- Már repedezik az orbáni teljhatalom építménye;
- Megoszlanak a vélemény arról, hogy mire lesz elég országosan az ellenzék átütő hódmezővásárhelyi sikere;
- Soros emberi jogi díjat kap Düsseldorfban.
Az első repedések már megjelentek az orbáni rendszeren. Így látja ezt a kommentár, miután a Fidesz csattanó fülest kapott az egyik bázisának számító Hódmezővásárhelyen és ez jelzés lehet az országos választásra. Az elemzés azt ajánlja a német olvasónak, hogy jegyezze meg a város nevét, bár az nem könnyű. A magyarok számára azért lehet emlékezetes, mert 2018 egyik hideg téli napján ott kezdett el repedezni az orbáni hatalom hihetetlenül nagy épülete. Persze nem történt több mint hogy új polgármestert választottak, csak éppen a vereség kettős üzenetet hordoz: az ellenzéknek azt, hogy az egység erőt ad. A kormánynak pedig azt, hogy a lakosság figyelmét immár nem lehet puszta gyűlölet- és félelemkeltő hadjáratokkal elterelni a hatalom visszaéléseiről, legyen a célkeresztben a menekülthullám, Soros vagy az EU. Orbán sokrétű manipulációval még bebiztosítja uralmát. A legfontosabb tisztségeket az államban, közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban a saját híveivel rakta tele. A sajtót jórészt kézben tartja, a gazdaságot pedig egy oligarcha-klikk ellenőrzi. De már elegendő éber erő van, amely kivonja magát az orbáni rendszerből. Ez reménysugár Magyarország, de Európa számára is.
A választási megrázkódtatás, amely megrendíti Orbán rendszerét. Így tálalja a konzervatív újság a hódmezővásárhelyi eredményt, hozzátéve, hogy idáig a kormányfő biztos volt abban: áprilisban eléri az abszolút többséget. Ám a vasárnapi eredmény azt tanúsítja, hogy véges lehet a teljhatalma. Mindenesetre a hódmezővásárhelyi választás kimenetele benne volt a levegőben, mert a széttagolt ellenzék végre beállt egyetlen jelölt mögé. Szoros sikerben reménykedett, politikai földrengés lett belőle, ami jelzés. A nem egészen 50 ezres, jómódú településen ugyanis nem helyi gondokról volt szó, hanem magáról az egész orbáni rendszerről. Onnan indult ki az Elios-ügy, amelyben központi szerepet tölt be a miniszterelnök veje. A helyi erős ember pedig Lázár János, a kormányfő jobb keze. Az eredmény ómennek számít az országgyűlési választás előtt. Népszavazásnak Orbánról és a politikai stílusáról. Meg a választási módszerekről, amelyek között ott vannak a kemény csapások és a félelemgerjesztő húzások. Márki-Zay híveit név szerint kipellengérezték, csak éppen Magyarországon nem szeretik, amikor a politika szorongatja és hülyének nézi az embereket.
A Fidesznek hirtelen eszébe jutott az a rémületes lehetőség, hogy ha 40 körzetben veszít április 8-án, akkor oda az abszolút többség is. Ami idáig teljesen biztosnak látszott. Ezt Orbán is így kezelte országértékelőjében. De a pártok és a lakosság körében is új hangulatot tapasztalni: együtt le lehet, le kell gyűrni Orbánt. Az eddig civakodó ellenzék esküszik, hogy együttműködik, legalább valamelyest. Olyasfajta összefogás, mint Hódmezővásárhelyen, persze valószínűleg sehol sem lesz, a Jobbik akar maradni a legnagyobb ellenzéki erő. De lehet, hogy itt-ott visszalép és visszafogja a kampányt. Valószínűleg fokozódik a nyomás az LMP-re is, hogy ne kéresse magát. Viszont a választási törvény sem kedvez túlzottan a közös fellépésnek. Szóval még visszafelé is elsülhet, de a hangulat váratlanul bizakodóra fordult.
