Nagyon kicsi ez az ország. Egy-egy szakmában majdnem mindenki ismer mindenkit; ugyanazok a nevek forognak mindenütt. Pontosan lehet tudni, ki kinek az embere, ki kinek nyal és ki kit tapos.
Éppen ezért sosem maradnak a stiklik titokban.
Hiába irtja ki teljes erőből a Fidesz a független médiát – mindig lesz valaki, aki valahol megírja, leleplezi a rablásukat, az ostobaságukat. Kormányzásnak azt nehezen lehet nevezni,
- hogy minden, a kormánytól független intézmény élére hűséges elvtársat nevezünk ki;
- hogy minden, kicsit is független kezdeményezésre írunk gyorsan egy törvényt, nehogy már; hogy minden, jól jövedelmező üzletet azonnal államosítunk, vagy
- közvetve a haverunknak nyújtjuk át, ezüst tálcán.
Ez nem kormányzás, ez a maffia.
- A dohányboltokkal,
- a földekkel,
- a nemzeti parkokkal,
- az iskolákkal,
- az egészségüggyel
már megcsinálták.
Megcsinálják az egyetemekkel is, gondoljunk csak a kancellárokra, akik élet-halál urai és Orbán Viktor személyesen nevezi ki őket. Gondoljunk csak arra, milyen tisztogatások folynak folyamatosan mindenhol, a Világgazdaságtól az Origóig.
Ott vannak
- a takarékpénztárak,
- a különadók, vagy éppen
- a kishantosi biogazdaság.
- A magánnyugdíj pénztárak.
- Vagy gondoljunk Fekete Györgyre, akinek kutatóállomást építenek éppen, hogy sok-sok milliárdból kutathassák a kultúrát.
Vicc az egész.
Pontosabban: vicc lehetne. Csak az ilyenek esetek mutatják meg éppen azt, hogy Magyarország már rég nem demokrácia, jogállam, hogy szabad piac, na, az végképp nincsen már.
Egyetlen dolog számít: hogy te kit ismersz a Fideszben és annak elég bő nyállal és mély nyelvcsapásokkal tudod-e kinyalni a valagát.
A rendszer mostanra leért a portások és a büfések szintjéig – Balatonkenesén, a Part Üdülőt is megvette Matolcsy mind a hat alapítványa. Matolcsy felesége meg a polgármester. Az üdülőben lévő apró büfé tulajdonosa személyes jó barátja Matolcsynénak. Ő maga dicsekszik el vele az arra járóknak. Ezért kapta meg a jó kis helyet a parton.
Megalkuvók, gerinctelenek, nyaloncok nyomulnak előre mindenhol, csápolnak a VIP-sátorban a Rihanna-koncerten Orbán vejével, vagy hirtelen nem emlékeznek arra, amikor Orbán kislánya hivatalos / nem hivatalos látogatást tesz Bahreinben.
Gyönyörű történetek ezek. Csak emlékeztetnénk mindenkit az Orbán-Tarlós beszélgetésre: csináljátok meg és írunk rá egy törvényt.
Ennek az egyik legújabb fejleménye, hogy a hop on-hop off-buszokra is szemete vetett valamelyik Fidesz-közeli okostojás. Rájött, hogy
pénz van benne.
Így történt, hogy szépen kinyírják ezt az üzletet, dacára a Versenyhivatalnak, vagy a törvényeknek – senkit sem érdekel, hiszen, ahogy hallottuk: majd hozunk rá egy törvényt.
A dolog, persze, mondhatjuk, bennünket nem érint. Kit érdekel az a pár milliócska. Már hogy a fenébe ne érintene.
Legyél te egy sikeres tudós, aki feltalál valamit; egy sikeres üzletember, akinek van egy jó ötlete; egy vállalkozó, aki belenyúl valamibe és elkezd jönni belőle a pénz – biztos lehetsz benne, hogy a sikered hírére nemcsak másolni kezdenek majd. De feltűnik az a fideszes csóka, aki a múlt héten még kedvesen biztosított, hogy majd ő hoz még egy-két megrendelést odafentről is.
De azóta sajnos szerzett valami végzést, határozatot, hogy neked
- be kell zárnod,
- át kell adnod az üzletedet, vagy éppen
- pályáznod érte.
És hogy, hogy nem, a jövő héten már ő nyeri meg a pályázatot, és te ott állsz, mint az egyszeri trafikos – megszívatva.
Mindez nem csak azért szomorú, mert a nyaloncok viszik a zsét – azért is, mert a tehetségesek, az okosak, a rafináltak nem fognak Magyarországon többet boltot nyitni. Nem itt fognak adózni. Nem itt vesznek fel embereket az üzletükhöz, hogy dolgozzanak nekik. Nem itt találnak fel dolgokat.
Vagyis: Magyarország elveszíti a versenyképességét.
Látja mindenki, látják ők is, akik a GDP-t pörgetnék, hogyan megy ez. És menekülnek, jó messzire – oda, ahol a miniszterelnök lánya tényleg a saját lábára állt és nem a mienkre.