalmas az átrendeződés a hagyományos jobb-bal-dichotómiához képest.
(Az Economist címlapja: Trump, Le Pen és Orbán)
A XXI. századi politikai a jelek szerint nem igazán hasonlít majd a XX. századihoz. Megszoktuk, hogy jobboldal és baloldal egymásnak esik ideológiai, kulturális-társadalmi és gazdasági kérdésekben. A XXI. században is ugyanezt teszik, csak
mindkét oldal átalakul egy kicsit.
A vallásos kereszténydemokraták és az ateista liberálisok harcát felváltja másvalami. A „háború” egyre jobban áttolódik a (jobboldali) nacionalisták és (multikulturális) globalisták közé (akik javarészt baloldaliak). A „régi” témák természetesen ugyanígy megmaradnak, csupán a bal-jobb felosztás csúszik át egy kicsit máshová.
Milyen kérdésekről is beszélünk?
- szexualitás, erkölcs és a vallás (abortusz és az LMBT-jogok, mint a melegházasság)
- szociális kiadások csökkentése, nyugdíjak
- nemzetközi politika, EU, szabadkereskedelmi egyezmények, gazdaság
A nacionalisták a legfontosabb választóvonalat az saját hazájuk állampolgárai és a bevándorlók, kívülállók közé húzzák meg. Gondoljunk csak Trump vagy Orbán kerítésére. Ehhez vegyük hozzá a kívülállók elleni gyűlöletbeszédet (megint csak Trump és Orbán), öntsük nyakon kis rasszizmussal,és kész is van egy jó nagy szavazócsoport, amely mindig beválasztja ezeket az embereket a hatalomba.
Persze, a nacionalisták és a rasszisták nem ugyanaz a csoport, de gondoljunk csak bele abba, hogyan szívja el a Fidesz a Jobbiktól a szavazókat.
Ügyesen.
A populista nacionalizmussal együtt jön fel a multikulturális globalizmus,
ami főleg a középen állók és baloldaliak között lesz népszerű.
Ezek a csoportok NEM fogadják el, hogy ember és ember közé NE tegyünk egyenlőségjelet, mert valaki a határ túloldalán, vagy éppen háborús övezetben született. Ők olyan fogalmakban gondolnak, ami nem tartozik az ország vezetésének hatókörébe. Mint pl. szexuális orientáció, nem vagy etnikum. Ez a fajta “etikus kozmopolitaság” elítéli, hogy valakit megbélyegezzünk, vagy máshogy kezeljünk, mert külföldi, vagy éppen más etnikumba tartozik. Felülemelkedik a határokon.
Egyes elemzők szerint egyre inkább a kozmopoliták – liberálisok – fogják támogatni a szabad kereskedelmet és a szabad bevándorlást, míg a jobboldaliak inkább a bezárkózást választják majd, félve a gazdasági következményektől és persze, etnikai alapon.
A jobb- és baloldal közti „kultúrharcot” egyre inkább a „kerítésharc” váltja fel: vagyis az, hogy ki hogy viszonyul a kerítéshez.
A nacionalistáknak áll a zászló
Orbán győzelmei, Le Pen, Trump vagy a szélsőjobbos Osztrák Szabadságpárt megerősödése azt jelzik, hogy egyelőre a nacionalista-elzárkózó-populista vonulat áll győzelemre a kozmopolitákkal szemben – Magyarországon mindenképp. Csakhogy ez inkább katalizálja az elhúzódó gazdasági válságot, sem mint megoldaná azt.
A jobboldal megerősödéséhez ugyanis kétfajta válságnak egyszerre kellett beütnie: a gazdasági válságnak és a kulturális válságnak. Hogy a választók annyira bepánikoljanak, hogy a szélsőjobb-jobb mellé húzzák be az ikszet, ahhoz egyszerre kellett jönnie a bevándorlási hullámnak és a gazdasági bizonytalanság éveinek. Állítólag a jobboldalnak vannak eszközei arra, hogy „megvédje” az embereket a változásoktól – valójában Magyarországon eddig a problémát csak mélyítették a gyűlöletkeltéssel, melynek kifutása a népszavazás.
A másik ilyen faktor, hogy rengetegen szavaztak a jobboldalra azok is, akiket a neoliberális globalizáció az út szélén hagyott. Orbán megígérte, hogy senkit sem hagynak az út szélén: ehhez képest a szegénység annyira növekszik, növekedett az utóbbi hat évben, hogy már a KSH sem mer róla statisztikát kiadni. Akit nem hagytak az út szélén, azok az Orbánhoz hűséges strómanok, mint a például a közbeszerzésekből hatalmasra gazdagodott, jachttal hajókázó gázszerelő.
Miért nincsenek válaszai a baloldalnak?
A mérsékelt baloldalnak nincsenek válaszai – halljuk a nacionalistáktól. Persze, hogy nincsenek, hiszen ez az oldal is beállt a neoliberális globalizáció mögé, amely a gazdasági válságot okozta. Egyedül a szélsőbal javasol reformokat (ti., hogy vegyünk el a többiektől, és adjuk a szegényeknek – a szerk.), de ezeket Magyarországon kinevetik, vagy meg se hallják az emberek, mert el sem jut hozzájuk.
A legtöbb elemző arra jut: csak úgy lehet megállítani a populistákat, ha a kozmopolita-baloldali-liberális pártok
- saját nyelvezettel,
- saját eszközökkel,
- saját megoldásokkal
rukkolnak elő, és nem mennek be a populista utcába. Egy realista, bölcs és a problémákra reagens politikával vissza lehet venni az irányítás az üres gyűlöletbeszédtől és az ostoba ígéretektől.