Hódmezővásárhelyen kiderült, hogy a Fidesz nem legyőzhetetlen, és ez riasztó hír a magyar jobboldal számára. Az ellenzék ugyanakkor reményt merít a sikerből, mármint hogy minden ellenkező előjel dacára még megszorongathatja Orbánt. A független Márki-Zay vonzereje a túlzott hatalmat birtokló kormánypárttal szemben kifejeződött a viszonylag nagyarányú választási részvételben is. Most arról megy a vita, hogy a helyi modellt mennyire lehet alkalmazni az országban másutt is. A felmérések feltárják, hogy nagyon sok a bizonytalan szavazó, és ez ellenzék ebből arra következtet, hogy jelentős az igény a változásra. Az azonban csak megállapodások esetén következhet be. A közös jelöltek állítása azért bajos, mert a baloldaliak és a liberálisok nem akarnak közösködni a szélsőséges Jobbikkal, még akkor sem, ha az újabban mérsékeltebbnek mutatkozik. De ha közös nevezőre jutnak, akkor is leginkább csökkenteni tudják Orbán többségét. Viszont az már látszik a vasárnapi eredmény alapján, hogy az egymást követő korrupciós botrányok kezdenek ártani a hatalomnak.
Orbán Viktor halálbiztosnak tekintette választási győzelmét alig hat hét múlva, ám látványosan vesztett Hódmezővásárhelyen és ez riasztólövés a számára. Az eredmény még a kormánykritikus sajtót is meglepte. Az ellenzék szoros győzelemben reménykedett, nem pedig politikai földindulásban. De hát összejött egy-két dolog. Így az Elios-ügy, amely a településről indult. És mivel Lázár János városáról van szó, elemzők úgy gondolják, hogy itt az általános közhangulat nyilvánult meg. Vagyis hogy nem csupán a pártok, hanem a polgárok részéről is megvan a szándék az Orbán elleni összefogásra. Akad 25 olyan egyéni körzet, ahol a Fidesz 2014-ben kevesebb, mint 40 %-kal nyert, ott most jók a kilátások az ellenzék szemszögéből.
Der Standard
1. A hódmezővásárhelyi „próbaválasztás”miatt gondjai vannak Orbán Viktornak, az ellenzék friss szelet érez a meglepetésszerű győzelem után, de maga is lépéskényszerbe kerül. Mindenesetre felbolydult a hazai politika. Régóta hitt bizonyosságok vizsgáznak. Ha idáig az volt a nagy kérdés, lesz-e ismét kétharmada a miniszterelnöknek, akkor most felvetődik, hogy sikerül-e legalább az egyszerű többséget elérnie. De még az sem biztos. Idáig Orbánnak állt a zászló, ám most kiderült, hogy az ellenzéknek nem okvetlenül kell saját magával viaskodnia a voksokért. Hódmezővásárhely idáig Lázár János feudális hitbizományának tűnt. Tegnap Budapesten hiperaktív üzemmódba kapcsoltak a hatalommal szembenálló pártok. Minél több egyéni körzetben kellene megegyezniük az összehangolt indulásról. Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője úgy gondolja, hogy megindult a verseny, ki tud több embert mozgósítani. A Fidesz ugyanis legfeljebb 2,2-2,3 millió hívére támaszkodhat, vagyis ha az ellenzéki tábor jóvoltából magas lesz a részvétel április 8-án, akkor jók a kilátások a kormányváltásra.
2. Paul Lendvai szerint Márki-Zay Péter szenzációs győzelme, valamint a bukaresti tömegtüntetés a korrupció-elleni ügyészség vezetőjének leváltása ellen mutatja azoknak a kormányoknak a sebezhetőségét, amelyek részben vagy teljesen kiiktatták a jogállamot szolgáló alkotmányos biztosítékokat. A szerző szerint napjainkban teljesen nyitott Európa sorsa. Nem kell attól tartani, hogy világháború közeleg, ám a demokrácia kirajzolódó szétesésének következményei beláthatatlanok. A múlt heti EU-csúcson lezajlott vita rávilágított, hogy túl sok tagállam kevesebb pénzből akar több Európát. Hamar bumerángnak bizonyult a meggyengült német kancellár rosszul előkészített javaslata, hogy rövidítsék meg a közösségi támogatásokat, ha a Visegrádi Csoport nem hajlandó menedékkérőket átvenni. Ehelyett annak érdekében kellene ezt az eszközt kilátásba helyezni, hogy harcoljanak a korrupció ellen és állítsák vissza a jogállamot, valamint a sajtószabadságot. Az agrár- és szerkezeti alapok az uniós éves költségvetésének háromnegyedét viszi el.
