A nemzetközi sajtó Washingtontól Bécsig hírt adott az újabb kormányellenes megmozdulásról. Lengyelország mind inkább magára marad az unióban és félő, hogy a végén hátat fordít a szervezetnek.
New York Times/Washington Post/AP
Ezrek tiltakoztak Budapesten a Lex CEU, illetve a civil szervezetek megfélemlítését célzó törvényjavaslat ellen. A tudósítás idézi a volt KDNP-s Lukács Katalint, aki szerint következetesen ki kell állni az értékek mellett, mert nem lehet feladni a jövőt. A kormány lépései ugyanakkor sem nem keresztények, sem nem demokratikusak. A Fidesz úgy reagált, hogy a felvonulás kísérlet volt a „Soros-hálózat” részéről, éspedig annak érdekében, hogy a bevándorlási politika módosítására vegye rá az országot. A jelentés magyarázatként megjegyzi, hogy Orbán ideológiai ellenfélnek tartja az üzletembert, akinek a nyílt társadalomról vallott nézetei ellentétben állnak a tervvel, hogy az ország legyen illiberális.
A tegnapi megmozdulás volt a legutolsó a tüntetések sorában, amelyek részvevői elítélik, hogy Orbán Viktor a választások közeledtével lecsap a CEU-ra és a civil csoportokra. Budapest úgy reagál a Bizottság, illetve az Európai Parlament bírálatára, hogy vérbosszúról van szó Orbán ellen, aki a migráció egyik legkeményebb ellenfele, és aki sürgeti, hogy Magyarország orosz és török mintára legyen illiberális állam. A beszámoló hozzáfűzi, hogy a kormányfő keresztes hadjáratot indított Soros György ellen, mert annak liberális és nemzetközi világszemlélete ellentétben áll a magyar vezető nacionalista gondolkodásmódjával. A hírügynökség megszólaltatott egy felvonulót, aki szerint a kormány arrogáns hangvétele háborítja fel a legtöbb embert. És teljesen mindegy, mit mond vagy tesz Soros, a hatalomnak ellenséget kell kreálnia. Most azért húzták elő, mert támogatja a civileket.
NZZ/Süddeutsche Zeitung/Frankfurter Rundschau
Kereken 10 ezren demonstráltak Orbán ellen. Elsősorban azt követelték, hogy a hatalom ne sértse meg a tanszabadságot és ne vessen be hátrányos megkülönböztetést az olyan civil szervezetek ellen, amelyek bírálják. A jelentés emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament a múlt szerdán jogi eljárást indított Magyarországgal szemben, mert veszélyben látja az olyan alapértékeket, mint a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok. Ehhez járul, hogy az Orbán-kabinet nemrégiben jogszabályt fogadtatott el, amelynek eredményeként bezárásra kényszerülhet a Közép-Európai Egyetem. Amióta a múlt hónapban megszületett a törvény, azóta egyre másra tartanak a tiltakozások a kormányfő politikája ellen.
Sok ezren vonultak az utcákra Budapesten, mert veszélyben érzik a tanszabadságot és a hatalommal szemben kritikus civil szervezetek munkáját. A kormánypárt ugyanis olyan törvényt hagyott jóvá, amely a tekintélyes Közép-Európai Egyetem bezárásához vezethet. Márpedig utóbbi könnyen előfordulhat, ha a következő pár hónapban nem jön létre a megfelelő megállapodás Magyarország és az Egyesült Államok között. Ez esetben a CEU jövő januártól nem vehetne fel diákokat, majd 2021-től teljesen le kellene állítania a működését.
Ezrek álltak ki nyilvánosan az Orbán-kormány megfélemlítő politikája, valamint a korrupció ellen és a jogállamiság mellett. A megmozdulást ezen túlmenően szolidaritási akciónak szánták a szabad sajtó, a CEU és a független civil csoportok mellett. A szervezők kifogásolták a kabinet Európa-ellenes politikáját és a módszeres hadjáratot a szabadság még megmaradt intézményeivel szemben. Azt is hangsúlyozták, hogy a különféle csoportoknak össze kell fogniuk, hogy a hatalom hallja az ellenállás hangját. Olyan plakátok tartottak a magasba, mint hogy ‚A jövő a miénk és nem adjuk!‘, „Elég volt!“, és hogy az CEU-nak Budapesten, a sok civil csoportnak Magyarországon, Magyarországnak pedig az unióban kell maradnia.
Nagy bajokat vetít előre Lengyelország stratégiai elszigetelődése az unióban. Merthogy Varsó lazább uniót akar, mások viszont az összefogás elmélyítéséről vitáznak. Ráadásul a lengyel vezetés az eltelt időszakban alaposan félreértékelte a várható fejleményeket, lásd brit szövetségesük kiválását, most pedig Macron győzelmét. És ezt csak tetézi a régóta húzódó vita a Bizottsággal az Alkotmánybíróság, illetve a menekültpolitika ügyében. A lengyelek azonban nem engedhetik meg maguknak, hogy a partvonalra szoruljanak, ám egyelőre úgy áll, hogy brit távozás miatt megnő a szervezeten belül a németek, franciák és olaszok súlya. Ugyanakkor nem látni e pillanatban, hogy ki védi meg a kívül maradt államok érdekeit az euróövezet döntéseinél. A Jog és Igazságosság elsősorban a Visegrádi Csoportra épít, hogy érvényesíteni tudja álláspontját, ám a négyek ritkán vannak azonos véleményen. Szóval bőven elképzelhető, hogy tovább romlik a viszony Brüsszel és Varsó között. Utóbbi számíthat a magyar vétóra a 7-es paragrafus alkalmazásának megtorpedózására, az EU viszont nem hátrál. Így a jövőben keményebb feltételekhez kötheti a támogatásokat. Az ellentétek kedvezőtlen irányba befolyásolhatják az összefogáspárti lengyel közhangulatot, ezért nem kizárt, hogy az ország rátér a kijárat felé vezető útra.