A magyar kormány egyik pillanatról a másikra betiltotta a gender szakokat a magyar egyetemeken. Írtunk már erről, de most a dolog jelentősége miatt térjünk ide vissza még egy pár polgári szóra.

A sebesség nem érdekes. Az Akadémia vezetése 54 percet kapott, hogy véleményezze a (fél)kivégzéséről szóló döntést. És mi van, ha esetleg 65 percet kap vagy két hetet? Ugyanúgy elintézik, ez nyilvánvaló. De nagyon jellemző. 24 óra vagy 48? teljesen mindegy.

Mert nem akarnak ezek senkivel sem egyeztetni, a diktatúra az erőről szól. Kifosztalak, bezárlak, megsemmisítelek, mert megtehetem. Kuss neked. De akkor mégis, miért az 54 perc vagy a 24 óra? Két okból. Az egyik a megalázás mértékének a növelése. ”Figyelj, haver, lehetsz te itt nagy akadémikus, de senkit sem érdekel a hülyeséged. Most kapsz 54 percet, hogy csontig benyalhass nekem és kijelentsed, hogy önként és dalolva megszűnsz és odaadod a pénzed és éljen és virágozzék legszeretettebb bonzai diktátorunk – persze akkor sem fogsz túlélni, mert akkor is eltaposunk, csak hogy a tieid is lássák, milyen egy kis gyáva féreg vagy, azért kell ez. Meg, hogy tudd, úgy rángatunk végig a földön, ahogy akarunk. A másik, ha esetleg a művelt világban felvetni valaki, hogy de megkérdeztétek-e erről az érintetteket, nagyképűen lehessen mondani, hogy naná. Mert ez a diktátor nemcsak megalázni szeret, de azért valójában egy gyáva alak.

Miért nem lehet férfiasan (!) azt mondani: bezáratom, mert megtehetem. Bezáratom, mert a szélsőjobber, könnyen uszítható, buzizni szerető közönségem ennek örül. Kell az ellenség. A migráncs már kicsit uncsi, most jön egy kis buzizás – hát érti ezt a nép és mi tagadás, egy jó része zabálja is. (Hogy a gender tudomány valami egészen más, azt úgysem lehet a népnek elmagyarázni, mert nem akarja megérteni. Ahogy a kvantumfizikát sem. Na és?)

Érdekes ugyanakkor a hazudozásuknak az az átlátszó rendszere, ami körbeveszi ezt az önmagánál jóval jelentősebb döntést.

A kormányszóvivő szerint azért kell bezárni, mert

a munkaerőpiacon nincs igény az itt végzettekre.

Miközben persze ebben sem vagyok egészen biztos, azért tudjuk, hogy szakok egész sora létezik, amely közvetlenül nem a munkaerő piacra termel. Hány asszirológus, médiaszakos, jogász, pszichológus – de hosszan lehetne még sorolni, keres a végzés után valami olyan munkahelyet, ahol utána valami mást csinál, mint amit tanul. De megtanult tanulni, gondolkodni, elemezni és kételkedni. (Ja persze, ezek önmagukban is bűnök mostanában.)

Amúgy a CEU-n eddig végzettek találtak állást, igaz, döntő többségük nem magyarországon, hiszen nem is innen származnak, hanem szerte a kerek világban, ahonnan jöttek.

Magyaroszágon amúgy jövőre végez az első adag gender szakos – tehát ki tudja, lesz-e rájuk szükség.

Következő hazugság.

Drága. És nem szabad pazarolni a pénzt.

De nem ám. Mondjuk a kisvárdai focistadion árából hány száz egyetemistát lehetne kiképezni bármire? És akkor még a kisvasútról nem is beszéltünk. Ja, és a CEU magánegyetem, tandíj van és Soros támogatja, mióta izgatja a kormányt Soros anyagi helyzete?

Kevesen jelentkeznek

– ha tényleg így van, akkor meg mi a baj? Nyolc-tíz hallgatóért érdemes ekkora faksznit csapni.

És különben is, fizika tanárnak, biológia- vagy kémia tanárnak is kevesen jelentkeznek, egyelőre mégsem zárták be ezeket a szakokat.

Nem tudomány, hanem ideológia.

Ez is nagyon jó érv. Imádják a fasiszta lelkűek. Mondjuk, nem attól tudomány valami, hogy egy harmadosztályú kormányzati kifutófiú mit mond róla. De ez is mindegy. Teológiát is tanítanak és akkor mi van.

Olyan, mint a marxizmus

– mondjuk pont nem olyan. De ettől még a marxizmust is kell tanulmányozni, sőt, a fasizmust is, hogy felismerjük, mi az, ami most itt folyik.

Ja, és a kormány közel 1,5 milliárd forintot adott a „hagyományos kínai gyógymódok” oktatására, miközben azért a valódi tudományos konszenzus szerint a „hagyományos kínai gyógymódok” inkább szélhámosságok, hatásosságuk messze nem bizonyított, sőt és valószínűleg sok ember hal kínhalált minden évben Magyarországon, amiért bedől ennek a dolognak. Áltudomány, de tanítják és pénz is van hozzá.

Nyilván, akik ezekben a dolgokban össze-vissza beszélnek, maguk is tudják, hogy nem ez az igazság.

Az igazság a buzizás öröme, a vak komondort, akin át lehet esni, a magyar parlament vagy a kormány ahová csak elvétve esik be egy-egy nő. Az alacsonyabb fizetések, a „csak szüljön és nevelje a gyerekeket” macsó dumája este a kocsmában a haverok közt, a harmadik rossz kevert után.

Jó, e akkor miért nem nyíltan ezzel állnak elő?

Ennek is több oka lehet. De a legfőbb, hogy valószínűleg a célközönséggel össze lehet kacsintani, ti is tudjátok, hogy mi itten buzizunk, de mit tegyünk, ilyen bonyolultan kell, mert a „tugyukkik” nem engedik még a nyílt buzizást. De az idő nekünk dolgozik, hisz tudjátok.

De az igazán nagy baj az, hogy nem látom a hosszú sorban előkerülő egyetemi oktató kollégákat, akik azt mondják, ok, megszűntetik a szakotokat, de akkor gyertek és itt a szociológián, a matek szakon, az orvosin, a hídépítő mérnökin kicsit beszéljetek róla mi is ez, tartsátok meg az elmaradt, betiltott előadásaitokat – hogy megvédjük közösen a tudomány szabadságát.

Meg különben is, neme mindenkinek van.