- Nyílt Társadalom Alapítvány: Pócs János ócska, de ősrégi zsidóellenes jelképet választott, az eset is azt támasztja alá, hogy a kormány elfogadja az antiszemitizmust;
- Nagy baj lesz még Európában a tekintélyelvű lengyel (és magyar) nyomulásból, de a magországoknak menniük kell a maguk útján,
- Nemigen kétséges, hogy a Jobbik ellen a legfelső helyen rendelték el/meg a támadást.
Soros Györgyúgy értékeli, hogy a magyar kormány nem győzött a hazugságokkal, jóllehet álhírekkel igyekszik őt lejártani, amiért a liberális, nyílt társadalmat hirdeti. A konzervatív lapban megjelent vendégkommentárban a milliárdos a közönségre bízza annak eldöntését, mennyire volt sikeres a nem létező “Soros-tervről” megtartott nemzeti konzultáció, amikor egy 10 milliós országban állítólag 2,3 millión küldték vissza a kérdőívet. Ahhoz, hogy erről bármit lehessen mondani, látni kellene az íveket. De nem is ezzel kíván foglalkozni Soros, hanem azzal, hogy
a korrupt kormány közpénzből már jó ideje kampányt folytat ellene, mégpedig azzal a céllal, hogy a hatalom elterelje a figyelmet a saját kudarcairól,
hiszen nem tett eleget a polgárok kívánságainak, főleg az egészségügyben és az oktatásban.
A befektető megerősíti, hogy szerinte az egész hadjáratnak erősen antiszemita kicsengése van. Azt sugallja, hogy ő a nép ellensége, ám semmi sem állhat távolabb az igazságtól. Hiszen az évtizedek során 400 millió dollárt adott az alapítványon keresztül hazája támogatására. Ugyanakkor a hivatalos propaganda kiforgatja a nyílt társadalom jelentését, mert az egyáltalán nem a nyitott határokat és a migránsok tömeges beengedését jelenti, a keresztény Magyarország megsemmisítése céljából. Igazából azt takarja, hogy senkinek sincs monopóliuma az igazságra, és ha békében akarunk élni, akkor tiszteletben kell tartanunk a kisebbségeket, azok nézeteit. A kritikus gondolkodásra és a közpolitikáról folytatott vitára épül.
Soros badarságnak minősíti azt a hivatalos magyar állítást, miszerint ellenőrzése alatt tartaná az EU-t és kihasználná azt, hogy rákényszerítse “tervét” a tagállamokra. Mint kiemeli, lebecsüli a magyar nép értelmi képességét, aki ilyesmit hangoztat, hiszen a migrációs válságban a döntéseket a tagok kormányai hozzák. A nyilatkozat megismétli, hogy a pénzember szükségesnek tartja a menekültek elosztását, de szigorúan önkéntes alapon. Aki pedig nem akar menedékkérőket befogadni, az sok, más módon segíthet. Ám itt európai megoldásra van szükség. A magyar kormány ezeket a nézeteket torzította el tudatosan “Soros-tervvé”.
A Magyarország és Lengyelország által megmérgezett légkör szűkítette a lehetőséget a migránsok átvételére és beilleszkedésére. Soros nagy mértékben felelősnek tartja a két vezetést, amiért akadályozzák a kiút közös megtalálását. Az Orbán-kormány gyűlöletet és félelmet akar kelteni, illetve azon van, hogy az embereket közönyössé tegye mások szenvedései iránt. A történelemből tudhatjuk, hová vezet mindez. Ám a lakosság többsége nem ment lépre. Soros végezetül megerősíti, hogy élete hátralévő részében is a szabad gondolkodásért és véleménynyilvánításért, a tanszabadságért és a kisebbségek védelméért kíván küzdeni. Nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon.
Soros György alapítványa szerint a Középkorból származó antiszemita jelképhez folyamodott az a fideszes képviselő, aki közzétett egy frissen leölt, pörzsölt disznót, rajta a felirattal: “Ő VOLT A SOROS!!!”. Pócs János ugyan tagadja, hogy a felvételnek bármi köze volna az üzletemberhez, de a Nyílt Társadalom Alapítvány elítélte a megdöbbentő fényképet és azt mondja, hogy az a zsidóellenes érzelmekre játszik rá. A nyilatkozat szerint az eset is az bizonyítja, hogy az antiszemitizmus hivatalosan elfogadottnak számít az orbáni Magyarországon. A jelentés hozzáteszi, hogy Soros nem hívő, ugyanakkor régóta bírálja a miniszterelnököt, ellenben támogat olyan szervezeteket, amelyek a liberális, demokratikus értékeket, a nyitott határokat képviselik Európa keleti felén. A kormányfő ezzel szemben gyakorta támadja a befektetőt, a mostani választási kampányt is rá hegyezi ki. A szélsőjobb mind inkább felbátorodott, ahogy erősödtek Magyarországon a menekült-ellenes érzelmek.
