- A toryk elutasították, az Európai Néppártból viszont sokan megszavazták, hogy induljon jogállami eljárás az Orbán-kabinet ellen.
- Trump legfőbb ideológiai eszmetársa Európában: Orbán Viktor.
- Migrációügyben Szíjjártó ismét felmondta a leckét, de a no go-zónákról ezúttal valahogy megfeledkezett.
Nem valószínű, hogy az EU megvonná a tagsági jogokat Magyarországtól, de mindenképpen jelképes lépés, hogy az Európai Parlament illetékes bizottsága a jogállam megszegése miatt példátlan módon megszavazta az eljárás megindítását az Orbán-kormány ellen. Ugyanakkor a döntés kesztyűt dob a legerősebb EP-frakciónak, az Európai Néppártnak, amelyet azzal vádolnak, hogy legitimálja a magyar politikust, miután nem zárja ki tagjai sorából a Fideszt. Josef Weidenholzer az osztrák szociáldemokraták képviseletében kifejtette, hogy az uniónak cselekednie kell, mert Magyarország immár csupán látszat demokrácia.
A most elfogadott jelentéstervezet 12 pontban foglalja össze a magyar jogállam lebontásával kapcsolatos aggályokat, bár még azelőtt készült, hogy az Országgyűlés megszavazta a civilellenes törvényt. Ugyanakkor nagy botrányt keltett, hogy a brit konzervatívok képviselője tegnap a szankciók ellen voksolt. Egy holland liberális politikus azt mondta, hogy a toryk lábbal tapodnak a saját örökségükön, hiszen az orbáni tekintélyelvűség mellé álltak, és most mondanak igazából búcsút az európai értékeknek.
Die Presse
1. Az osztrák konzervatívok két EP-képviselője is amellett van, hogy meg kell kezdeni Magyarország ellen az eljárást a 7-es paragrafus alapján. Az ÖVP strasbourgi csoportjának vezetője, Karas úgy nyilatkozott, hogy a demokrácia, a hatalommegosztás és az alapjogok elemi játékszabályai forognak kockán. Márpedig az értékek, illetve a jogállam esetében egy kereszténydemokrata néppárt nem lehet semleges. A Bel- és Igazságügyi Bizottság elé terjesztett jelentés pedig konkrét példákkal indokolja, hogy miért kell megtenni ezt a lépést. A lap emlékeztet arra, hogy Szíjjártó Péter ugyanebben a testületben nagyjából két hónapja hazugsággyűjteménynek titulálta a Judith Sargentini által készített helyzetfelmérést, amely szerint Magyarországon komoly veszélyben van a demokrácia és a jogállam.
2. Minél inkább közelednek az európai választások, annál inkább láthatóvá válnak a repedések a Fidesz tagsága ügyében az Európai Néppárton belül. Főleg a nyugati és északi államokból sok képviselőnek nem tetszik Orbán Viktor tekintélyelvű irányvonala és attól tartanak, hogy a szavazópolgárok jövőre az urnáknál fejezik ki hasonló ellenérzéseiket. Az Európai Parlament mindenesetre fokozza a nyomást Magyarországra, hogy adjon számot arról, amit művel. De kellemetlen helyzetbe kerül a Bizottság is, amely visszariadt a szóban forgó szankciótól. A tegnap jóváhagyott dokumentumot ősszel terjesztik az EP plénuma elé, ám Budapestnek nemigen kell tartania a szavazati jog befagyasztásától, mert Lengyelország várhatóan vétózni fog, ha odáig jutnak a dolgok.
