Egyszerre megy az alaptörvénybe a kereszténységgel ellentétes és keresztény kultúrát védő módosítás

Egyszerre megy az alaptörvénybe a kereszténységgel ellentétes és keresztény kultúrát védő módosítás

A logika sosem volt a Fidesz erőssége. De folyamatos kampány van, ilyenkor semmi sem számít. hajlektalan_jezus.jpg

Úgy próbálja a Fidesz tematizálni a közéletet évek óta, hogy újabb és újabb, a társadalmat megosztó kérdésben foglal állást. Ráadásul, ahogy korábban megírtuk, az egyetlen dolog, amiben a Fidesz-kormányzás eredményt tudott felmutatni az elmúltnyolcévben, az a propaganda. A folyamatos kampányolás annyira fontos, hogy most még az alaptörvényt is módosítják miatta – hetedszerre.

Az egyik módosítással megtiltják az életvitelszerűen közterületen tartózkodást; kiegészítésként egy másik passzushoz hozzáírnák azt is, “a közterület közcélú használatát” védené az állam és a helyi önkormányzat azzal, hogy törekszik valamennyi hajléktalan számára szállást biztosítani.

A másik pont, hogy megszűnik a magyar állam egyházi semlegessége, az állam és az egyház szétválasztása. A szöveg ugyanis azt tartalmazza majd, hogy

“Magyarország önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége.”

Ezzel Magyarország a XXI. századból visszalép a XIX. századba, amikor a jogalkotók először választották szét az államot az egyháztól.

A közterületen a tilalom ellenére tartózkodó hajléktalanok szankcionálásáról a szövegben nincs szó, de az Alaptörvény módosítása után az önkormányzatok saját hatáskörben nyugodtan hozhatnak majd olyan rendeleteket, amelyek kifejezetten büntetik a hajléktalanságot.  

A HVG felhívja a figyelmet, hogy az Alaptörvény hetedik módosításával eredetileg a következő fontosabb elemek szerepeltek: 

 

  • Az Alaptörvényben rögzítik, hogy nem kaphat menedékjogot az, aki olyan országon keresztül érkezik Magyarországra, ahol nem volt kitéve üldöztetésnek
  • A menedékjog biztosításának alapvető szabályait sarkalatos – vagyis kétharmados – törvény határozza meg
  • A menedékjog elbírálásának feltételeit is sarkalatos törvény határozza meg
  • Rögzítik, hogy a rendőrség is részt vesz a jogellenes bevándorlás megakadályozásában
  • A közigazgatási bíróságokat is a gránit szilárdságú Alaptörvénybe vésik
  • Útmutatást adnak a bíróságoknak a jogértelmezéshez
  • A szomszédokra hivatkozva korlátozni lehet a gyülekezési jogot
  • Az állam jogi védelemben részesíti az otthont
  • Az Alaptörvény módosítása mellett benyújtották a Stop Soros törvénycsomagot is, amely bizonyos elemeiben szigorúbb, mint a korábbi elképzelés volt, azonban két olyan fontos pontot kivettek, amely miatt a Velencei Bizottság vizsgálatot folytatott. 

Abszurd az abszurdban, hogy

olyan képviselő vetette fel a hajléktalanság betiltását, aki az egyik leggazdagabb.

Bajkai István – az Orbán-család ügyvédje, egyébként –  a kampányban tojást, tejet és sonkát osztogatott, hogy szociális érzékenységét és emberközeliségét villogtassa; kedden ő vetette fel a témát egy sajtótájékoztatón. Bejelentette, a Fidesz azt kéri a kormánytól, hogy a most zajló alkotmánymódosítási folyamatban teremtsék meg annak jogi feltételeit, hogy ne legyen a jelenlegi formában megengedett az életvitelszerű közterületen tartózkodás. Bajkai a sajtótájékoztatón gálánsan felülemelkedve a tényeken azt bizonygatta, hogy minden hajlék nélküli ember számára biztosított a szálláshely és a munkalehetőség (ez nem igaz, Budapesten például 30 ezer hajléktalanra jut 10 ezer szálláshely, ráadásul aligha képes egy életvitelszerűen az utcán élő ember munkát találni magának – ha egyáltalán keres).

A Város Mindenkié csoport egyik aktivistája, Misetics Bálint a hvg.hu-nak azt mondta, a hatóságok már most is fel tudnának lépni a közterületen élőkkel szemben, ehhez nincs szükség módosításra. Szerinte

ez inkább “hecckampány” lesz, az önkormányzati választások előtt tapasztalható nekibuzdulás.

A felvetés ellen a Társaság a Szabadságjogokért is tiltakozott. Álláspontjuk szerint a mostani Alaptörvény is lehetőséget ad a hajléktalanság kriminalizálására,

“a hajléktalanság ellen nem a büntető igazságszolgáltatással, hanem szociális eszközökkel kell az államnak fellépnie.”

Kérdéses az is, hogyan egyeztetik össze a kereszténydemokráciát, a keresztény kultúra védelmét a fideszes politikusok azzal, hogy az alaptörvénybe emelik a legelesettebbek büntetését.

Blogunk egyik állandó társszerzője, Gábor György vallásfilozófus egy Facebook-posztjában mindenesetre egy szobrot és egy idézetet ajánlott a fideszes képviselőknek megfontolásra.

Timothy P. Schmalz kanadai katolikus szobrász Homeless Jesus (Hajléktalan Jézus) c. alkotásának fotóját (cikkünk fő képén).

A szobrász, aki amúgy Ferenc pápának ajándékozta a munkáját, elmondta, hogy a művet az evangélium alábbi sorai ihlették:

„Éhes voltam és adtatok ennem. Szomjas voltam és adtatok innom. Idegen voltam és befogadtatok. Nem volt ruhám és felruháztatok.”

Az Emberfia, hogy értelmezze a szöveget, még hozzátette:

„Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.”

Aztán azt mondta:

„Mert éhes voltam és nem adtatok ennem. Szomjas voltam s nem adtatok innom. Idegen voltam s nem fogadtatok be. Nem volt ruhám, s nem ruháztatok fel… Bizony mondom nektek, amit a legkisebbek valamelyikével nem tettetek, velem nem tettétek. Ezek örök büntetésre mennek, az igazak meg örök életre.”

(Máté 25,35-46) 

 

Facebook Comments