Reménysugarat lát az ellenzék Hódmezővásárhely után. Orbán Viktor, az autokrata miniszterelnök egy hete még sajnálkozó képet festett a kormányellenes erőkről az országértékelőben. A közvélemény kutatások azt támasztották alá, hogy igaza is van, vagyis hogy nincs igazi kihívó hatalmával szemben, noha az sokak szerint lebontja a demokráciát és egyre inkább fenyegeti az EU többi részét. A vasárnapi választási eredmény azonban némi reményt ad az ellenoldalnak. Elemzők úgy értékelték, hogy Márki-Zay megválasztása újrarendezi a sorokat, mert bebizonyosodott, hogy ha az ellenzék felsorakozik a jelöltek mögött, akkor nyerni lehet még a leginkább kormánybarát körzetekben is.
Hódmezővásárhely a sikereket és a kudarcokat tekintve is tipikus a Fidesz-kormányzatok szemszögéből. A település sokat profitált Lázár János gyámkodásából, de a párt helyi vezetését egyre hangosabban vádolják urambátyám viszonyokkal. A város volt a Tiborcz-féle lámpaügyek bölcsője. László Róbert a Political Capitaltől úgy érzékelteti, hogy a korrupció lassú méreg. Az emberek egy darabig elvannak vele, de azután elegük lesz belőle, amikor már túl nyilvánvalóvá válik. Az ellenzék számára katalizátor lehet, ha ilyen helyeken győz, bár a szakértők figyelmeztetnek, hogy egy fecske még nem csinál tavaszt a parlamenti választásokon. László Róbert azt hangsúlyozza, hogy az ellentábornak programot kellene kínálnia a siker érdekében, nem elegendő csupán a választási stratégiát taglalni.
A sokkszerű vereség láthatóvá tette Orbán Viktor gyenge pontját az országgyűlési választások közeledtével, bár egyelőre nem tudni, hogy az ellenzék képes-e országosan is egységre lépni. Mindenesetre a váratlan kudarc a Fidesz egyik bástyájának számító Hódmezővásárhelyen a párt sebezhetőségére utal, ha az ellenoldal összefog. Viszont ha az nem tud korrupcióellenes stratégia alapján közös jelöltekben megállapodni, akkor a miniszterelnök harmadszor is győzni fog. Nagy Attila Tibor a Méltányosság Központtól úgy értékeli, hogy az eredmény megalázó a kormánypárt szemszögéből, ellenben reménysugár az ellene küzdő erőknek. Felmérések azt igazolják, hogy a Fidesznek nagyjából ugyanakkor a támogatottsága, mint a vetélytársaknak. Viszont a Political Capital szerint visszaüthet, ha a hatalom túl éles hangot használ és a hisztériakeltésre játszik.
A szavazatok megoszlása azt bizonyítja, hogy kockázatos, ha Orbán csupán a saját híveket igyekszik felsorakoztatni. Az ellenzéknek azonban így is nehéz dolga lesz. A pártok nem hajlandóak közös listára, anélkül viszont közös jelölteket kellene állítaniuk a 106 egyéni körzetben. Ám a Jobbik nem hajlandó tárgyalni az MSZP-vel.
Hódmezővásárhely után újjáéledt haló poraiból az ellenzék és megújítja erőfeszítéseit Orbán elűzésére. A Fideszt sokkszerű vereség érte a polgármester választáson. Az ellenzéki pártok együttműködést ígérnek, bár az MSZP ehhez nem szeretne formális megállapodást a Jobbikkal. A felmérések a kormánypárt jelentős előnyét tanúsítják, ám a vasárnapi eredmény új lendületet adott a versenynek. Krekó Péter (Political Capital) úgy látja, hogy a fejleménynek erős üzenete van mind az ellenzéknek, mind Orbán Viktornak. Előbbi láthatja, hogy van lehetőség az együttműködésre, ha akar. A Fidesz pedig feljebb csavarhatja a kampányt, mert látszik, hogy nem csupán matematikai, hanem politikai esély is van a párt legyőzésére.