Nem valószínű, hogy az Európai Tanács elveszi Magyarország szavazati jogát, mert ahhoz egyhangú határozat kellene, ám ha megindul a jogállami eljárás, az mindenképpen nagy kárt okoz az Orbán-kormány nemzetközi tekintélyének. Strasbourgban a Parlament kulcsbizottsága mindenesetre nagy többséggel támogatta a 7-es cikkely alapján a szankciós folyamat beindítását, mert úgy ítélte meg, hogy komoly veszély fenyegeti a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét, a tan- és szólásszabadságot, a migránsok jogait, azon kívül jelentős a korrupció. A döntést megszavazta az EPP 8 képviselője is. Orbán Viktort azzal vádolják a bírálók, hogy a tekintélyuralom útján halad és ismét antidemokratikus gyakorlatot honosít meg. Lásd a Stop, Sorost. A miniszterelnök azt állítja, hogy az üzletember a nemzeti érdekek ellen dolgozik. A tegnapi állásfoglalás előreláthatólag tovább élezi a kelet-nyugati viszonyt az egy nap múlva kezdődő EU-csúcs előtt.
Magyarország egyetért azzal, hogy az új olasz kormány immár nem engedi be a menekülthajókat. Erről Szíjjártó Péter beszélt a brit közszolgálati médiának. Mint mondta, az ausztrál példa mutatja, hogy igenis meg lehet védeni a tengeri határokat. És a visegrádi államok az Olaszország vezette program keretében pénzt adnak Líbiának, hogy az ne engedje útra kelni a migránsokat. Az interjúban a külügyminiszter megerősítette, hogy Magyarország hallani sem akar a kvótákról. Arra a kérdésre, hogy Rómának 600 ezer menedékkérőt kell ellátnia, vagyis segíteni kellene, úgy reagált, hogy Magyarország is elvégezte a házi feladatát 3 éve, a válság tetőpontján. A kerítéssel együtt már egy milliárd eurót költött a határok megvédésére, mert a cél az, hogy Magyarország magyar, Európa pedig európai maradjon.
Szerinte óriási különbség van a Nagy-Britanniában dolgozó magyarok, illetve a Keletről érkező menekültek között, mert bár a britek nem látják szívesen a kelet-európai vendégmunkásokat, azok csupán az EU adta szabadságjogokkal élnek. A migránsok viszont agresszívak és biztonsági kockázatot jelentenek. És nem lenne jó, ha a földrészen le kellene venni a keresztet, ahogyan az egy helyütt Franciaországban történt. Azt hangsúlyozta, hogy az EU-nak a helyszínen kell segítenie a származási országoknak, mert különben csak importálja a bajokat. Arról is szólt, hogy az unió csak ne fenyegetőzzön a pénzek megvonásával a menedékkérők átvételének elutasítása kapcsán, mert az anyagi támogatásról szerződések rendelkeznek, miután a keleti tagok megnyitották piacukat a nyugati tőke előtt.
Az unió nyugat-balkáni bővítését sürgeti Szíjjártó Péter. A külügyminiszter Londonban, a Brit Külügyi Társaságban tartott előadásában kijelentette, hogy az EU-nak fel kell gyorsítania a bővítési folyamatot, mert nem lehet még hét évet várni, a térségben ugyanis feszültségek alakulnak ki. Szerinte egy-két országot kell felvenni az első körben. A hírügynökség megjegyzi, hogy a jelenlegi brüsszeli tervek értelmében még a legesélyesebb jelöltek, Szerbia és Montenegro esetében sem valószínű, hogy 2025 előtt bekerülnének a szervezetbe. Azt pedig a franciák és a hollandok ellenzik, hogy megkezdjék a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Macedóniával, mert attól félnek, hogy ezáltal még magasabbra csapnak a bevándorlás-ellenes érzelmek a közösségben, közölték uniós diplomaták.
