A mindent egy kézből irányítani vágyó Orbán Viktor ezúttal a jobboldalinak hazudott, valójában kormánypropagandista médiát vonta egybe. A centralizáció olyan elképesztő cinizmussal és hazugságáradattal történt, amire azért kevés példa akad a NER történetében is.

1, “Mészáros Lőrinc, Matolcsy Ádám, Schmidt Mária, Habony Árpád, Győri Tibor és más jobboldali médiatulajdonosok egy nonprofit alapítványnak ajándékozzák lapjaikat.” – ilyen gyönyörűen kezdődött november legvégén a propagandagyár születése.

No persze. Ez épp azok névsora, akik arról híresek, hogy bármiről, önként lemondanak. Látjuk magunk előtt, ahogy e díszes kompánia egy ihletett pillanatban, egymástól teljesen függetlenül, ugyan abban a percben feleszmél: itt az ideje lemondani alsó hangon 30 milliárd forintot érő vagyonról.

Érdemes elgondolkodni azon: mégis, minek nézik a magyar választókat azok, akik kitalálták ezt a mesét.

Miként azon is: aki térítés nélkül mond le ekkora vagyonról, az vajon valaha is ténylegesen birtokolta azt? Persze Mészáros Lőrinc és társai semmiképp sem lehetnek strómanok – máskülönben nem lemondtak volna a vagyonukról, hanem visszaadták volna igazi tulajdonosának. Márpedig ha ez történik, ezt is írta volna meg a propaganda – nemde?

2, “Míg a jobboldalon óriási előrelépés van, a médiumok fenntarthatósága erősödik, nincsenek profitelvárások, nincsen létbizonytalanság, addig a baloldali liberális médiumok vergődnek, külföldi tulajdonos vagy külföldi támogatás nélkül alig tudják fenntartani magukat.”

Ez egyszerre legalább két hazugság. Hogy ez a jobboldal előrelépését jelentené – aligha. Kizárólag Orbán és a kormánypropaganda előrelépéséről beszélhetünk – márpedig e társaságnak aligha van köze a klasszikus konzervativizmushoz.

Azt persze készséggel elhisszük, hogy nincs létbizonytalanság Liszkay alapítványánál, hisz az állami hirdetések – vagyis az adófizetők tízmilliárdjai – landolnak kizárólag ezeknél a propaganda termékeknél. Így aztán nem is kell minőséget, a piacon önállóan is megálló terméket előállítaniuk. Amíg a Gazda elvárásainak szolgaian megfelelnek, ömlik az adófizetők pénze számolatlanul.

Végül: hogy ez a cinikus holdingszervezés miként jelenti a “baloldali liberális” médiumok “vergődését”, az elképzelni sem tudjuk. Miként azt sem: mire alapozzák ezt, az amúgy hazug állítást.

Halkan tesszük hozzá: a propagandaholding a tulajdonos, vagyis Orbán támogatása nélkül pillanatokon belül a vergődésből és a létbizonytalanságban, majd az elmúlásban találnák magukat.

3, “Változó médiapiac, változatlan balliberális túlsúly”

Na, ezen tényleg besírtunk. Az ugyancsak állami csecsen – adómilliárdokon – hízó Nézőpontnak sikerült előállnia ezzel a bornírtsággal. Igaz, az “elemzésükből” gyorsan kizárták a 80 milliárdot herdáló “közszolgálati” csatornákat – elvégre azok annyira, de annyira pártatlanok, hogy beszélni sem érdemes róluk.

A felajánlásokat elviselő alapítvány saját közlését is zárójelbe tették: több száz médium került egyetlen pillanat alatt az irányításuk alá.

De ha egy pusztító percig is komolyan vesszük a kormányzati propagandaszövegeket, miszerint az általuk ballibnek titulált médiumok nézettsége/olvasottsága még mindig kenterbe veri az előbb említett, több száz propagandatermékét, akkor lenne egy halk kérdésünk: az állami vagyonnal való jó gazdálkodás a kormány kötelessége. A propagandára költött milliárdokat azonban eszerint a sokkal rosszabb elérést biztosító médiumoknál költik el. Ez legalábbis gondatlanság. Egyszerűbben: drágábban és kisebb hatékonysággal hirdetnek saját lapjaikban – de csak így lehet a piacról megélni képtelen propagandát életben tartani.

4, “Az alapítvány is, a csatlakozók is valamennyi, egyébként jórészt uniós előíráson alapuló magyar jogszabályt betartottak és betartanak.”

Sírva röhögünk. Másfél éve az RTL 30 százalékos részesedést akart vásárolni a Central Médiában. Láss csodát, az állami hivatalok nem engedélyezték a vásárlást, mivel így olyan tulajdonosi koncentráció jönne létre, amely sérti a plurális tájékozódáshoz való alkotmányos jogot. 30 százalék tulajdonrész. Aha. Ám ennek a többszáz médiumnak az egy kézbe adása semmilyen jogszabályt nem sért.

5, Persze, hogy nem, ha Orbán rohan, hogy elhárítson minden akadályt. Így lett e fúzió nemzetizé érdek. Sőt: közérdek! Sőt: K Ö Z É R D E K!

Hát persze, hogy közérdek – már amennyiben kizárólag Orbán érdeke számít Orbánisztánban.

Az egészben pedig az a legszomorúbb, hogy mindezt nem suttyomban, a legnagyobb csendben próbálják csinálni, hanem fényes nappal, mindenki szeme láttára. Mert pontosan tudják: senki nincs már, aki a jogállamot, a törvényeket számon kérné rajtuk.

Illiberális Magyarország – így nem szeretünk.