Orbán Viktor meglepő és sokkoló vereségbe futott bele a barométernek számító hódmezővásárhelyi polgármester választáson. Ez pedig azt jelzi, hogy lehetnek még nehézségei, miután pár hét múlva következik az országos megmérettetés. A politikus, aki heves migránsellenes és populista retorikájáról közismert, szeretne harmadszor is miniszterelnök lenni. Hódmezővásárhely azért is megrázó a Fidesz támogatói számára, mert a város a kormányfő kulcsfontosságú szövetségesének, Lázár Jánosnak a szűkebb hazája. A pártnak ugyan jelenleg nagyjából 50 %-ot mérnek, ám most van kibontakozóban az Orbán vejét is érintő korrupciós ügy, továbbá vita van amiatt, hogy a kormány állítólag el akarta titkolni menekültek befogadását, és ez már váratlan bökkenőket jelentett a hatalom számára az utóbbi hetekben. Megfigyelők ezzel együtt valószínűnek tartják a Fidesz sikerét, és leginkább annak arányát nézik, mert ha nem lesz meg a kétharmad, akkor az várhatóan meggyengíti Orbánt.
A magyar ellenzék csapást mért Orbán Viktorra a hódmezővásárhelyi választáson, amely népszerűségi próba volt a kormányfő számára. de a vereséget jelentősnek ítélik országos szempontok alapján is. A Fidesz éveken át hasznot húzott az ellenzék megosztottságából. A hírügynökség úgy látja, hogy a kormánypárt nagy pofont kapott, ugyanakkor az ellentábor jelentős lendülethez juthat. Sőt, már nemcsak arra lát lehetőséget, hogy túlélje a választást, esély lát nemcsak arra hogy túlélje a választást, hanem arra is, hogy megbuktassa a fiatal demokratákat. Ehhez azonban nagymértékű együttműködés és bizalom kellene, ami idáig nemigen volt meg. Ám ha sikerül megegyezniük, akkor eleshet nagyon sok, korábban Fidesz-bástyának számító körzet. László Róbert úgy értékeli, a kérdés most már nem az, hogyan lehet meggátolni a kétharmadot, hanem hogy miként lehet megverni a Fideszt.
Orbán Viktor pártja elvesztette a pótválasztást, pedig Hódmezővásárhelyt évtizedeken át az erődjeként tartották számon. A fejlemény főleg azért jelentős, mert az ellenzék egységesen lépett fel és így vívta ki a sikert. Ráadásul a súlyos kudarc mindössze hat héttel az országos választás előtt érte a Fideszt, mégpedig egy olyan helyen, ahol a rendszerváltás óta szinte minden alkalommal a párt nyert. Emellett a városból származik Lázár János, Orbán egyik legközelebbi bizalmasa és az egyik legbefolyásosabb politikus. A vereség ugyanakkor azért sokatmondó, mert Márki-Zayt az összes ellenzéki erő támogatta, a baloldaltól a szélsőjobbig, és ez feltüzelheti az erőfeszítéseket, hogy közösen álljanak ki Orbán túlhatalma ellen.
Orbán Viktor felsült a lakmusztesztnek tekintett „próbaválasztáson” és ez súlyos kudarc számára. Kemény csapás az eredmény a Fidesznek már csak azért is, mert Lázár János szülővárosáról van szó és a párt legutóbb ott 62 %-ot ért el. Csak éppen érték pofonok az utóbbi időben, részben a Tiborcz-féle korrupciós ügy, részben pedig amiatt, hogy hírek szerint a kormány trükközött a befogadott menekültek számával.
Az ENSZ távozó emberi jogi főbiztosa élesen bírálta Szíriát, Iránt, Törökországot, valamint Lengyelországot, de főleg azzal keltett feltűnést, hogy rasszistának nevezte Orbán Viktort. Al-Husszein kíméletlen beszédben ostorozta, hogy napjainkban ismét divatba jött az elnyomás, újból megjelent a mindent szemmel tartó állam, visszaszorulóban vannak az alapjogok a világ minden sarkában. Mint ahogy a szégyenérzet is. A diplomata Genfben, az Emberi Jogi Tanács négyhetes ülésszakának kezdetén szólalt fel. Magyarországról szólva szó szerint azt mondta, hogy idegengyűlölők és rasszisták Európában már egyáltalán nem érzik kínosnak, amit csináltak, lásd Orbán Viktort, aki nemrégiben kijelentette: „Nem akarjuk, hogy a színünk más színnel keveredjen”. A jelentés kitér arra, hogy ezek után Szíjjártó Péter felháborodottan a tisztségviselő lemondását követelte.
