A királyi paloták gyakran láttak el katonai és védelmi funkciókat. Elsősorban azonban az uralkodó otthonául szolgáltak. Az alábbi pazar paloták sokat elárulnak az építtető személyiségéről, félelmeiről, szeszélyeiről és megalomániájáról is.
Maszada, a hegycsúcsra épült palota
Nagy Heródes öt nagy palotát építtetett az i. e. 1. században. Ezek körül a legkülönlegesebb Maszada. Az erődpalota ugyanis egy 400 méter magas szikla tetején áll a Holt-tenger felett. A palota azonban nem csak különleges elhelyezkedése révén szerzett hírnevet. Maszada i.e. 66-ban tragikus esemény színhelye volt.
A zsidó lakosság fellázadt a Jeruzsálemet megszállva tartó rómaiak ellen, majd néhány százan közülük Maszadába menekültek, és három éven át ellenálltak a támadásoknak. A rómaiak egy óriási rámpát építettek a hegy tetejéhez, és ily módon végül sikerült bevenniük az erődöt. A bent lévő zsidók semmiképp nem akartak fogságba esni, inkább öngyilkosságot követte el.
Alhambra, a mórok kincse
Az Alhambra-palotát mór királyok lakták a dél-spanyolországi Granada fölött. A mórok muzulmán harcosok voltak, akik Észak-Afrika felől érkezve a 8. századba szállták meg Spanyolországot. Építészetük legnagyszerűbb, épségben fennmaradt példája a 740 méter magas sziklás dombra épült Alhambra-palota, amelyet I. Júszuf és V. Mohamed építtetett a 14. században.
A nyári hőségben vízzel teli medencék hűsítik a palotát. Kertjeiben több mesterséges tavat és szökőkutak tucatjait találjuk. A belsejét pedig csempék, geometrikus alakzatok, virágminták és a Koránból vett idézetek díszítik.
A Tiltott város
Az idők folyamán összesen 24 császár élt a világ leghatalmasabb palotakomplexumában, a pekingi Tiltott Városban. Az uralkodókat szentéletűnek tartották, s mivel nem láthatta őket akárki, a pórnép elől rejtve éltek.
A várost Jung-li császár kezdte építtetni a 15. században. A palota 16 év alatt egymillió ember közreműködésével épült fel. 17 palota, 800 szoba, csarnokok, templomok, könyvtárak, tágas udvarok és kertek 72 hektáron terülnek el.
A Napkirály palotája
Ezt a pompás versailles-i palota a francia művészet és kultúra központja volt a 17. században. XIV. Lajos építette Párizs mellett. Akkoriban ő volt a leghatalmasabb európai király. 72 évig tartó uralkodását pompa és szertelenség jellemezte. Versailles felépítésével saját dicsőségét akarta visszatükrözni.
47 évig tartott, míg a palota felépült 1400 szökőkútjával, díszpadlóival és márványfalaival. Tükörcsarnokának homlokzata 58 méter hosszú és 375 ablak ékesíti.
György herceg pavilonja
György herceg (a később IV. György angol király) különc óhajainak egyik csodálatos eredménye lett a Királyi Pavilon. A herveg imádta Brightont, az Anglia déli partján fekvő kikötővároskát, ezért ottani villáját egy hatalmas pavilonná építtette át, amelyet egyszerűen Pavilonnak nevezett el.
Az épületet keleti stílusú díszítések jellemezték, és palotát hihetetlenül pompás bútorzattal rendeztette be. A herceg extravagáns zsúrokat rendezett. Az egyik étkezéskor például mohospartú patak hidakkal és élő aranyhalakkal hömpölygött végig az asztal közepén.
Forrás: Philippe Wingate: Királyok és királynők