• Mind több nyugati tagállam veti fel, hogy miért ad az unió anyagi támogatást olyanoknak, mint a magyar és a lengyel kormány;
• Az osztrák külügyminiszter Szíjjártó Péter szemébe mondta, hogy nem lehet kibújni az Európai Bíróság ítélete alól;
• Moszkva nyomul az európai gázpiacon, Magyarország a jelek szerint viszont nem akarja, hogy mérséklődjön a függés az orosz földgáztól.
Feszültséget váltott ki az uniós alapok felhasználása kapcsán, hogy az Európai Parlament delegációja felkereste a felcsúti kisvasutat. Az ósdi szerelvény naponta háromszor pöfög végig a 6 kilométeres pályán, a legtöbbször üres vagonokkal. A nosztalgiavonat, amelynek újraindításához kétmillió euró uniós pénzt használtak fel, drámai példa arra, milyen beruházások valósulnak meg Orbán Viktor falujában, lásd még a TAO-ból épített stadiont, amelynek befogadóképessége csaknem háromszor múlja felül a település lélekszámát. A kelet-nyugati ellentétek egyébként is éleződnek és a gazdagabb nyugati tagok mind inkább megkérdőjelezik sok tízmilliárd euró elköltését olyan államokban, mint Magyarország és Lengyelország. A magyar kormány politikai diszkriminációnak minősítette a küldöttség látogatását, a bizottság elnöke viszont azt nehezményezte, hogy a magyar politika akadályozza a munkájukat.
Merkel mindössze pár napja figyelmeztetett arra, hogy a magyar fél búcsút inthet a közösségi szubvencióknak, ha nem igazodik kvóta-ügyben az Európai Bíróság döntéséhez. A nyilatkozat felizzította a vitát a segélyalapok jelenlegi hasznosításáról. A 350 milliárd euró túlnyomó részét a közép- és kelet-európai tagállamok kapják, függetlenül a jogállamot fenyegető veszélyektől és a haveri kapitalizmussal összefüggő vádaktól. De a következő időszak előirányzata esélyt ad arra, hogy a segítséget politikai feltételekhez kössék. Annál is inkább, mert a bírálók szerint az EU egyfelől a hatalom kitartottjait, másfelől az olyan, értelmetlen terveket is finanszírozza, mint a felcsúti vasút. Az újság hozzáteszi, hogy Magyarországon a közbeszerzések egyharmadánál csupán egyetlen pályázó volt, szemben az unió 21 %-os átlagával. A Transparency International szerint nálunk 10 esetből 9 túlárazott, amikor brüsszeli alapokat is igénybe vesznek. Itt a közösségi átlag 25 %. Kovács Zoltán ugyanakkor pénzügyi zsarolásnak minősítette a német kancellár felvetését. Azt is hangoztatta, hogy a kohéziós alap sem nem ajándék, sem nem jótéti rendszer.
New York Times/Washington Post/Reuters
Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának tagjai felkeresték a felcsúti kisvasutat, amelyről Orbán Viktor bírálói azt mondják, hogy csak a miniszterelnök hiúságát szolgálja, gyakorlati haszna nincsen. Az utasok száma elmaradt attól, ami indokolná az EU 600 millió forintos támogatását. Szigetvári Viktor az Együtt képviseletében azt mondta, hogy teljesen felesleges a beruházás, amelyre mindössze egyetlen magyarázat van: a kormányfő nagyképűsége. A tudósítás emlékeztet arra, hogy Orbán kilátásba helyezte a mindössze 3 állomással rendelkező vonal meghosszabbítását, amikor két éve hasonló kifogások hangzottak el. Két hónapja pedig a kormány bejelentette, hogy csaknem 9 milliárd forintot kíván fordítani hasonló, keskeny nyomtávú vasutak fejlesztésére.
Az osztrák diplomácia vezetője személyesen is megerősítette Szíjjártó Péternek, hogy Magyarországnak be kell tartania az Európai Bíróság ítéletét, vagyis hogy át kell vennie a kvótadöntés alapján rá jutó menedékkérőket. Kurz ezúttal New Yorkban, az ENSZ-Közgyűlés ülésszaka alkalmából ült le tárgyalni a magyar külügyminiszterrel. A lap emlékeztet arra, hogy a magyar kormány elzárkózik a menekültek befogadásától és Szíjjártó igen élesen bírálta a bíróság határozatát. A megbeszélésen ugyanakkor Kurz arról is beszélt, hogy kudarcot vallott a migránsok elosztásának politikája és valami mást kell kitalálni helyette. A lényeg, hogy leálljon az illegális bevándorlás, biztosítsák a külső határokat és a helyszínen nyújtsanak segítséget azoknak az országoknak, ahonnan a legnagyobb tömegek útra kelnek. Szerinte a határok védelmében a magyarok fontos szerepet töltenek be.
