A magyar válogatottnak meglehetősen kifutott eredmény volt a tavalyi EB-részvétel (hát még a továbbjutás), a realitás inkább az, hogy az oroszországi vébére esélye nincs kijutni, de azért ott még talán nem tart, hogy a világranglistán 186., spanyol ötödosztályú futballistákkal felálló Andorra otthonában is kikapjon.
Pláne tétmeccsen.
A gyanút egy szerencsejátékokkal foglalkozó lap dobta be. A Fortunaweb két dologra alapozta, hogy bunda lehetett a múlt pénteki vereség.
Egyrészt a csapatkapitány, Dzsudzsák Balázs meccs utáni nyilatkozatára, amelyben sugallt valami ilyesmit:
Nem mindig az van, ami éppen látszik.
Nagyon sok mindent tudnék még mondani, de ebbe most nem fogok belemenni. (…) De itt most valami nagyon nincs rendjén, se a csapatban, se a hozzáállásban. Ha normálisan állunk ehhez a mérkőzéshez, és mindenki a tudását hozza ki, akkor nem hiszem, hogy egy nullra kikapunk. Ennyi. Fejben nem voltunk ott.
Másfelől a Fortunaweb a Szerencsejáték Zrt. számaira is alapoz. Eszerint a meccsre 94 ezren fogadtak bő 34 millió forint értékben, viszont a sokkal kisebb valószínűségű eseményre, Andorra győzelmére a fogadások 17%-a, illetve az össztét 14%-a érkezett. Ami a lap szerint jóval több az átlagosnál: ez a legerősebb érv a bundagyanú mellett.
A fogadóirodák 12-36-szoros oddszokkal adták az egyest, az SZJ Zrt. 22-szeres pénzt fizetett, és csaknem 5 millió forintot tettek fel Magyarországon az andorrai győzelemre.
Ezzel a Szerencsejáték 34,6 milliós bevétel mellett 106 millió forint kifizetését vállalta, ami az egyéb költségekkel együtt csaknem
80 milliós forintos veszteséget jelent.
Egy olyan üzletágban, ami a tuti nyereségességre épül.
Arra nincs magyarázat, hogy a SZJ Zrt. oddsmesterei miért nem módosították a szorzókat, amikor látták, milyen nagy arányban és összegben érkeznek be fogadások a sokkal kisebb valószínűségű eseményre.
A relatíve nagy arányú és összegű fogadásokat sem magyarázza, hogy Bernd Storck kapitány még a magyar nívóhoz képest is gyenge összetételű válogatottat küldött ki. (Amire Dzsudzsák is utalt: “15-16-17 évesekkel álltunk ki.”)
- A bundagyanúnak mindenesetre nem mond ellent, hogy címeres mezben nem szokás ilyet tenni. Rég nincs már nemzeti pátosz, ha volt valaha, üzletemberekről van szól.
- Nem mond ellent neki az sem, hogy tétmeccsen történt: a magyar válogatott – minden számolni tudó ember számára világos módon – legkésőbb tavaszra elveszítette a minimális esélyt is az oroszországi kijutásra, a játékosok számára nem olt valós tétje a meccsnek.
A feltételezést ugyanakkor gyengíti a még ezen a nívón is pitiáner összeg. A 106 millió forint az alig 300 ezer euró, ami egy komolyabb játékosnak a heti fizetése (mondjuk Angliában vagy Spanyolországban, de havonta Dzsuzsák is megkeres ennyit tisztán). Egy átlag magyar válogatottnak persze csak több hónap alatt jön össze ennyi, viszont ez nem egy játékosé lehetett, hanem sokfelé kell osztani, annyiért meg már nem feltétenül éri meg kockáztatni.
Azonban a valódi, nagytétű fogadási csalások már rég nem a magyar Tippmixen, hanem a távol-keleti fogadóirodákban szoktak történni. Tehát – ha volt bunda – nem a Szerencsejáték Zrt. kifosztása volt a cél, az legfeljebb jelzés: ahol füst van, tűz is van.
Az Andorra elleni bundát szervezők nem a magyar állam pénzére mentek, az információ viszont szokás szerint kiszivároghatott, és az érintettek ismerősei, barátai, ivócimborái és felebarátai feltehettek pár tízezrest a tippre (összesen 4,8 milliót), hogy ha bejön jó pénz, ha meg, nem, hát több is veszett Mohácsnál.
De ha volt bunda, az igazi nagy pénzeket Makaón akasztották.
(És itt most nem azt állítom, hogy a magángéppel pont most Makaón járó Habony és Demján urak lennének sárosak a dologban.)
De ha volt is bunda, Orbán Viktornak biztosan nem szól senki. Máskülönben nem tette volna nevetségessé magát éppen a meccs előtti nyilatkozatával, amely szerint ebből lesz a világszínvonalú magyar futball.