Az őszi érettségi vizsgák szervezése úgy zajlik, mintha minden rendben lenne.
A májusi érettségit sok bizonytalanság és kérdés övezte a koronavírus-járvány miatt. Végül az utolsó pillanatban született meg a döntés, hogy a gyerekek írásban vizsgázzanak, és csak az szóbelizzen, aki számára ez valami miatt megkerülhetetlen a vizsgakövetelmények teljesítéséhez. Aki nem fejezte még be a középiskolai tanulmányait, csak szeretett volna gyorsabban haladni, és egy-két tárgyból előrehozott érettségit tenni, annak a jelentkezését biztonsági okokból törölték. Hamarosan itt van az őszi pótérettségik ideje, amire kivételesen azok is jelentkezhetnek, akik tavasszal előrehozott vizsgát szerettek volna tenni, de a járványhelyzetre való tekintettel ezt nem tehették meg. Akkor az oktatásirányítás ezt nem találta biztonságosnak. Most, amikor a regisztrált pozitív koronavírusos esetek száma magasabb, mint májusban volt, senkinek nincs ellene kifogása, hogy a gyerekek levizsgázzanak.
Az őszi érettségi időszakban rendszerint kevesebben jelentkeznek vizsgára, mint tavasszal. Ilyenkor azok érettségiznek, akiknek májusban és júniusban valamilyen okból nem sikerült megszerezniük minden tárgyból a szükséges minősítést. Emiatt nem is minden középiskola vizsgahelyszín, a gyerekek az erre kijelölt intézményekben adnak számot a tudásukról. Úgy tűnik, nem lesz ez másképp idén sem. Hogy ez mennyire kockázatos járványügyi szempontból, és megéri-e veszélyeztetni a gyerekek és a hozzátartozóik biztonságát, arról egyáltalán nem esik szó. Így csináljuk, mert így szoktuk. És tavasszal is remekül sikerült, nem? Most mi rossz történhetne?
Néhány dolog persze változott május óta. Igazán apró, jelentéktelen dolgok.
- Májusban a gyerekek több hét otthonülés után érkeztek meg az érettségi vizsgára. Most nincs kijárási korlátozás, a szórakozóhelyek, üzletek, mozik, és az iskolák is nyitva vannak. Azaz a most egy terembe ültetett gyerekek sokkal nagyobb eséllyel lehetnek potenciális vírushordozók, mint néhány hónapja.
- Tavasszal a napi száz körüli új fertőzött már elég indok volt arra, hogy az érettségi ne kerülhessen megrendezésre a hagyományos formában, és az előrehozott vizsgajelentkezéseket töröljék. Most a napi átlag az akkori háromszorosa, mégsem téma, hogy talán nem olyan jó ötlet vizsgákat szervezni.
- Mivel sokan nem a saját iskolájukban vizsgáznak, így a találkozások száma sokkal nagyobb az érettségi alatt most, mint tavasszal. Ha valaki előrehozott érettségit tesz, az a vizsga után visszaül a saját osztályába tanulni, és ezzel könnyedén átadhatja a társainak, ha esetleg elkapott valamit.
- Eddig nem esett szó arról, hogy most is csak írásbeli vizsgát tervez-e az oktatásirányítás, vagy ezúttal szóbelik is lesznek. Csak néhány hét van a vizsgákig, és nincs még hivatalos álláspont. Igaz, ez nem volt másképp tavasszal sem, amikor az utolsó pillanatban derült ki, lesz-e egyáltalán érettségi, és ha igen, akkor milyen formában.
- A vizsgahelyszínként szolgáló intézmények működő iskolák. Ezért a fertőtlenítésük egy kicsit körülményesebb lesz, mint tavasszal volt, amikor az épületekben már hónapok óta nem járt gyerek az érettségi vizsgák előtt. Az is megeshet, hogy valamelyik intézményben épp az érettségi előtt találnak koronavírusos esetet, és ez azt vonhatja maga után, hogy az utolsó pillanatban kell mindent átszervezni, új helyszínt és felügyelő tanárokat keríteni.
Azért van, ami nem változott az elmúlt fél évben. Az oktatásirányítás ugyanúgy nem vállalja magára a felelősséget a vizsgázók biztonságáért, mint eddig, és áttolja azt a gyerekekre, akik pedig nincsenek abban a helyzetben, hogy mindent mérlegelve döntsenek. Ha valaki beteg lesz, az az ő privát problémája: minek ment oda? Esetleg a tanárok hibája: miért nem vigyáztak jobban a diákokra? Ha pedig akár a tanároknak, akár a gyerekeknek kérdéseik lennének a vizsgákkal kapcsolatban, csak sablonválaszokat kapnak. Egyedül maradtak a döntéssel és a következményekkel – ahogy mindig.