Már felkészítették azt a thai kórházat, ahová a barlangból kimentett gyerekeket viszik kiszabadításuk után.
Ugyanis eljött a D-day, ahogy a mentést vezető thai hivatalnok fogalmazott (magyar idő szerint) hajnalban. És nem várnak tovább sem a jobb időre, se a csodára, sem Elon Musk valamelyik zseniális ötletére.
Tizenhárman a nemzetközi búvárcsapatból csatlakoztak az 5 thai haditengerészeti búvárhoz – ők mentek be a fiúkért, akik 15. napja várnak arra, hogy kimentsék őket. Tegnap egy ausztrál búvárorvos vizsgálta meg őket, aki arra jutott, hogy a körülményekhez képeste elég jól vannak a fiúk. A mentés napokig is eltarthat – mondta a terület thai kormányzója, aki azt is hozzátétté az újságírók seregének a helyszínen, hogy a legjobb kondíciójú, legerősebb fiúkat hozzák ki először, mintegy rajtuk kipróbálva a mentést -s a tapasztalatokat felhasználva tudnak majd változtatni a terven.
A barlangból napok óra őrült erővel szivattyúzzak a vizet, így a vízszint vagy 30 centit csökkent, ráadásul, bár monszun idején járunk, a szokásosnál kevesebb eső esett eddig, így a kifelé vezető út egy jelentős része gyalog megtehető. Kritikusak azok a pontok, ahol azonban mégis úszni kell, ráadásul rettentő szűk vágatokban, gyorsan zúgó, átláthatatlan, zavaros vízben.
Ráadásul éppen a mentőakció kezdeténél újra elkezdett zuhogni
Minden gyereket két búvár kísér majd. Az egyikük elől halad, ő viszi a kimentendő palackját is, s egy már előre kifeszített kötélbe kapaszkodva haladnak. A hátul jövő második búvár pedig arra figyel, hogy nehogy lemaradjon vagy pánikba essen, akit visznek. Bár alig valamivel több, mint 3,5 kilométerről van szó, úgy számolnak 5-11 óra lehet, amíg végig jutnak ezen.
Most úgy tervezik, hogy az első fiú délután négy fele érhet a felszínre (magyar idő szerint). S a legutolsónak még vagy 2-3 napot is várnia kell, míg rákerül a sor.
A fogságba esett gyerekek egyébként leveleket írtak szüleiknek – ezekből bőségesen idéz a világsajtó – bizakodó, kedves írások ezek, főként arról, hogy egészségesnek érzik magukat és kérik a kedvenc kajájukat és azt, ne adjanak fel nekik sok leckét majd, ha visszatértek a suliba.
Az edző is írt a szülőknek, amelyben pár egyszerű szóval bocsánatot kért. A szülők válaszoltak neki, megírva azt, hogy tudják, ő a legjobbat akarta a srácoknak, s nem hibáztatják egyáltalán a történtekért. Tudjuk, hogy ezt a katasztrófa egy baleset – a hirtelen eleredt eső és megemelkedett vízszint következménye – amit nem lehetett előre látni.
A fiúk, akik egyébként Thaiföld északi részén a myanmari határ közelében élnek, lelkes focisták – többen azt üzenték ki, hogy csak azt sajnálják, hogy így elzárva a világtól nem tudják követni a foci vb-t. Ezt megtudva a FIFA elnöke azonnal levelet írt a thai futball szövetség vezetőjének, kérve, hogy tolmácsolja a fiúknak, hogy a focisták nemzetközi közössége velük van, támogatja őket, s mindannyiukat meghívják Moszkvába a döntőbe.
Most már csak az kell, hogy addig épen és egészségesen kihozzák őket a felszínre.
