- Az Egyesült Államok a lovak közé dobta a gyeplőt Európában, aratnak az etnonacionalista pártok.
- A Terror Háza kontra vérbírák.
- Szájer Strasbourgban nem villog, idehaza bezzeg zombizik.
Jungle World
Ferge Zsuzsa szerint az utóbbi 30 évben romlott a romák helyzete Magyarországon. Különösen a hatalmon lévő Fidesz-kormány mutat közönyösséget a népcsoporttal szemben, sőt fokozódott a diszkrimináció a romák esetében. A hatalomnak az a célja, hogy elfedje a gondokat és gyűlöletet szítson. Az országot a gyűlöletkultúra jellemzi, legyen szó a menekültekről, vagy Sorosról. A szociológusnő az interjúban elmondta, hogy Orbán a nemzeti konzultációval a romák és a zsidók ellen is hangulatot kelt. A romák a migránsok helyébe léphetnek célpontként, az üzletember pedig a zsidó „világösszeesküvést” testesíti meg. Ugyanakkor – mondta a szakember – a hivatalos statisztikák nem mutatják a valóságot, pedig a szegénység alapján Magyarország sereghajtó az unión belül, csupán a románokat és a bolgárokat tudjuk megelőzni. A legrászorultabbaknak semmilyen képzettségük sincs, így nincs esélyük elhelyezkedni. Legfeljebb közmunka keretében. Ezáltal azonban visszaszorulnak a falvakba és láthatatlanokká válnak. Ott ugyanakkor ismét kialakulnak a roma gettók. A következmény: alultápláltság, a hiányos orvosi ellátás. Iskolából pedig csak igen gyenge minőségű van. Ennélfogva ezek a gyerekek képtelenek kitörni a helyzetükből.
A lap úgy látja, elmúlt már az az idő, amikor a határok nélküli Európáról lehetett beszélni, a világ pedig egyetlen nagy falunak számított. A nemzeti konzervatív mozgalmak, a Brexittel és Trump győzelmével együtt azt tükrözik, hogy sokan vágynak a mikrokörnyezetre. Pedig a rendszerváltás után vagy két évtizedig úgy látszott, hogy a különböző térségek összenőnek, a határok vesztenek jelentőségükből és a földrészen egyetlen nagy térségen belül szabadon áramolnak az emberek és az áruk. Ám ennek vége, az államok újból mind inkább a képesek a kezükbe venni a dolgokat. Erre az igény jobb- és balszélen egyaránt jelentkezik. Ott, ahol a félelem keletkezik, amit azután ki is aknáznak. Megint csakis a hazáról esik szó. Merthogy az védelmet és biztonságot ígér. Legalábbis ha a politikát hallgatjuk, hiszen az ráerősít a társadalomban mutatkozó irányzatokra.
A migránsok felbukkanásával a gazdag és szegény országok közötti különbség politikai élt kapott. A jobboldali-populista pártok először Nyugat-Európában bukkantak fel, utána kialakult a nemzeti-konzervatív visegrádi tömb, majd jött a brit kilépés és az új amerikai elnök. Valamennyinél közrejátszott az ígéret, hogy visszatérnek a szűkebb térséghez, illetve hogy a politika a elkövetkezőkben nagyobb ellenőrző szerepet tölt be. Közben az unión belül potyautasként jelentkeztek azok az államok, amelyek többször is csak a számukra kedvező közös szabályokat tartották be. A végén már az USA is képtelen volt érvényt szerezni az együttélés normáinak. Viszont növeli a háború valószínűségét, hogy a világ megint kisebb övezetekre bomlik. Hogy ezt megakadályozzák a jólétben élő térségek kénytelenek fokozottan közbelépni a periféria nyugalma érdekében, ám ettől megint a rend fenntartói lesznek, vagyis egyszer megindul majd ismét a fejlődés a nagy, összefüggő zónák felé. De addig még igen sok rosszat fogunk megélni.
