A nagy sorosozás és brüsszelezés közepette elsikkadt, hogy a kormány szatellit szervezetei, köztük az ifjú kereszténydemokraták épp azért lobbiznak, hogy ne legyen érvényes Magyarországon a nők elleni erőszak megfékezését célzó nemzetközi szerződés.
Elsőként az Alapjogokért Központ nevű, kormányzati think-tank jelentkezett be, majd nem sokkal utánuk az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség is rákezdett: a magyar kormány ne terjessze az országgyűlés elé az Isztambuli Egyezményt. A kifogásolt dokumentumot az Európa Tanács szövegezte és a testület tagjai – köztük Magyarország is – még 2011-ben alá is írta. Az egyezmény preambuluma szerint az aláírók célja “a nők védelme az erőszak minden formájával szemben, valamint a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak megelőzése, üldözése és megszüntetése.” Lássuk be: rettenetes. Da akad itt még más is: az aláírok kijelentik, hogy olyan Európát akarnak megteremteni, “amely mentes a nőkkel szembeni erőszaktól és a kapcsolati erőszaktól.
Lássuk be: ezt csak ellenezni lehet.
A két Fidesz-fióka azzal érvel, hogy: az egyezmény valódi “célja, hogy a természet adta biológiai nemeket jogi szinten is felváltsa a végtelen számú „társadalmi nem” definíciója.” Ezzel pedig nem csupán az a baj, hogy sorosbérenc dolog társadalmi nemekről beszélni, de aki ezt a szájára veszi, az az isteni “a teremtés tényét semmibe” veszi.
Igen, jól tetszettek olvasni! Egy, már aláírt egyezmény ratifikálása elleni legkomolyabb érv, hogy nem veszi figyelembe azt, ami pedig faktum: az embert Isten teremtette. Ebben odáig mennek, hogy a társadalmi nemek fogalmával szemben a “teremtett nemek”-et vezetik be.
Sőt, az Alapjogokért Központ, amely minden erejével kűzd a melegházasság elismerése ellen – hiszen a buziknak ugye nem járnak az alapjogok –, egyenesen az Alaptörvényt félti az Isztambuli Egyezménytől.
Az ifjú hipokritáknak kereszténydemokratáknak saját gondolattal nem sikerült előállniuk, a fenti állásfoglalást büfögték vissza, miközben sírva könyörögtek Orbánnak, hogy nehogy elfogadják a már aláírt egyezményt.
Azt nem pontosan értjük, miként írhatná fölül bármilyen nemzetközi egyezmény a magyar alkotmányt, miként azt sem, miként látják a nők elleni erőszakkal szemben fellépő megállapodást a “társadalmi nemek” forrásának. E kifejezés amúgy a menane.huglehetősen hosszú szövegben mindössze egyetlen egyszer fordul elő, ilyeténképpen: “Ezen Egyezmény rendelkezéseinek, különösen az áldozatok jogainak védelmét szolgáló intézkedéseknek a végrehajtását a részes felek kötelesek biológiai nemen, társadalmi nemen, származáson, bőrszínen, nyelven, valláson, politikai vagy más véleményen, nemzeti vagy társadalmi származáson, nemzeti kisebbséghez való tartozáson, vagyonon, születésen, szexuális irányultságon, nemi identitáson, életkoron, egészségi állapoton, fogyatékosságon, családi állapoton, migráns vagy menekült jogálláson vagy más jogálláson alapuló megkülönböztetés nélkül biztosítani.”
Nem tudunk mást mondani: felháborító! Hogy akad még bárki, aki megkülönböztetés nélkül tart alapjogokat érvényesnek emberekre? Hová jutna így a világ? Aztán meg jönnek az emberi jogi handabandák, no meg a liberálisok? Nane!
A kormány pedig – noha az előterjesztés immár két hónapja az asztalon hever – még mindig nem tárgyalta a ratifikálást. Arra számítunk, hogy hamarosan a CÖF, no meg a Fidelitas is csatlakozik a könyörgők kórusához, amelynek végül Orbán Viktor képtelen lesz ellenállni.
Milyen érdekes, hogy sem az Alapjogokért Központ vezetésében, sem az IKSZ vagy a Fidelitas, sem a CÖF élén nem találunk nőt. Ahogy a kormányban sem. A Fidesz választott testületeiben viszont 27 vezetőből két egész nőt is sikerült kiállítani. Ezt nektek társadalmi nemek és nővédelem – Magyarország ilyen jól teljesít nélkületek is!
Elvégre Orbán Viktor már megmondta: “nőügyekkel nem foglalkozom!”