A Brexitnél is nagyobb gond fenyeget az unió keleti felén, ahol növekszik az újabb szakadás kockázata. Fennáll ugyanis annak az eshetősége, hogy Lengyelország haramia állam lesz. Annál is inkább, mert az új kormányfő Európa-ellenes mondandója nem sokban különbözik attól, amit elődje képviselt. Morawiecki is csupán Kaczynski lakája, aki támogatta, hogy a mind inkább tekintélyelvű PiS folyamatosan ellenőrzése alá vonja a bíróságokat. Az EU úgy ítéli meg, hogy ezt már nem nézheti tovább tétlenül, egyre valószínűbb az elhúzódó viszály. Ahogy a szervezet egyik korábbi varsói nagykövete mondja, mind többen gondolják úgy, hogy a szolidaritás nem lehet egyirányú utca, és hogy nem lehet tovább halogatni a fellépést, különben az unió elveszheti a lelkét.
A lengyelek hozzá vannak szokva, hogy kormányuk nacionalista érzelmeket kelt, amikor éles támadásokat intéz az EU ellen. De az országra nézve idáig ez csak annyi következménnyel járt, hogy csökkent befolyása az integráción belül. Megváltozott ugyanakkor a hang, lásd Macron vagy a holland kormány figyelmeztetését. Ám egyes lengyel politikusok azt mondják, ha a szövetségesek továbbra is ostorozzák a kormányt, akkor az ország az unió ellen fordul és felbátorodnak a nacionalista erők. Kaczynski szíve szerint kilépne a szervezetből, csakhogy tudja, hogy a lengyelek profitálnak a tagságból. Ezért egy varsói professzor szerint igyekszik negatív hangulatot kialakítani Brüsszellel szemben, miközben azt hangoztatja, hogy nincs szándéka távozni.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az uniónak mennie kell előre, de nem oszthat meg és nem bosszanthatja a polgárokat. Schulz terve azonban éppen nem ezt szolgálja. Merkel pedig nem nyilvánít véleményt Macron európai reformtervéről, pedig nélküle nem fog menni. Ugyanakkor a német szociáldemokraták vezetője által vázolt program, az Európai Egyesült Államok megteremtése, pont nem az, amit a legtöbben akarnak a földrészen, mert nem szeretnék, ha a nemzetállamok nagymértékben elveszítenék szuverenitásukat. Ennek megfelelően a szakemberek a napokban, Berlin közelében megtartott tanácskozáson inkább arra összpontosítottak, miként tudja az EU megvédeni az alapértékeket a lengyelektől, magyaroktól és más kelet-európai államokból kiinduló fenyegetéssel szemben.
A válaszok megoszlottak. Akadt, aki amellett állt ki, hogy ki kell zárni azokat az országokat, amelyek tartósan megsértik a hatalmi ágak megosztását, mint a legyelek és a magyarok, Kaczynski és Orbán alatt. Mások nem mennének el ilyen messzire, de abban egyetértenek, hogy nincs jó állapotban a közmegegyezés az unión belül. Az egyik fél ragaszkodik a liberális modellhez, a másik ellenben – és nem kizárólag Keleten – az „igazi” értékekre, a keresztény hagyományokra, a családra, a nemzetre hivatkozik. A fórumon konszenzus alakult ki abban, hogy a Brexit mellett ez a fő feladat Európa számára.
A kiutat illetően volt, aki azt szorgalmazta, hogy az érintett országokban tárgyalni kell a civil társadalommal, de szükség van a szankciók lehetőségére is. Hiszen nem lehet csemegézni az alapértékekből. De emellett meg kell védeni a polgárokat, akik közül sokan elbizonytalanodtak. És ezt csak tetézi a demokrácia válsága. A megoldást a hozzáértők abban látják, hogy több szolidaritásra van szükség, pl. a menekültek elosztásánál. A kormányoknak nyílt párbeszédet kell kezdeniük az emberekkel a közösség jövőjéről. Végül pedig létre kell hozni a mag-Európát, amelyhez azonban a többiek később csatlakozhatnak.
