Bebukott az a stratégia, hogy kedvezményekkel növelik a gyerekvállalási kedvet. Most majd büntetésekkel próbálkoznak. 
A Fidesz elnöke ún évértékelőjén ugyan elismerte, hogy nem sikerült megállítani a népességfogyást, de azt állította, hogy 2010 és 2018 között 90 ezerrel több gyerek született, mint ha a 2010-es pályán maradt volna Magyarország.
A KSH népmozgalmi adatai viszont egyáltalán nem támasztják alá Orbán állítását. Legalábbis a másodikat, mert az elsőt, miszerint nem sikerült megállítani a népességfogyást, azt igen.
Az alábbi táblázat mutatja a főbb demográfiai adatokat: 
Ebből az látszik, hogy
- az első Orbán-kormány idején csökkent az éves születésszám először 100 ezer alá.
- a második Orbán-kormány idején csökkent először a szülések száma évi 90 ezer alá.
Miközben a szocialista-szabaddemokrata kormányok alatt a 90-es években stabilan évi bő100 ezer, a 2000-es években pedig évi több mint 90 ezer gyerek született. Ez azért jól mutatja, hogy
hamis a sikerpropaganda, teljesen hatástalanok voltak a gyerekszámnövelési tervek.
A házasságkötések száma ugyan jelentősen, évi 35-36 ezerről 50 ezerre nőtt, és átmenetileg 90 ezer fölé az évi születésszám is – mielőtt 2018-ban ismét 90 ezer alá esett volna.
Ebből a három adatból együtt okkal lehet arra következtetni, hogy a gyerekvállalási kedv érdemben nem változott, legfeljebb előrehozták a szüléseket azok, akik amúgy is gyereket akartak.Továbbá össze is házasodtak, hogy hozzájuthassanak a kormány adó-, lakás- és autóvásárlási kedvezményeihez.
Innen nézve világos, hogy az ún. családpolitika kudarc, annak sikere puszta illúzió, a Fidesz-kormány legfeljebb szavazatvásárlást folytat közpénzből ennek ürügyén.
Mindennek ellenére Orbán nem tágít azon voluntarista tervétől, hogy adminisztratív eszközökkel vegyék rá a magyarokat olyanra, amit maguktól nem tennének meg:
A gyermek nem pénzkérdés, de számítanak az anyagiak. Olyan intézkedés kell, hogy a gyermeket vállalók valóban jobban járjanak, mint azok, akik nem vállalnak.
Mivel már most is jobban járnak, világosan előrevetíti, hogy megfordítják a dolgot, és kedvezmény helyett büntetéssel próbálkoznak. Olyan
represszív adó bevezetésére készülnek,
ami nemcsak a gyerektelenekkel (vagy nem elegendő gyereket vállalókkal) fizetteti meg a többiek gyerektartását (eddig is ez történt), hanem amelyik egyértelművé teszi és tudatosítja ezt.
Magyarországon először és utoljára Rákosi Mátyás és Gerő Ernő vezetett be gyermektelenségi büntetőadót, korabeli nevén legény- vagy agglegényadót.
- Ennek egyrészt jól látható pozitív hatása volt a születésszámra.
- Másfelől viszont olyan népszerűtlen volt, hogy Rákosiék nem a saját nevükön, hanem az – ezt egyébként eredetileg ellenző – Ratkó Anna akkori népjóléti miniszter (a felső képen) nevén futtatták.
- Saját népszerűségének javítása érdekében az 56-os forradalom után a Kádár-kormány azonnal eltörölte.