A szegedi egyetemistáknak nagyon szakszerű segítsége akadt a legutóbbi vizsgaidőszakban.
A pénzügy-számvitel nem az a téma, ami könnyedén válik az ember kedvenc vizsgatárgyává. A Szegedi Egyetem Gazdaságtudományi Karának oktatói is jól tudják ezt, és mindent megtesznek, hogy a hallgatók a körülményekhez képest nyugodtan és biztonságban érezzék magukat a számonkérések közben, és legjobb tudásuk szerint teljesítsenek. Ez nem az a hely, ahol az a cél, hogy a diákok rettegjenek, és azért vegyék komolyan a tanulást – és ez most újra bebizonyosodott, hála egy négylábú munkatársnak.
Dió, a törpeschnauzer az egyik oktató, Lippai-Makra Edit kutyája, nem mellékesen pedig magas szinten képzett terápiás kutya, aki maga is gyakorlott vizsgázó: a terápiás kutyáknak ugyanis nagyon szigorú feltételeknek kell megfelelniük, hogy segítőként dolgozhassanak. Dió esetében a szakmai felkészültség és elhivatottság kiegészül még nedves kis gomborral és kócos szakállal is. Ezek az extrák nagyban hozzájárultak, hogy az első félévet lezáró vizsgákon aktívan részt vehessen, mint feszültségoldásért felelős munkatárs. Lippai-Makra Edit azt tapasztalta, hogy a diákok rettenetesen izgulnak a számonkérés előtt, és ez akadályozhatja is őket abban, hogy megmutassák, mit tudnak. Eleinte beszélgetéssel próbálta oldani a vizsgadrukkot, de aztán arra gondolt, hogy bevonja Diót a munkába, hátha ez is segít abban, hogy a hallgatók jobban érezzék magukat.
A vizsgaidőszak végeztével kijelenthető, hogy a kísérlet hatalmas sikert hozott. A kutya jelenléte még azoknak az arcára is mosolyt csalt, akik azt gondolták, hogy nem élik túl a vizsgát. Nem volt utolsó pillanatos jegyzetlapozgatás, helyette a hallgatók inkább kutyát simogattak, így sokkal nyugodtabban álltak neki a vizsgának. Egy állat jelenléte természetesen mindenkire másképp hat, így Dió gazdája arra is ügyelt, hogy minden hallgató annyit kapjon az élményből, amennyire valóban szüksége van. Van, akinek az is elég volt, ha a szobában van a kutya a vizsga alatt, mások szívesen simogatták, vagy akár ölbe is vették felelés közben Diót.
Az egyetlen, amiben Dió nem tudott segíteni, az a konkrét tananyag volt: azt sajnos mindenkinek magának kellett megtanulnia. Bár amennyi diákot végighallgatott, lehet, hogy a vizsgaidőszak végére már Dió is ötösre felelne számvitelből.
(képek: SZTE-GTK Facebook-oldala)