Útmutató szelíd és derűs kormányunknak, hogyan értsen szót a fiatalabb generációkkal
Az elmúlt napok-hetek eseményei kapcsán kiderült, hogy a magát családcentrikusnak és gyermekbarátnak valló kormánynak nagyjából fogalma sincs, hogyan kell valójában a gyerekekkel bánni. Ezek a szelíd és derűs emberek láhatóan feszengenek, amint 18 év alatti emberi lényekkel kell kapcsolatba lépniük, és ahogy lehet, kimenekülnek a helyzetből. Kedves vezetők, itt egy rövid kisokos a teljesség igénye nélkül, hogyan viszonyuljunk a gyerekekhez!
- Nem használjuk őket politikai kampányokban sem reklámhordozóként, sem mások számára elrettentő példaként.
- Ha már úgy alakult, hogy véletlenül megtanítottuk nekik, milyen demokratikus jogaik vannak, segítünk nekik azt is megtanulni, hogyan éljenek ezekkel a jogokkal.
- Nem hívjuk be őket élő televízós műsorba csak azért, hogy aztán megpróbáljuk megalázni őket egy egész ország előtt
- Válaszolunk a kérdéseikre, hogy ezzel is segítsünk nekik eligazodni a világban.
- Meghallgatjuk, ha el szeretnék mondani, hogy mi jár a fejükben. Ellenkező esetben fogalmunk sem lesz róla, és nagy meglepetések érhetnek, ha váratlanul mégis kiderül.
- Nem ijesztgetjük őket rendőrsorfallal és fenyegetőzéssel.
- Csak úgy beszélünk velünk, ahogy a saját gyerekeinkkel is beszélnénk, mert mindig eszünkbe jut, hogy ők is valakinek a gyerekei.
- Nem nehezítjük meg számukra a továbbtanulást, még akkor sem, ha nem feltétlenül zseniálisak, csak egyszerűen átlagos képességű és gondolkodású gyerekek.
- Van olyan, hogy meggondolatlanok, és indulatból mondanak vagy cselekszenek dolgokat. Ilyenkor érdemes leülni velük beszélgetni, és elmondani nekik, hogy legközelebb mire kellene figyelniük.
- Támogatjuk, hogy önálló életet tudjanak kezdeni, és nem rántjuk bele őket már egyetemista éveik alatt egy olyan hitelcsapdába, amiből jó, ha hatvanéves korukra ki tudnak kecmeregni.
- Nem kergetjük el őket az országból, elszakítva a családjuktól és a barátaiktól, hogy aztán a markunkat tartsuk a pénzért, amit máshol keresnek.
Ha a fentieket nem vesszük figyelembe, esetleg előfordulhat, hogy a gyerekek végül nem vesznek mindket komolyan. Vagy épp ellenkezőleg: annyira komolyan vesznek, hogy hamarosan a tőlünk ellesett eszközökkel igyekeznek minket eltávolítani a hatalomból.
Csak mondom.
Kerényi Kata