Amint annyiszor, nyugodtan homokba dughatjuk a fejünket, hogy úgysem merik, meg, majd Európa megvéd, meg, nem eszik olyan forrón a kását vagy esetleg max. eltakarítják a civil szervezeteket – és akkor mi van? Nem az én bajom, én nem vagyok civil szervezet.
Meg különben is, ha eltakarítják (likvidálják) őket, azért csak megleszünk, marad attól még műsor a tévében, kenyér a boltban és a facebookon is lehet majd édes kiskutyákat és frappáns Coelho idézeteket posztolni. Szóval, az élet nem fog megállni, a nap felkel majd, kár ajvékolni.
És a többi.
Egy dologban legyünk biztosak. Hogy, ha korunk közéleti verőembere, a Fidesz esze és lelkiismerete (irónia, vigyázz! Bár keserű irónia) a „civiliek” eltakarításáról beszél, akkor annak neki is fog állni a diktatúrát építő párt és a neki alárendelt pártállam.
Rendőrség, adóhatóság, ügyészség és persze a fideszes úgynevezett sajtó ront majd rá azokra az emberekre, akik még fel mernek szólalni mindazon gazságok ellen, amelyek itt folynak.
- Akik értékes szakmai elemzéseket készítenek,
- esetleg azért küzdenek, hogy az üzemszerű lopásokra legalább fény derüljön,
- netán mégse vágjanak minden fát, amelyik útjába akad a Mészáros-féle úthengernek.
- Ne fagyjanak meg, haljanak éhen a hajléktalanok.
Hogy sikerül e tönkretenni, szétzilálni ezeket a szervezeteket, megfélemlíteni az ezekben dolgozó embereket, lehetetlenné tenni őket, megfosztani megélhetésüktől, netán szabadságuktól – azt persze nem tudom. De hogy erős kísérletek történnek majd minderre, az biztos.
(Az „erős kísérletek” is elfedi a dolog lényegét. Mert arról van itt szó, hogy lesznek honfitársaink, akik lelkesen – vagy éppen a szájukat húzva, de ez majdnem mindegy – közreműködnek a rombolásban, a pusztításban. Ok, nyilván jól megfizetik őket – meg aztán többen azzal biztatják magukat, hogy inkább ők, mint mások, vagy, hogy tudják ám, mikor kell majd időben lelépni és átállani az új erőhöz stb. De nem mindegy.)
Szóval, lesz itt, aki elvégzi a piszkos munkát, mindig van -a Dunába lövés sem szokott elmaradni gyilkos hiányában.
A lamentálás időszakának véget kell vetni.
Most azon érdemes gondolkodni, mit tudunk csinálni. Csinálni, tenni. Mi. Te meg én.
Egyrészt persze védekezni és nem hagyni magunkat.
Na ja.
Másrészt, végigvenni, mit lehet tenni azokért, akik a köz érdekében végzett munkájuk miatt nehéz helyzetbe, bajba kerülnek.
Miként lehet nekik jogszegély-szolgálatot működtetni? Pénzt gyűjteni? Akár külföldről is szervezni a szükségessé váló mentőakciókat?
Gondolt már valaki arra, hogy megszervezze a „demokrata segélyt?” Gyűjt már hozzá pénzt, Vállalkozó, merész embereket? Végiggondolta, hogy mit kell tenni?
Megnézte, hogy lehet-e külföldi szerverről üzemeltetni olyan hírforrást – nevezzük Szabad Európának – ,ahonnan az igazság majd beszűrődhet?
És hosszan lehet még sorolni.