Igazi orwelli történet van kibontakozóban a szemünk előtt: egy új törvénytervezet szerint már gyanú se kellene ahhoz, hogy valakit lehallgassanak. Az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára mindent letagadott és a TASZ-ra mutogat. Igazából egyszerű lapolvasóként nehéz eldönteni: most mi vagyunk a hülyék, vagy hülyének néznek bennünket?
A Magyar Nemzet pénteken robbantotta a sztorit: már a bűncselekmény elkövetésének legkisebb gyanújára sem lesz szükség ahhoz,
- hogy valakit lehallgassanak,
- hogy titkos megfigyelés célpontjává váljon, vagy
- hogy tudta nélkül felbontsák és elolvassák a leveleit, távollétében átkutassák a lakását, kocsiját.
Olvassa el Konok Péter írását ugyanebben az ügyben Gyanú címmel itt.
A tárca a készülő új, a büntetőeljárásról szóló törvényhez kapcsolódóan tartja szükségesnek a rendőrségi, a nemzetbiztonsági, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (NAV) és az ügyészségről szóló törvények bizonyos rendelkezéseinek összehangolását, illetve módosítását. Ennek során egységesítené és újraszabályozná egyebek között a titkos információgyűjtés szabályait. Kimondanák például, hogy
„a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés olyan különleges, leplezett tevékenység, amely a büntetőeljárásnak is szerves részét képezi”,
valamint azt is, hogy
„a titkos információgyűjtés az információk mellett eredendően a bizonyítékok megszerzésére irányul”.
A törvényjavaslat szerint a büntetőeljárás – fő szabályként – továbbra is bűncselekmény gyanúja alapján indul, de lenne egy apró kivétel: az előkészítő eljárás, amiben bárkit le lehetne hallgatni, bírói, ügyészi engedély nélkül.
„A büntetőeljárás proaktív képességének kialakítása érdekében az előkészítő eljárással lehetőséget biztosít egyfajta előzetes felderítésre, amelynek a célja a bűncselekmény gyanújának megállapítása, illetve kizárása” .
Az MNO szerint ez nem jelent mást, mint hogy ezentúl minden nyomozásra jogosult hatóság, azaz a rendőrség, a NAV és az ügyészség is folytathat előkészítő eljárást minden olyan esetben, amelyben semmi gyanús nincs. Ezt bárki ellen fel lehetne használni:
- politikai ellenfelek,
- ellenzéki sajtó,
- civil szervezetek…
- bárki, aki veszélyt jelenthet a Fidesz uralmára.
A Fidesz persze reagált, Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkárát hívatták fel az MTI-vel, aki egyszerűen lehülyézte az ellenzéket és a Magyar Nemzetet. Nem győzte hangsúlyozni: továbbra is csak bűncselekmény gyanúja alapján lehet majd lehallgatni az állampolgárokat. Azt is elmondta:
“Az ellenzéki politikusok annyira valótlant állítanak, hogy nem is lehet őket szakmai alapon cáfolni, el kellene olvasniuk az új büntetőeljárási kódex tervezetét.”
Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a Magyar Nemet és az ellenzék felháborodása, értelmezése “árnyékra vetődés”, a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd politikusai pedig valótlant állítottak a témában tartott sajtótájékoztatóikon. Az újságíró és az ellenzéki pártok “téves következtetéseket vontak le egy hibás alapállásból” – szögezte le.
Völner szerint tehát az ellenzék és a média is annyira hülye, hogy egy másik törvényt olvastak el, ill. ragadtak ki egy részletet.
Azt mondta, arról van szó, hogy
- az úgynevezett leplezett nyomozati cselekmények egységesen mind a parlamenthez benyújtott új büntetőeljárási törvénybe kerülnek,
- emiatt módosítani szükséges más jogszabályok, így a rendőrségi vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény bizonyos rendelkezéseit, annak érdekében, hogy koherens legyen a jogrendszer.
A korábbi szabályozási helyekről ki kell venni azokat az elemeket, amelyeket a büntetőeljárási törvénybe tesznek – ismertette, megjegyezve: “ezt pillantotta meg az újságíró”, és ebből “vizionálta”, hogy már gyanú sem szükséges a lehallgatáshoz.
Völner Pál kiemelte, hogy a nyomozás során továbbra is érvényesül majd az ügyészi felügyelet, és a jövőben ugyanúgy kell bírói engedély a lehallgatáshoz, mint eddig. A garanciális szintet még emelik is az eddigihez képest – fűzte hozzá.
Abszurd az abszurdban, hogy az államtitkár elkezdett a TASZ-ra is hivatkozni:
közölte, hogy az új büntetőeljárási törvény ötpárti támogatást kapott, ezenkívül olyan, kormánykritikus szervezetek is előremutatónak nevezték, mint a Helsinki Bizottság vagy a Társaság a Szabadságjogokért.
A Magyar Nemzet szerint azonban ők nem tévedtek: a tervezetszöveg nem zárja ki az előzetes felderítés eszköztárából a rejtett (titkos) módszereket, így szerintük Völner „cáfolata” finoman szólva vitatható. Völner az ötpárti támogatást élvező büntetőeljárásról szóló törvényre mutatva bírálta az újságot, a Magyar Nemzet viszont nem arra, hanem az ahhoz kapcsolódó salátatörvényre vonatkozott. Amelyben az is olvasható, hogy
„a bűncselekmény megakadályozása a továbbiakban nem képezi a titkos információgyűjtés nevesített célját”,
csak olyan bűncselekmények esetében, amelyek előkészületét a törvény büntetni rendeli.