A Transparency International európai igazgatója vitába száll a lap vezércikkével, amely pár napja azt szorgalmazta, hogy az uniós támogatásokat a lengyelek esetében a közösségi szabályok betartásától tegyék függővé. Carl Dolan szerint ez a taktika csupán azok kezére játszik, akik alig várják, hogy szembeszállhassanak egy ilyen döntéssel. Mert pont a lényeget tévesztik szem elől mindazok, akik a lépést megtorlásnak szánják, amiért Varsó nem hajlandó menekülteket befogadni, vagy csak vissza akarják téríteni a közös útra Magyarországot és Lengyelországot. Az EU ugyanis nem csupán gazdasági integráció, hanem elősegíti a demokratikus normák közelítését. Csak éppen jelenleg semmiféle érdemi eszköze nincs ez utóbbi feladathoz. De az megfelelő adu, ha a közösségi pénzek kifizetését a jogállamisághoz kapcsolják, ám ezt a kártyát elvben minden tag ellen ki lehet játszani. Az idevágó vita azután kezdődött a szankciókról, hogy Ausztriában 18 éve bekerült a hatalomba a szélsőjobb. Vagyis nem csak egyes új tagok lépnek vissza a demokrácia területén.
Az elhibázott alkotmányok aláássák a demokráciát és ezt Magyarország példája is bizonyítja. Ezt írja vendégkommentárjában a chicagói, illetve a new yorki egyetem két politológusa. Mint rámutatnak, az ukránok, magyarok, törökök, lengyelek és venezuelaiak a tekintélyelvűséggel kacérkodnak. Az amerikai elnök rendszeresen megszegi a demokratikus normákat. Az olyan államokban, mint Oroszország és Egyiptom szétverik az ellenzéket, mert tudják, hogy az USA – Trump alatt – az ökölrázáson kívül úgysem csinál semmit. Viszont a szerzők elemzése azt bizonyítja, hogy az utóbbi jó 200 évben a tekintélyelvű elődöktől örökölt alaptörvényt használták a világ jó részén a demokratikus átmenet során. Az ilyen alkotmány azonban gyakran kiskaput jelent ahhoz, hogy visszatérjenek a diktatúrához. És az ilyen, eltorzult demokráciákat nem könnyű helyreállítani.
Magyarországon a rendszerváltás után érvényben maradt a korábbi alkotmány, habár jócskán átírták azt. De a politikai változások megmaradtak a korábbi jogi keretek között, így a hatalom korábbi gazdái viszonylag könnyen menlevelet kaptak. A lakosság azonban ezt nem nézte jó szemmel, így jutott el az ország 2010-ig, amikor is a szélsőjobbos Fidesz került hatalomra. A kétharmad birtokában a párt átírta az alaptörvényt, de illiberális módon. Orbán autoriter törekvései pedig most lebontják a demokráciát. Pedig Svédország példája mutatja, hogy ha megvannak hozzá az államférfiúi erények és türelmesen hajtják végre a változtatásokat, akkor igenis fel lehet számolni a demokratikus torzulásokat, de úgy, hogy ne alakuljon ki újabb diktatúra.
Emberi jogi díjat kap Észak-Rajna Westfáliában Soros György, amiért évtizedek óta harcol a világban az emberi jogokért, a szólásszabadságért és az oktatásért. A düsseldorfi Tonhalle, vagyis hangversenyközpont elismerését, amellyel 10 ezer euró is jár, a helyi szimfónikusok karnagyának, Fischer Ádámnak a kezdeményezésére ítélték oda a befektetőnek. Vagyona java részét a milliárdos nemzetközi segélyszervezetekre, illetve oktatási intézményekre költi. Egyben élesen bírál sok kormányzatot, mindenek előtt Trumpot. Az okiratot nem egészen egy hónap múlva, koncert keretében adják át a Soros-alapítvány képviselőjének. A kitüntetést idáig az Orvosok határok nélkül és a görög Leszbosz szigetének „Kara Tepe” menekülttábora érdemelte ki.