Az Erőmű utcai bálna valószínűleg rajtam kívül több környékbeli gyereknek is fejtörést okozott. A Köztérkép szobor adatbázisának köszönhetően azonban egy több évtizedes rejtélyről hullott le a lepel.
Miről is van szó pontosan? A lágymányosi bálna a XI. kerületben, az Alleeval szemközti háztömbök között megbújó egyik játszótéren áll évtizedek óta. Egy nagy kődarab, amiből egy vasrúd áll ki, mintha egy amorf bálna vizet sprickolna. Legalábbis erre asszociáltunk gyerekkorunkban, amire a bálna mellett fekvő hatalmas kagyló (pontosabban kagylóra emlékeztető másik kődarab) is ráerősített. Hozzáteszem, a bálna festett szeme, szája, és a kagyló színes mintája csak az utóbbi pár évben került a kövekre. De ebből is látszik, hogy nem csak mi láttuk ezeket tengeri élőlényeknek.
Mondanom sem kell, hogy a kagylóra felmászni, és a bálnát meglovagolni mindig sokkal jobb játék volt, mint hintázni, vagy a játszótér többi rendes játékával játszani. Merthogy azt már gyerekként is sejtettük, hogy a bálna nem egy szokványos játszótéri játék, sőt nem is játék. Egész egyszerűen túl alaktalan, túl rendhagyó és túl izgalmas volt ahhoz, hogy egy nekünk szánt játék legyen.
A gyerekagyammal már akkor is volt egy olyan sejtésem, hogy a bálna és a kagyló valamikor régen összetartozhattak, és egymás részei voltak. Több évtizednek kellett eltelnie, hogy a gondolatom beigazolódjon. A Köztérkép fantasztikus szobor adatbázisának köszönhetően megtudhatjuk, mi valójában a bálna.
A Lágymányosi lakótelep 1956-1964 között épült, és az akkori trend szerint több szobrot is elhelyeztek a környéken a belsőudvarok díszítésére.
Az Erőmű utcai udvarra (a mostani játszótérre) Metky Ödön
Amfórás-díszkútját állították.
Így nézett ki tehát eredeti formájában a bálna:
A kagyló tehát amfóra volt, a bálna a talapzata, a mai homokozó pedig egy vízzel teli kút/medence. Azt hiszem ezzel az infóval a Köztérkép most nem csak nekem, hanem sok – azóta felnőtt – játszótéri barátomnak, környékbeli felnőttnek és gyereknek is okoz AHA-élményt.
Ez az amfóra nem véletlenül ismerős!
Metky három hasonló amfórája díszíti mai napig a gellérthegyi nagy rétet is.
Érdekesség még, hogy Metky életművében az Erőmű utcánál 1956-os dátummal terrakotta kút szerepel. Valószínűleg a sérülékeny terrakotta-kút elpusztult, és az alkotó 1969-ben mészkőből kifaragva pótolta az amfórát. Ahogy megtapasztaltuk, sajnos ez sem bizonyult hosszú életű alkotásnak.
Öröm az ürömben, hogy a szobor elpusztult formájában is gyerekek generációit tette, és teszi boldoggá a játszótéren, beleértve engem is.
Forrás: Köztérkép – Ády, Neszták Béla fotói.