Neves bírák, jogászok és ügyvédek sorolták hosszan, miért aggályos a fideszes OBH elnök új integritási szabályzata.
Korábban beszámoltunk arról, hogy Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke már azt is előírja, hogy a bírák mit gondolhatnak. Az általa jegyzett integritási szabályzatból ugyanis kiderül, hogy az integritás egyet jelent az OBH elnök értékeinek és elveinek való megfeleléssel. Nem meglepő, hogy a sztálini időket idéző előírás több bírónál is kiverte a biztosítékot, akik Strasbourgban és az Alkotmánybíróságon támadták meg a visszaélésekre széles lehetőséget nyújtó szabályzatot.
Szepesházi Péter, a Budai Központi Kerületi Bíróság bírája, Fleck Zoltán, az ELTE Jog- és Társadalomelméleti Tanszékének vezetője és Kadlót Erzsébet ügyvéd, egyetemi oktató, volt alkotmánybírósági főtanácsadó a 168 órának hosszasan sorolta, miért aggályos a bírói önkormányzatiság jelenlegi működése és a Handó által jegyzett integritási szabályzat – ebből emeltük ki a 10 leglényegesebb pontot:
1. „Nem lehet demokratikus egy olyan jogintézmény és független egy olyan hatalmi ág, amely tagjainak meg kell felelniük egy személy mindenkori értékrendjének és az általa hangoztatott elveknek.”
2. A szabályzat nem a tisztességet és a feddhetetlenséget, hanem csak a szervilizmust erősítené. (Ez pedig különösen aggályos, hiszen Handó politikai pártatlansága finoman szólva megkérdőjelezhető.)
3. Handó Tünde politikai kiválasztott (hiszen az OBH-elnökét nem maguk a bírák választják, hanem kétharmados többséggel a parlament). A dokumentumra is akkor lenne legitim, ha a bírói kar testülete fogadná el.
4. Az összes lényeges bírósági vezetői pozíció betöltésekor Handó személyes szimpátiái érvényesülnek. (Fleck szerint sok bírósági vezetői poszt épp azért betöltetlen, mert még nem sikerült rábeszélni egy-egy jó barátot, hogy pályázza meg.)
5. A bíró számára csakis a törvény értékrendje lehet mérvadó. Régen rossz, ha egy bíró arra próbál ügyelni, hogy munkája megfeleljen az adminisztratív vezető elveinek és értékeinek.
6. “Valahol, valakik titkon megbeszélték a dolgokat, és látszólag a semmiből, hipp-hopp előkerült egy szabályzat” – mondja Kadlót, akit a mostani helyzet a rendszerváltás előtti időkre emlékezteti. (Az MSZMP KB vezetői kéthetenként találkoztak a legfőbb ügyésszel és a legfelsőbb bírósági elnökkel, és együtt döntöttek az elvárásokról, igazgatási elvekről, gyakran konkrét ügyekről is.)
7. az integritási szabályzat lehetővé teszi, hogy a bírák ajándékokat kapjanak. Kadlót szerint nincs olyan adományozó, akitől egy bírónak szabad bármilyen apró ajándékot elfogadnia – bármilyen helyzetben.
8. Az integritási szabályzat eszköz lehet arra, hogy kellemetlen helyzetbe hozzák, megszégyenítsék a bírákat. Fleck tapasztalatai szerint ugyanis a bírósági vezetőket láthatatlan elkötelezettségi szálak kötik össze, és a bírák sokféle módon kiszolgáltatottak az adminisztratív vezetőiknek.
9. “A szabályzat előírja: bíró nem vállalhat vezető tisztséget olyan szervezetben, amely gazdasági tevékenységet folytat. De mi a helyzet akkor, ha mondjuk egy, a jogtudomány előmozdítására hivatott civil szervezet konferenciát szervez, amely természetesen pénzügyi műveletek elvégzését is megkívánja?”
10. A bírák nem oszthatják meg a véleményüket egymással. Handó ugyanis tavaly megtiltotta, hogy a bírói internetes levelezőrendszerben körlevelet küldjenek a bírák.
Már csak az a kérdés, hogy az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága is készen áll-e arra, hogy górcső alá vegye a magyar bírósági rendszer működését, ideértve Handó normaalkotási tevékenységét és az egész felhatalmazását.
Kép forrása: Népszava