Bécsi csodagyereknek nevezi a lap Sebastian Kurzot, aki a maga 31 évével hamarosan Európa legfiatalabb kormányfője lesz. Sikere valósággal földrengésszerű volt. Az eredményt részben annak köszönheti, hogy megígérte: visszajuttatja Ausztriát a csúcsra. Persze kérdéses, hogy mit jelent ez Európa egyik legtehetősebb országában. A másik kulcs a Néppárt elsőségéhez, hogy a bevándorlás elleni harcot állította a választási kampány fókuszába. Ezek a jelszavak főleg az egyszerű embereknél jönnek be. Ők azok, akik nem kérnek a bevándorlókból, elsősorban a muzulmánokból. Ebből sokáig a Szabadságpárt profitált, de most már Kurznak köszönhetően, a Néppárt is.
A politikus nem nehézsúlyú a közélet világában, de nagyon jól él azzal, hogy programja meglehetősen opálos. Témáról témára változik, hogy éppen milyen hangot üt meg. Van érzéke a nyilvánossághoz és a megfelelő üzenetek célba juttatásához. Vagyis jól el tudja adni magát, amikor a pártprogramok, illetve –kötelékek már nem sokat számítanak. Viszont idáig bármibe vágott is bele, a végén mindig megdöbbentette azokat, akik kételkedtek benne. Nagyon is jól tudja, mit akar, amihez stratégiai gondolkodásmód és bátorság társul. A jövőben szócső lehet mindazok számára, akik meggyőződéses európainak tartják magukat, ám a közösségi jogkört csak ott kívánják erősíteni, ahol azt az előnyök indokolják. A közhiedelemmel ellentétben nem csupán a Visegrádi Csoport tartozik ide.
Der Standard
1. Kétszeresen is bajba került a Jobbik: egyfelől a Számvevőszék elszedi a párttól a választási kasszát, másfelől pedig az oroszok javára végzett kémkedés gyanújával vádat emelnek Kovács Béla ellen. A drákói pénzbüntetés a pártfinanszírozási jogszabályok állítólagos megsértése miatt átszámítva 2 millió eurót jelent, fellebbezésre lehetőség nincs. Ebből következik, hogy a legerősebb ellenzéki tömörülésnek gyakorlatilag nincs anyagi eszköze a választási hadjárat megvívásához. Mirkóczki Ádám ezt úgy tette érzékletessé, hogy anyagilag megsemmisítették őket. A pártok gazdálkodása valóban mocsárnak számít Magyarországon. A legális bevételek sehol sem fedezik a kiadásokat, ám ezt idáig senkinél sem torolták meg.
A Számvevőszéket a Fidesz egyik bizalmi embere irányítja, és nem kételkedik senki sem abban, hogy a megsemmisítő adminisztratív csapást a legfelső helyről rendelték el a Jobbik ellen. Tartalmi kérdésekben nemigen van eltérés a kormánypárt és legfőbb riválisa között, miután Orbán erősen jobbra vette az irányt. Vona Gábor ugyanakkor mérsékelt szirénhangokkal megpróbált támogatókat elhalászni a jobbközépről. Egyébiránt pedig Polt Péter éppen most, a kampány kezdetén látta elérkezettnek az időt, hogy elővarázsolja a kalapból Kovács Béla ügyét.
http://derstandard.at/2000069953509/Ungarn-Rechtsextreme-Jobbik-zweifach-in-Noeten
2. Egy német emberi jogi szervezet azzal vádolja a magyar és a horvát határvédelmi egységeket, hogy azok verik és erőszakkal toloncolják vissza a menekülteket Szerbiába. Ideértve, hogy rugdossák az áldozatokat, elektrosokkal alkalmaznak ellenük és kutyákat uszítanak rájuk. Az állítást fényképek és tanúvallomások támasztják alá, az idén több mint 110 ilyen eset került nyilvánosságra. A magyar és a horvát rendőrök legalább 857 embert, köztük kiskorúakat bántalmaztak, miután azok áthatoltak a magyar kerítésen, illetve a horvát zöld határon. Több ízben elvették a javaikat, illetve ruhájukat, nem ritkán hideg időben. Magyar és horvát részről tagadják a vádakat, de a jogsértéseket már más civil szervezetek, illetve sajtóorgánumok is szóvá tették. Az UNHCR pedig arra figyelmeztet, hogy az erőszakos kitoloncolások ellentétesek a nemzetközi joggal.