Ennek csalhatatlan jele, hogy a korábban az olimpiai pályázatért felelős kormánybiztost, Fürjes Balázst kinevezte a a nemzetközi sportpályázatokért felelős kormánybiztosnak is.
A Magyar Közlönyből kiderül, hogy Fürjes feladata lesz a
2030-ig tartó időszak kormányzati stratégiájának, amely tartalmazza a megpályázandó kiemelt nemzetközi sportesemények felsorolását, végrehajtása.
Az ne tévesszen meg senkit, hogy a legközelebbi szabad olimpia 2032-ben lesz, Fürjes megbízása meg 2 évvel korábban lejár. Egyfelől azt meg lehet hosszabbítani, másfelől meg az olimpiai pályázatot 5 év múlva kell benyújtani, és legkésőbb 2025-ig dönt is róla a Nemzetközi Olimpiai Bizottság.
Fürjesről azt eddig is tudni lehetett, hogy gyakorlatilag átvette a hatalmat Tarlóstól a fővárosban, mint kiemelt budapesti fejlesztésekért felelős kormánybiztos; ez a kettő együtt azt jelenti, hogy a fővárosi fejlesztéseket alárendelik a megpályázandó nemzetközi sporteseményeknek. Magyarul
az olimpiai pályázatnak.
Az olimpiai pályázat ellen (Magyarországon is) az a legfőbb érv, hogy az nem jelent mást, mint a közpénzek magánzsebekbe csatornázását, azaz a túlárazott létesítményfejlesztési pénzek egyszerű lenyúlását. Annak belátásához, hogy ez nem teljesen életidegen feltételezés volna, elég csak a NER elmúlt 8 évére, és abban a már egy éve véget ért, de még mindig költségvonzatokkal járó budapesti vizes vébére emlékezni.
Orbán most azt a stratégiát választotta, hogy kihúzza a talajt az ellenérvek alól, ti. hogy az olimpia nem jó, mert alkalmat ad a lopásra. A szükséges létesítményeket (stadionokat, sportcsarnokokat, egyebeket) ezért jó előre, mintegy az olimpiától függetlenül megépítik, ezért
a közpénzeket jó előre ellopják, hogy ne tudjanak ezek védelmére hivatkozni az ellenzők.
A készülő létesítményekről tavaly decemberben döntött a kormány, a Zoom szedte össze pontosan, hogy mik épülnek. A számla már 750 milliárd forintnál jár.
A dicsőségben megőszült, foltnélküli NOB-tag, volt MOB- és köztársasági elnök, Schmitt Pál már tavaly novemberben a Fidesz kongresszusán elkottyantotta, hogy Orbán a 2032-es olimpiát nézte ki magának. A miniszterelnöknek régi, legalább 17 éves álma a a budapesti olimpia, már harmadszor fut neki a pályázatnak, de
- 2012-es játékokat elhappolta London,
- a 2024-es olimpiát meg Párizs kapta meg,
- a még szóba jöhető 2028-as eseményt meg tavaly csomagban ítélték oda Los Angelesnek.
A 2012-es pályázatot még az MSZP-SZDSZ kormány vonta vissza, miután a Fidesz 2002-ben elveszítette a választást, a 2024-est meg maga Orbán tavaly tavasszal, arra hivatkozva, hogy sikeres volt a népszavazás kiírására vonatkozó ellenzéki kezdeményezés.
Erre mint álomgyilkosságra hivatkozott, mert szerinte (de csak szerinte) egy népszavazás az olimpiai pályázatról automatikusan azt jelentette volna, hogy Budapest egyetlen voksot sem kap a límai szavazáson, azaz a pályázat visszavonásával ő
megmentette Magyarországot szégyentől.
A valóság azonban az, hogy bár a budapesti olimpia valóban egyetlen szavazatot sem kapott volna Peruban, ennek oka nem a kiírt népszavazás lett volna, hanem az, hogy Párizs és Los Angeles jóval nagyobb gazdasági lehetőségekkel (és korrupciós kasszával) rendelkezett, mint a magyar főváros.
A Momentum népszavazás voltaképpen a kezére játszott Orbánnak – talán nem véletlen, hogy a Fidesz által delegált tagok dominálta Fővárosi Választási Bizottság 2016 decemberében átengedte az aláírásgyűjtési kezdeményezést. Annak sikere után Orbán már jó ürügyet talált a pályázat visszavonására, és nem kellett átélnie a megszégyenítő límai szavazást (különösen, mert Tarlós nem vállalta, hogy az arcát adja a pályázathoz és a holtbiztos kudarchoz).
Elvileg elképzelhető egy olyan forgatókönyv is, hogy a miniszterelnök a NOB-nak úgy adta el a visszalépést, hogy cserébe ígéretet kapott a 2032-es rendezésre, de ez azért a olimpiai bizottsági tagok mohóságát ismerve valószínűtlen. A 2032-es pályázaton az eddig ismert lehetséges riválisok:
- India (valamelyik városával),
- a német Ruhr-vidék,
- az ausztrál Brisbane.
Utólag talán jobb lett volna, ha tavaly tavasszal nincs Momentum, nincs aláírásgyűjtés, tehát nincs ürügy a pályázat visszavonására, és Orbán megszégyenítő vereséget szenved a límai szavazáson, ami talán végleg véget vetett volna a nagyravágyásának – meg annak is, hogy az olimpia ürügyén hizlalja tovább a klientúráját.