Az amerikai elnök vezeti a nacionalizmus világméretű fellángolását, de Trumpnak vannak lelki társai Európában, ahol egyes helyeken szélsőjobbos pártok koalícióban kormányoznak. És bár a nemzetközi nacionalista mozgalom ellenmondásnak hangzik, hiszen az ilyen köröket a saját törzsük boldogulása érdekli, az együttműködés pedig egyáltalán nem természetes számukra, mégis azt látni, hogy kialakul a „Nacionalista Internacionálé”. Az ilyen pártok egyre erősödnek, ihletet merítenek egymástól és összedolgoznak. De a nem hivatalos főnök köztük Trump, aki már mindenütt megváltoztatta a politikai hangnemet. Legfontosabb ideológia eszmetársai közé tartozik Orbán Viktor, valamint az olasz belügyminiszter. Ám a nacionalista programot egyre inkább átveszik olyan, hagyományos erők is, mint a CSU, a brit konzervatívok, továbbá az Osztrák Szabadságpárt.
A fő kérdés számukra a bevándorlás, hogy meg kell védeni a nemzetet a migránsok hadától. A gazdaságban gyakran folyamodnak az amerikai elnök képviselte protekcionizmushoz. Ellenzik a nemzetközi szervezeteket és szerződéseket, azokat a gyökértelen globális elit játékszerének tekintik. Gyakorta rajonganak Putyinért, érdemének tartják a nemzetközi jog megsértését. Viszont megvetik Merkelt, a menekültek kérdésében reménytelenül puhakezűnek minősítik. A nemzetállam hangoztatása bejön a választóknál, mert az identitásnak része, hogy meghatározzák, ki kaphat állampolgárságot.
Orbán, Salvini és a többiek abból is tőkét kovácsolták, hogy túl sok jogkör felhalmozásával vádolták meg az EU-t. Ha hatalomra kerülnek, migrációs politikájuk dermesztő irányba tart. Ám a narratívában van egy erős kulturális, illetve faji elem, és onnantól kezdve sokkal könnyebb brutálisan bánni a bevándorlókkal. További gond, hogy sokszor nem vetnek számot a világ összetettségével. Jog nélkül könnyen eljöhet az anarchia, a kereskedelmi háborúskodás, sőt az igazi háború. Ráadásul a ’Nacionalista Internacionálé” menthetetlenül instabil, csak idő kérdése, hogy mikor robbannak ki tagjai között viszályok.
Erdogan győzelméért nem a török választókat, hanem a liberális demokrácia melléfogásait kell okolni, csak az a kérdés hány figyelmeztetésre van szükségük a liberálisoknak, hogy felfogják a saját hibáikat? – kérdezi a kommentár. Mindenesetre az elnök most örökre átveszi a hatalmat, így Európában Putyinnal együtt már két autokrata lesz Keleten. Hasonló „erős emberek” vannak hatalmon a magyaroknál, lengyeleknél, szlovákoknál, cseheknél, osztrákoknál és szerbeknél. Ezeket a rendszereket immár nem lehet kisiklásnak, eltévelyedésnek nevezni. A populizmus normává lép elő a térségben. Jellemzője az egyszemélyi irányítás, az idegengyűlölet, a parlamenti ellenzék, valamint a független sajtó elnyomása. Ismét az fenyeget, hogy leereszkedik a Vasfüggöny, ezúttal a populista tekintélyelvűség miatt.
Ezekben az országokban az emberek nem szeretik, ha idiótáknak, rasszistáknak vagy felvizezett náciknak minősítik őket, amiért arra voksoltak, amit az érdeküknek, nemzeti identitásnak gondolnak. Különösen érzékenyen érinti őket, ha az ilyen kritika a gazdag államok oldaláról érkezik. De az már jó ideje látnivaló, hogy a nyugati fiatalok szemében zuhan a demokrácia jelentősége. Ám ezért a felelősség azokat az intézményeket, pártokat, a sajtót, a tudományt terheli, amely nem reagál ezeknek a rétegeknek a gondjaira. Az nem segít, ha a Nyugat ostorozza a populizmust. Inkább példát kell mutatnia, hogy a demokrácia a hatalom korlátozásáról és nem az érvényesítéséről szól. És hogy állandóan meg kell újulnia.
