Nézett már fel az égboltra, azon tűnődve, vajon mi lehet odakint? Nos, megmondom, mi van odakint: a hideg és könyörtelen Naprendszer, amelyben minden bolygónak van egy brutális módszere arra, hogyan nyírjon ki bennünket, ha közel merészkednénk hozzá.
Ha a távoli jövőben lehetővé válna, hogy átruccanjunk a szomszédos bolygókra, az nem lenne egy kellemes nyaralás. A bolygók felszínén ugyanis esélyünk se lenne a túlélésre. Ilyen brutálisan nyírnák ki a bolygók, ha megpróbálna a felszínükre lépni:
Merkúr – lefagyasztja, majd kisüti, mint a mirelit burgonyát
A Merkúrnak szó szerint nincs légköre, ami azt jelenti, hogy egy pillanat alatt megfulladna a felszínén. Ugyanakkor valószínűleg nem is élne addig, hogy megfulladhasson. A bolygó egyik oldalán ugyanis jéggé fagyna, a másik oldalán pedig megsülne. Jól hangzik, nem igaz?
A bolygó hőmérséklete a nap felőli oldalon elérheti a 430°C-ot, míg a másik oldalon mínusz 185°C is lehet. A bolygó tehát alapvetően úgy fog bánni önnel, ahogy a McDonalds a krumplival: gyorsfagyasztja, aztán forrón kisüti. Ez azért vicces, mert a Merkúr kicsit hasonlít is egy krumplira.
Vénusz – a szerelemistennő, aki fellobbantja, kiégeti és összetöri
A Vénusz vastag és viharos légköre egy felperzselt pusztaságot rejt, ahol csapdába esett az extrém hőmérséklet, a nyomás és a mérgező gázok. A bolygó felszínének hőmérséklete meghaladja a 470°C-ot, ami elég forró ahhoz, hogy az ólmot is megolvassza. A légnyomás 90-szerese a Földön tapasztalhatónak, és ott vannak még a láva síkságok is.
Ha a Vénuszra esik a választása, az olyanná teszi önt, mint minden rosszul végződő párkapcsolat: egy összetört, kiégett emberi roncs lesz kevesebb mint 10 másodperc alatt. Persze csak akkor, ha a felszínére kerül. A felső légköre tele van kénsavval, úgyhogy valójában már azelőtt elolvad (szó szerint), mielőtt igazán közel kerülhetne hozzá.
Mars – megfullad a porviharoktól
A Marson olyan porfelhő alakulhat ki egy óra leforgása alatt, ami hónapokra elborítja az egész bolygót. Ezek a legnagyobb és a legerőszakosabb porviharok a Naprendszerben. A marsi por örvények elérik a Mount Everest magasságát, és mintegy 300 km/h-val tombolnak.
A teljes Mars-felszínt beborító porviharok nagyjából csak 4-5 évente jelentkeznek. Ám ha elkapja ezt a szezont, biztos lehet abban, hogy pillanatok alatt megfullad a sebesen kavargó, az apró szemcséjű, vörös portót.
Jupiter – áramütést szenved egy 300 éves vihartól
Ha úgy gondolja, vicces lenne aláereszkedni erre a gázóriásra, valószínűleg azonnal letörné a lelkesedését a Naprendszerben tapasztalható legnagyobb nyomás. A NASA tudósai úgy vélik, hogy a Jupiter folyékony hidrogén óceánjának mélyén akkora nyomás uralkodik, hogy a hidrogénmolekulák szétszakadnak, szabadon eresztve elektronjaikat. Ön pedig ropogósra sülnél ebben az elektromos folyadékban.
Ráadásul a Jupiter atmoszférája viharok százait hozza létre. A Nagy Vörös Folt is egy ilyen, több mint 300 éve dúló vihar, aminek sebessége eléri a 270 mérföld/órát, méretre pedig kétszer akkora mint a Föld. Összefoglalva tehát: egyszerre halna bele a nyomásba, áramütésbe, és egy évszázadok óta dúló vihar erejébe. Jól hangzik.
Szaturnusz – darabokra tépi a nagy erejű szél
Mindannyian csodáljuk a Szaturnusz gyönyörű gyűrűit. A bolygó azonban pontosan ezzel a szépséggel ölné meg önt. Amíg ugyanis a gyűrűk kavargó színeiben gyönyörködik, a bolygó kis szellői okozni fognak egy kis gondot.
A Naprendszerben a Szaturnusz az egyik olyan bolygó, ahol a leggyorsabb szelek fújnak. Egy ilyen könnyű kis szellő eléri az 1800 km/h sebességet. Előbb söpörné el, minthogy összeroppanjon a nyomástól. Akárcsak a záróvizsgán.
Uránusz – a hideg elől menekülve szétrobban a nyomástól
Az Uránusszal az egyik probléma az, hogy tulajdonképpen nincs szilárd felületre. Többnyire fagyott metán, víz és ammónia alkotja. Ez pedig előrevetíti azt, hogy a bolygó felszínén nagyon hideg van. Még egy nagyon-nagyon-nagyon vastag bundában is pillanatok alatt halálra fagyna a mínusz 220 °C-on.
Ha a hideg elől az Uránusz belseje felé venné az irányt, hiába találna a maghoz közelebb kellemes hőmérsékletet. A Ott, a bolygó belsejében már akkora lenne a nyomásóriás, hogy nemes egyszerűséggel szétrobbantaná.
Neptunusz – repülő jégszilánkok kaszabolják szét
Neptunusz a legtávolabbi bolygó a Naptól, így nem meglepő módon elég hűvös és sivár hely. Több mint 4 milliárd km-re van a Naptól, ezért 145 évbe telik míg megkerüli.
Ez a hatalmas jeges óriás még ridegebb, mint a Csillagok háborúja Hoth bolygója: mindenhol viharok és jégszilánkok. A szél eléri a 2200 km/h sebességet, a röpködő szilánkok pedig pillanatok alatt meghámoznák és feldarabolnák. Elég cool halál, mi?
+1 Nap – atomjaira szakad egy lángoló gázlabdán
Először is, le kell szögeznünk, hogy a Nap az egyik oka annak, hogy most mind itt lehetünk. Ám ugyanakkor ez egy óriási nukleáris robbanás az űrben, ami minden valaha létező dolgot eltörölhet. A Nap 1,3 milliószor nagyobb, mint a Föld, és a felszínén több mint 5500 °C a hőmérséklet.
Ha valahogy megpróbálna ráállni erre a lángoló gázlabdára, a hő hatására a teste atomjai egyszerűen szétszakadnának, a napszél pedig az egész naprendszerben szétszórná a darabkáit. Ha valami szívás, akkor ez az. A legbrutálisabb kivégzés. Nagyon köszönjük, Nap!