Felmentették másodfokon a Sukoró-per két fővádlottját, igaz, nem jogerősen.
Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot hűtlen kezelés kísérletével vádolták, első fokon tavaly szeptemberen letöltendő börtönre ítélték őket. Ők azonban fellebbeztek és a Szegedi Ítélőtábla a mai döntésével felülírta az elsőfokú ítéletet: bűncselekmény hiányában felmentettek őket. A sztorinak még nincs vége: az ügyész is fellebbezést jelentett be, így a döntés nem jogerős.
A Fidesz egyik korrupciós falovaként vonult be a magyar politikatörténetbe a Sukoró-ügy. De vajon mennyire lehet sikernek nevezni az egészet a Fidesz szempontjából?
Aki nem emlékezne, a sztori három részre tagolódott:
2008 – 2009: belengetik a beruházást, rámásznak Gyurcsányra
Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök és Bajnai Gordon (szintén akkori) fejlesztési és gazdasági miniszter megegyezik a befektetőkkel egy Fejér megyei, Sukoró község melletti kaszinóberuházásról. Ez lett volna a King’s City. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatója, Tátrai Miklós alá is írta a földcsere szerződést Joav Blummal, a beruházóval.
Amikor Gyurcsány Ferenc kiemelt üggyé nyilvánította a beruházást, beindult az ellenzék: a Fidesz és az LMP is korrupciót emlegettek. Budai Gyula, későbbi elszámoltatási kormánybiztos és Schiffer András egymás után rohangáltak a tévébe nyilatkozni és feljelenteni Gyurcsányt. 2009 nyarán nem lehetett mást hallani, mint fideszes kampány a „sukorói ingatlanpanama” ügyében.
2009 nyár végére lépett először az ügyészség: közokirat-hamisítás bűntette miatt vádiratot nyújtottak be. Később a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője közölte: a valós értéküknél csaknem 600 millió forinttal drágábban szerepelnek a sukorói ingatlancsere szerződésében a pilisi és albertirsai földterületek. A főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt folytatott nyomozást ismeretlen tettes ellen.
Az LMP, élén Schiffer Andrással hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt feljelentette Gyurcsányt.
2009 – 2012: nyomozás, kihallgatás, gyanúsítások
Ahogy jött Gyurcsány lemondott, a Bajnai-korszakban, majd a Fidesz-kormány alatt elindult a nyomozás. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kapitulált: beadtak egy bírósági keresetet, hogy a bíróság állapítsa meg a sukorói szerződés érvénytelenségét, és ezzel összefüggésben állítsa vissza a szerződés megkötése előtti eredeti állapotot. Miután Gyurcsány lemondott, a KEHI is feljelentést tett.
2009 decemberében kezdődött az első per, Joav Blumot közokirat-hamisítással vádolták, mert bejelentkezéskor nem lakott életvitelszerűen az általa bejelentett sukorói lakcímen. 2012-ben végül felmentették. Elkezdődnek a kihallgatások, Gyurcsányt is kihallgatták.
2010 augusztusában Tátrai Miklóst, az MNV zrt. volt vezérigazgatóját és Császy Zsoltot, az MNV zrt. volt értékesítési igazgatóját is őrizetbe vették. Mindketten végig tagadták, hogy bűnösök lettek volna. (Őket mentette fel most a másodfokú bíróság.) Tátrai nem vallott Gyurcsány ellen, sőt, azt állította, hogy a sukorói ügy valójában nem szól másról, mint Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök levadászásáról. Szerinte a kaszinóprojekt ügyében félrevezették a politikusokat, és nem történt bűncselekmény.
2012-ben a sukorói szerződést felmondták – ekkora Budai Gyula már elszámoltatási kormánybiztosként vezette a hadjáratot Gyurcsány ellen. Gyurcsány végig azt hangoztatta: az egész sztori koncepciós eljárás. Érdekesség, hogy mind a magyar állam, mind a beruházó kártérítést követelt magának az elmaradt beruházás miatt.
2012 – 2016: bebukott elszámoltatás, folytatódó perek
Sokáig úgy nézett ki, hogy Gyurcsányt tényleg megvádolja az ügyészség és bilincsben viszik be a börtönbe, de végül ez nem történt meg. Többször kihallgatták, de végül az ügyből nem lett semmi. 2012-ben bizonyítottság hiányában megszüntette a Központi Nyomozó Főügyészség a hivatali visszaélés bűntette miatt folytatott nyomozást.
Vádat emeltek viszont a vagyonkezelő két egykori vezetője, Tátrai Miklós volt vezérigazgató és Császy Zsolt volt értékesítési igazgató ellen, továbbá Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára, az ügyben közreműködő értékbecslő és egy ügyvéd is a vádlottak között szerepelt.
Az utóbbi évek ezekről a perekről szólnak (mi is írtunk erről, sokszor), melyek most felmentéssel végződtek – igaz, nem jogerősen. A Fidesznek láthatóan beletört a bicskája az elszámoltatásba – vagy már nem is volt olyan fontos, hiszen a főellenség megbukott. Budai Gyulát még 2012-ben bocsánatkérésre is kötelezte a bíróság.