Szlovénia afelé tart, hogy Orbán Viktor szövetségese legyen az új miniszterelnök, így várhatóan Ljubljanában is felerősödik az EU-ellenes hang. Jansa már a kampányban jelentős politikai és gazdasági támogatást kapott Magyarországtól és ez kiváltotta a félelmet, hogy összeáll az euroszkeptikus Visegrádi Csoporttal. Orbán Viktort a szlovén közvélemény tekintélyelvű erős embernek tartja, akinek európai szerepe ellentmondásos. Jansát pedig a magyar politikushoz hasonlítják – nagy harcos és képes mindent túlélni. Az utóbbi két évben Orbán szövetségesei sok pénzt fektette be a szlovén sajtóba, sőt, Schatz Péter kölcsönt is adott a kormányfő-várományos pártjának, bár ezt az SDS tagadja. Vezetője azonban a kampányban ugyanúgy külső háttérhatalmakat vádolt az ország gondjaiért, mint a Fidesz, de számára nem Soros, hanem a korábbi államfő, Kucan az első számú közellenség.
Hogy Jansa a választás után magánemberként feleségestül ellátogatott Budapestre, azt sokan úgy értékelik, hogy a jövőben is hűséges marad politikai fegyvertársához. Viszont még nem látni, hogy a gyakorlatban mit jelent ez az összefogás. De Koper kiválthatja Rijekát kikötőként Magyarország számára az Adrián. De a fő kereskedelmi partner Németország marad, és nem látni, hogy a leendő miniszterelnök mandátuma mennyire lesz erős. Nagy tömegek számára elfogadhatatlan az orbáni politika. Egy helyi elemző szerint bármennyire is jó barát a két politikus, Szlovénia és Magyarország politikailag két, külön világ.
Az elemzés arra figyelmeztet, hogy a magyar és lengyel példa nyomán Romániában is leépül a jogállam, ám Európa tétlenül figyeli. Hatalmi szempontból persze nagyon látványos, amit a posztkommunisták csinálnak Bukarestben, mármint hogy igyekeznek megóvni vezérüket a börtöntől, egyben pedig saját maguknak is menlevelet akartak, noha kifosztották az országot. Sőt, a jogi védelem az ezután esedékes fosztogatásokra is vonatkozna. De már messze nem tiltakoznak annyian az utcákon az igazságszolgáltatás kiskorúsítása ellen, mint korábban. Az meg egyenesen arcpirító, ahogyan az EU reagál. Berlin, Párizs, Brüsszel jóformán semmit sem tesz a jogállami normák érdekében, de hát ez történt Magyarország és Lengyelország esetében is. Az eredendő bűn az volt, hogy megtorlatlanul marad a hatalom tekintélyelvű átalakítása a Fidesz részéről, amit követett a lengyel jogállam felszámolása. Dragnea számára ösztönzést adhatott a két rossz példakép, mármint hogy miként kell a demokrácia bedöntésével bebiztosítani a saját hatalmat.
A lap úgy értékeli, hogy nagy pofont kapott a Fidesz a Red Bull repülőverseny kapcsán, miután korrupció gyanúja merült fel. A légi bemutató felháborodást váltott ki, már csak azért is, mert a városvezetés nyilvánvalóan bagóért engedte át a területet. A motorok napokon keresztül bőgtek, fontos útvonalakat hetekre lezártak. A belvárosban százezrek nyugalmát zavarták meg ily módon, viszont a látvány csak pár ezren élvezték a partról. A tiltakozások igen hangosak voltak, és ebben közrejátszott, hogy a Városháza a jelek szerint egyre több pénzzel tömi ki az osztrák rendező céget. A lezárt rakpartokért pl. mindössze 40 ezer eurót kért. De a parádé lebonyolításáért a kormány döntése értelmében évente csaknem 6 millió eurót tesznek az osztrákoknak zsebébe, egészen 2020-ig. A propaganda hasznát azonban elsősorban a dúsgazdag italgyártó fölözi le. Tarlós szánja-bánja a dolgot, azt azonban nem jelentette be, hogy egyszer s mindenkorra vége a shownak.