Mindaz, amit Orbán és kormánya művel a civil szervezetekkel szemben – bármire is hivatkozik – épp szembe megy a demokratikus kormányzás alapeszméjével. Az átláthatóságból igyekszik homályt és rejtélyt csinálni.
Mindig van feljebb – pontosabban lejjebb – a kormányzati kommunikációban. Ha meg nem is tudjuk szokni, de lassan képesek vagyunk üvöltő roham nélkül elviselni, hogy az ország irányítói másról sem hajlandóak beszélni, mint egy kitalált ellenséggel vívott háborúskodásról. Ehhez pedig nem sajnálják adóforintjaikat vazallusaik zsebébe dugdosni – és mindezt nemzeti konzultációnak csúfolni.
A napokban azonban újabbat csavartak a Soros-háborún: a titkosszolgálatokat is bevetik a milliárdos “hálózata” és az “igazság kiderítése” érdekében. Beszélt erről a Fidesz szóvivője, Hídvégi Balázs, aztán Lázár János, most pedig maga a kedves vezető, Orbán Viktor. A királyi rádió aktuális két perc gyűlöletében Orbán kijelentette a nemzetbiztonsági szolgálatok közreműködésével a nyilvánosság elé kell tárni az európai életet befolyásolni igyekvő “Soros-hálózatot”, hogy megismerhetők legyenek a történések, az, hogy kik, miért és hogyan akarják befolyásolni a magyarok életét. Az is kérdés, hogy kik azok a magyarok, akik együttműködnek ebben a folyamatban innen, Magyarországról.
Emlékezetes: ezzel a trükkel korábban is próbálkoztam már, akkor kicsit kidolgozatlanabbul. Németh Szilárd, hivatásos iszapbirkózó köpte be, hogy ő bizony utasította a titkosszolgálatokat, mint a nemzetbiztonsági bizottság alelnöke, hogy iziben nézzek Soros civiljeinek a körmére. Utóbb csúnya bukta lett a történetből – amiről kiderül, hogy egy szó sem igaz az egészből. Németh nem utasított senkit semmire, minthogy joga sincs hozzá. Az üggyel kapcsolatban a Fidesz kedvenc jogásza, Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos is kimondta: “a civil szervezeteket felesleges titkosszolgálati módszerekkel megfigyelni, mivel azok nem szoktak titokban semmilyen műveletet csinálni, hiszen a nyilvánosság a legfőbb fegyverük a hatalommal szemben. A tevékenységüket a sajtó, a politikusok és az állampolgárok előtt, nyilvánosan végzik.”
Persze ez a legkevésbé sem szegi kedvét Orbánnak és sleppjének a titkosszolgálatok bevetésével riogatni, vagy akár be is rúgni a megfigyelés-motort. Főleg a belső árulók, az “együttműködő magyarok” ellen. Mindez pedig éppen ellentétes a demokratikus kormányzás minden alapeszményével. Ugyanis egy, valóban az állampolgárokért dolgozó kabinet az átlátható, nyilvános működésre törekszik. Mondanunk sem kell, hogy ennél semmi nem áll messzebb Orbánéktól és oligarcha köreiktől. Épp ezért igyekeznek a titok és rejtély ködét borítani a nyilvánosság előtt működő civil szervezetek tevékenységére. Hiszen egy képzelt ellenségnél már csak a láthatatlan, képzelt ellenség az ideálisabb. Így aztán a legfelsőbb hatalmi körök legalizálják a legvadabb összeesküvés-emléketeket.
A titkosszolgálatok ugyanis semmit nem árulhatnak el, működésük átláthatatlan, tevékenységükről, eredményeikről bárki, bármit mondhat. A Fidesz agytrösztjének eszébe sincs érdemben tenni bármit is a civilek, vagy az állítólagos Soros-hálózat ellen. Ugyanis ha hivatalosan lépnének fel, mondjuk hazaárulás vádjával, nagyon gyorsan kiderülne, hogy semmiféle alapja nincs a gerjesztett gyűlöletnek, a naponta százszor is elmantrázott, bornírt marhaságoknak. Marad tehát a rejtély – pontosabban: csinálnak. Ott, ahol a napnál is világosabb: a civilek átláthatóan működnek, miközben a kormány csak az árnyékban szeret matatni.
(fotó: 24.hu)