FAZ
„Kiemelt nyugdíj a vérbíráknak“ címmel a lap arról ír, hogy a büntetlenül marad kommunista vétkek megosztják Magyarországot. A szóban forgó bírák kértek és szabtak ki halálos ítéletet több mint 200 felkelőre az 56-os forradalom bukása után. Békés Márton, a Terror Háza történésze ötöt közülük felkutatott. Kiderült, hogy a rendszerváltás után nem vonták őket felelősségre és ma is igen kedvező viszonyok között élnek. Egy hadbíróról és négy ügyészről van szó, köztük Mátsik Györgyről, aki a vádhatóság képviseletében annak idején 17-szer indítványozta a legsúlyosabb büntetést és 9-szer el is rendelték azt. Az egyik áldozat egy fiatalkorú volt. Annak bátyja 5 évvel ezelőtt feljelentette az egykori ügyészt, ám a keresetet elutasították, mondván, hogy annak idején a fennálló törvények alapján csak így járhatott el. Egy másikat 1998-ban még ki is tüntettek. Békés azt mondja, az érintettek nemigen tanúsítanak megbánást.
Magyarország messze van attól, hogy egyetértésre jutna az emlékezetpolitika ügyében. A történelmi emlékek értékelését politikai érdekeknek rendelik alá és e tekintetben a Terror Házát is éri bírálat. A Schmitt Mária vezette intézmény szoros kapcsolatot ápol a Fidesszel. Az ellenzék média csak Orbán házi történészeként emlegeti az igazgatónőt. A múzeumra is vonatkozik a kritika, ami a miniszterelnökre, hogy ti. csak a kommunizmus bűneinek feltárása érdekli, a Horthy-rendszert ezzel szemben még dicsőíti is. A két szembenálló tábor arra használja az emlékezést, hogy mozgósítsa híveit a másik fél ellen. A Fidesz szemében a Kádár-rezsim továbbélésének bizonyítéka, hogy a szocialista kormányok idején csak hiányosan dolgozták fel a pártállami múltat. Az MSZP viszont úgy tálalja, hogy a Fidesz az elnyomó hagyományokat viszi tovább. A Momentum ezzel szemben úgy látja, hogy egyik párttal sem zárult le a rendszerváltás, a politikusok új nemzedékére van szükség, új gondolatokkal, új célokkal.
Politico
Szájer Józsefet érdemes figyelni az Európai Parlamentben. A konzervatív képviselő nem a törvényalkotói tevékenységével emelkedik ki Strasbourgban, mindössze két kérdést tett fel, csak két határozati javaslathoz csatlakozott, két véleményt terjesztett elő és mindössze kétszer szólalt fel az utóbbi két évben. Ám nagyon feltűnő az otthoni kapcsolatrendszere, illetve politikai tevékenysége. A Fidesz egyik vezető alakjaként büszke arra, milyen szerepet töltött be az új alaptörvény megírásában. Felesége Handó Tünde, aki igen jóban van Orbán Viktor nejével. Nemrégiben egy vidéki fórumon a Soros-tervről szólva kijelentette, hogy jön a zombik serege, mert el akarja foglalni Európát. Amivel nyilvánvalóan a Trónok harcára utalt. Ez is egy mód, ahogyan a migránsokat üdvözölni lehet.
Bécsben is készülnek a hajléktalanszállókon a télre, egyre több helyre van szükség, de ez leginkább a bevándorlással függ össze. Az idén a korábbi 900 helyett 1200 embert tudnak elhelyezni, és a három nappali központ mellett három melegedőt is kialakítottak. Mindenkit befogadnak, osztrákokat, uniós államok polgárait, de azokat is, akik az EU-n kívülről érkeznek, nyaranta azonban csak az osztrákok jogosultak az ellátásra. Utánuk a legnagyobb fedél nélküli csoportot a magyarok és a románok alkotják. Egy részük egész évben Ausztriában van, ők időnként még dolgoznak is. Másik részük csak az hideg időszakban ver tanyát Bécsben, mivel odahaza nincs elegendő szükségszállás. Egyébként az érintettek kétharmada idegen. A város jelszava: senkinek sem kell a szabad ég alatt aludnia.