Az osztrák külügyminiszter támogatja Magyarország álláspontját az új ukrán nyelvtörvény ügyében, a tiltakozásképpen választott módszerrel azonban nem ért egyet. Ezt Kurz azután közölte, hogy New Yorkban– magyar kérésre – találkozott Szíjjártó Péterrel. Az osztrák politikus érti a magyar kormány felháborodását, mivel a jogszabály korlátozza a kárpátaljai magyarok anyanyelvi oktatását, ám azt nem tartja helyénvalónak, hogy az Orbán-kabinet a világszervezet Emberi Jogi Tanácsában akadályozza az unió átfogó nyilatkozatának elfogadását, mert így próbálja megszerezni az európai szövetségesek támogatását. Azon kívül azt is kiköti, hogy a dokumentum nem bírálhatja élesen az emberi jogok megsértését Egyiptomban. Ez utóbbit Szíjjártó a jelek szerint megígérte egyiptomi kollégájának.
Az osztrák védelmi miniszter azt tapasztalja, hogy még nem zárult le teljesen az embercsempészek számára az út a Balkánon. Sokat segített persze a törökökkel kötött megállapodás és az is, hogy Magyarország, illetve Macedónia lényegesen megerősítette a határok védelmét. De Ausztriába az idén így is majdnem 20 ezer menekült érkezett, 12 ezren kértek menedéket és feltételezések szerint utóbbiak közül 8 ezer a Balkánon keresztül jutott célba. Nagyon sokan pl. Görögországból és Szerbiából indulnak, de kerülőutat vesznek igénybe, és először Románián vagy Bulgárián, majd Szlovákián át próbálnak északra eljutni.
Elemzők egyelőre csak találgatnak, miért torpedózta meg Magyarország Románia nagyra törő gázexport terveit. A románoknál pár éve jelentős mennyiségű földgázt találtak a Fekete-tenger alatt és Bukarest azt remélte, hogy kivitelre is jócskán tud termelni, bár az gyorsan kiderült, hogy a készlet messze nem akkora, ahogyan azt feltételezték. De azért az ország már maga fedezi a hazai fogyasztást, csak telente szorul 10 % importra. Az új lelőhely feltárásába az Exxon és az OMV már 1,5-2 milliárd eurót ölt bele és a terv az volt, hogy Bulgáriából, Románián és Magyarországon át vezeték épül egészen Ausztriáig. Az EU is beszállt az 560 millió eurós projektbe, hogy csökkenjen a térség függése az orosz szállításoktól. Csakhogy a MOL egyik leányvállalata sokkolta a megfigyelőket, amikor júliusban bejelentette, hogy csak Magyarországig gazdaságos létrehozni a csőrendszert, vagyis az nem érne el a nyugat-európai hálózatig. A meglepő döntés mögött látszólag kereskedelmi megfontolások vannak, de figyelemre méltó, hogy az éppen akkor született meg, amikor Oroszország nyomul az Északi Áramlat 2-vel. Ellenben a kontinens középső részén ezek szerint egy fontos alternatív forrásból nem jut el a gáz nyugatra. Magyarország viszont célállomás lehet a román földgáz számára, nem csupán tranzitterület.
A magyar kormány a nemzeti konzultáció formájában újabb offenzívát indít Soros György ellen. Ez már a 3. hasonló akció, és csak 6 hónappal előzi meg a választásokat. Az üzletember mumus Orbán Viktor szemében. A kampányt a nemzeti érdekek mindenek fölöttiségét hangoztató Fidesz egyik vezetője azzal magyarázta, hogy meg kell kérdezni az embereket a Soros-tervről. A magyar kormány ugyanis azt feltételezi, hogy a befektető évente egy millió migránst akar Európába hozni. A hadjárat költségeit a magyar adófizetők pénzéből fizetik. Orbán az ország fő ellenségének kiáltotta ki Sorost, és az idén már egy sor különféle módszerrel próbálta meg lejáratni mind a befektetőt, mind az általa támogatott civil szervezeteket.